Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-08-01 / 174. szám

Hyíregyháza, 1320. augusztus 1. " Vasárnap mt Ezzel a rossz magyar szóval fejezik ki azt, ha valaki, vagy valami, másokkal vagy roással szemben, a bi­ztos győzelem reményével kel versenyre. Egy ilyen versenyről ad számot egy gaz­daságpolitikai hetilap, amikor a Magyar Fém-és Lámpaárugyár r. t. romániai megrendelésé­ről számol be. Ez az iparvállalat nyilvános ajánlati versenyen vett részt és a­­ sok-sok mil­lióra rugó munkát elnyerte azért, mert a „ma­gyar korona állásánál fogva, a tö­bbi külföldi ajánlattal szemben fölényesen versenyképes volt."­ A gyárnak ez a vállalkozása, „sok mil­lióra rugó hasznot tod a vállalatnak biztosítani." Ez a ,,Hírek " között szerényen meghú­zódó híradás, bizonyítéka annak, hogy a há­borút vesztett országok, a győztesekkel szem­ben versenyre tudnak kelni és e versenyben győztesek lesznek. Szinte törvényszerűnek mond­hatjuk ezt, ha vesztes országok történelmére gondolunk. Tudjuk, hogy a francia-porosz háború, a fran­ciákat lesújtotta gazdaságilag, m­íg a néme­teket felem­lte A háborút követőleg Francia­országban olcsóság következett be, míg a né­met pénzbőség áremelkedéssel j­árt A francia iparcikkek „versenyképesen" jelentek meg a német piacon, így is nagy nyereséget biztosí­tottak a franciáknak úgy, hogy később, Franciaország vált Európa bankárjává. Dácia, ez a kis agrárállam, amely még agrárvámok nélkül is élt és a behozataltól nem félt, a Schleswig-holsteini háború után teljesen leromlott gazdaságával és nyomoruságával ener­gikusan megküzdve, „ . .. a nyugati ri­agipari álamok sorából messze kimagasló modern agrárállam" má lett, melynek parasztnépének „ ... müveltségi foka jóval fölülmúlja Angliát, Franciaországét és Németországét."" Munkával, helyes észjárással képessé, mert tudott es tanulassal vált verseny­arcarni nemeset és jót : a gazt, a szemetet nem tűrte meg maga között Most mi is leverten, uj életet kell, hogy kezdjünk. Nagy a pénzbőségünk, de pénzünket nagyon alacsonyra beesünk a zürichi börzé sek. innen va­n, hogy — amim városunk képvise­lője is mondja, — Magyarországon a legol­csóbb az élet. Ügyes export import politikával ez az o­csóság fenntartható, ha a kapzsiság és a pénzvágy mint belő­tllenség, nem válik rák­fenéjévé országunknak és illetve, ha ez a nya­valya ha kell tűzzel-vassal kiirtható lesz. A belső olcsóságot, az okosan vezetett és az állam kezében tartott külkereskedelem fenntart­hatja. Erről már régebben szólottunk itt. Ha pedig itthon a megélhetés olcsóbb lesz, mint a külföldön, iparunkat pedig arra nívóra emeljük, amelyen az, a hazai viszonyok között is a leg­magasabb fokot mutathatja, akkor­­ verseny­képes* lesz országunk a külföldön és akkor elébe kerülhetünk jólétben és talán minden egyebekben is, a ma még büszkélkedő és gőgö* ellenségeinken*. Ehhez azonban elazált akaraterő kell, a munkának komoly akarása, de emellett a szük­séges munkaalkalmaknak biztosítása is. Mert ha nem igyekszünk a kereseti viszonyokat ja­vítani, akkor nem lehet itt ko­m­oly munkáról szó, akkor nem lehet jólétet biztosíani és ak­kor hiába minden törekvés, amely ennek az országnak nyomorúságát — talán csak szóval és ígérettel, —• gyógyítani kívánja Az ország gazdasági versenyképességét a munka akarása és a munkaalkalmak megterem­tése keltheti életre 1 PiSh­­er János. í Befejezték a kormány­programmról folyó vitát Budapest, július 31. Saját tudósítónktól. Rakovszky elnök pontban 10 órakor nyitja meg a gyűlést. Az elnöki jelentések során ja­vaslatot tesz, hogy a következő gyűléseken gyűlésenkint egy egy indítványt indokoljanak a képviselők A mentelmi ügyek során Kerekes Mihály és Wágner Károly mentelmi jogát rá­galmazás és becsületsértés miatt felfüggesztik. Drozdy esetében nem állapítják meg a men­telmi jog sérelmét, mert az őt nem képviselői minőségében érte Milosevics János szólal fel, aki kifejti, hogy a zsidókérdést nem lehet zavargásokkal megoldani. Védi a hazafias zsidóságot, mely becsületes és a bolsevizmus előkészítésében éppen olyan kevés szerepe volt, mint a keresz­tény munkásságnak. A szociális alkotások te­rére nemcsak a munkásság, de a köz érdeké­ben is sürgősen kell térni. gyár Védelmébe veszi a munkásságot. A ma­munkás igenis szereti hazáját A meg­szállott területekről érkező levelek tanusitják ezt, telve vannak Magyarország iránt ér­­ett vágyódással. Bodor György kifogásolja, hogy a gaz­dákra sok helyt tulsogosan nagy buzakontin­genset róttak ki. A fa­p joggal követeli, hogy az i parcikkek árát is szállítsák le. Visszauta­sítja Csizmadia Sándornak azt az állítását, mintha a munkásság egyedüli képviselője volna Budaházy László szemére veti a kormány­nak, hogy programmjában megfeledkezik a népoktatásról, pedig az is van olyan fontos, mint az egyetemi kérdés. Rámutat a közalkal­mazottak válságára, akik képtelenek megvásá­rolni a búzát. Megütközéssel látja, hogy a kor­mány nem ígérte meg a zsidókérdés radikális intézményes megoldását. Rvszi­y Elek felolvas egy levelet, amelyet a Nemzeti Újságban írt vezércikkre kapott visszhangul A levél tele van gyalázkodással s olyan kitételeket tartalmaz, hogy elnök a fel­olvasót rendre utasítja. Ujváry Géza helyes adópolitikát sürget. Az adózókat kategóriákba kell sorozni és más adózás alá kell hogy essék az aki a háborúban jutott jogosulatlan vagyonhoz, mint a becsüle­tes termelő. A háborús vagyon nyolcvan­zalékát el kell venni. Részletes képet tár­szá­fel a lakásmizériáról s követeli a háztulajdonoso­kat korlátozó intézkedések hatályon kivü­l he­lyezését, mert igy nincs kedve senkinek ház­épitésre. A zsidókérdésben ajánl egy megoldási módot. Mondja ki a törvény, hogy zsidó férfi csak keresztény nőt vehessen el, zs­dó leány pedig csak keresztény férfihoz mehessen nőül. Elnök figyelmezteti, hogy maradjon komoly Ezt a legkomolyabban javasolom, mondja, rendel­jék el, h­ogy ezután minden születendő gyer­meket meg kell keresztelni. Így biztosan fel­szívjuk a zsidóságot. Elnök a kormányprogram m feletti vitát befejezettnek nyilvánítja, majd zárt ülést ren­del el. Lengyelországot már most kell segiteni Budapest julius 31 (Saját tudósítónktól.) Parisból jelentik : A Temps amellett foglal állást, hogy nm kell bevárni a fegyverszüneti tárgyalásokat, hanem már most segíteni kell Lengyelországot, mert az oroszok a késedelmet felhasználva, erőt gyűjtenek és az első alka­lommal rávetik maguka­t Wrangel seregére, hogy zavartalanul folytassák előnyomu­ásukat n­y­ugat felé. Az antant segitőcsapatok útban vannak Budapest, julius 31. (Saját tudósitónktól.) Londonból jelentik: A szövetségesek hadita­nácsa megadta a jelt az antant csapatok indu­lására. Az angol csapatok Danzigon és Rigán át, a fratcok Németországon, az olaszok Ausztrián és Csehországon át sietnek a lengye­lek segítségére. A danzigi kikötőben számos antant hajó horgonyoz, amelyekből nagy m­en­­nyiségű hadianyagot raknak ki Lengyelország számára. Jugoszláv—Osztrák kompenzációs szerződés Budapest, július 81. (Saját tudósítónktól.) Bécsből jelentik: A Szerb-Osztrák kompen­zációs egyezséget megkötötték. Jugoszlávia 1500 wagyon búzát szállít 212 dinárért, továbbá 4000 wagyon tengerit 200 dinárért métermá­r­zsájával. A szerb sajtó támadja a kormányt az­­ egyezményért s követeli hogy Ausztria 1500­­ lokomotivot és 2000 vasúti koccit szállitson. Ara I­feorona \ XLI. évfolyam * 174. Szám. Bukarest viz alatt Budapest, julius 31 (Saját tudósítónktól. A napok óta tartó esőzések miatt Buka­rest több kerülete víz alá került. ) A szovjet kormány békeajánlata Romániához Budapest, julius 31 (Saját tudósítónktól.) A szovjet kormány újra békét ajánlott Romániának. valószinü, hogy Románia a lon­doni konferenciáig nem is tárgyal az oroszok­ ** kal, hogy szabad keze maradjon. Egy konzervgyár lángokban ! Budapest, julius 31. (Saját tudósítónktól.) Budapesten ma reggel kigyulladt az Ex-Maior konzervgyár. A gyár számos épülete lángokban áll. A tűzoltás tart. A csipini forradalmi törvényszék tagjait kivégezték Budapest, jul. 31 Saját tudósítóktól. A Kecskemé­ hy Gyula táblabíró elnökleté­vel a csepeli forradalmi törvénysyszék tagjai­nak ügyében hozott halálos ítéletet, minthogy a kegyelmi kérést vissz­autasították, Gold Hermin hóhér ma hajtotta végre a három elitélten. Hz olán­ királyt Erdély királyává koronázzák Budapest, julius 31. Saját tudósítónktól, Kolozsvárról jelentik: Ferdinánd román király erdélyi királlyá koronáztatja magát. Coanda tábornok vezetésével egy két tagú bi­zottság készíti elő a koronázást, amelynek ide­jét és helyét még nem állapították meg, és Gyulafehérvárt és Tordát emlegetik.

Next