Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-11-25 / 270. szám

Dublin lángokban áll Budapest, nov. 24 (Saját tudóeitenkídl) A MTI jelenti: Páriából nyert értesülés szerint Dublin, Durlovr és Temple Moore váro­sokkal sz önszeköttetés megszakadt. Az angol katonaság a rendőrségül karöltve igyekszik a rendet­­ helyreállítani, de ez lehetetlen. A raz­ziák alatt is állandó lövöldözés folyi­k, aminek következtében sokan elpusztul­tak. Hír szerint Dublin lángokban áll. Megérkeztek a hadifoglyok Budapest, nov. 24. (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt tíz órakor két hadifogoly vo­nat érkezett a keleti pályaudvarra Egyetlen rokkant sincs k­özöttük. Tizenegy órakor meg­jelent a pályaudvaron Horthy kormányzó és beszéddel üdvözölte a hadifoglyokat. Utána Zadravecs tábori püspök mondott­­ beszédet. simmunsttiunisas: BEANTSEI Debreczenben halálra ítéltek egy öreg asszonyt Debreczen nov. 23. A debreczeni kir. törvényszék rögtönitélő bírósága ma délelőtt halálra ítélte özr. Lengyel Andrásné 55 éves anyókát, aki a rendelet fennállása idején gyujtogatást statáriális kísérelt meg. Az öregasszony rosz viszonyban élt mos­toha fiával, Lengyel Lajossal, aki annyit sem adott neki, amiből megélhetett volna Az utóbbi napokban pl. nem akart­­ lovainak szénát adni. Emiatt az öregasszony szemrehányásokat tett neki s azt mondta, hogy ha nem ad szénát, akkor fel fogja gyújtani a szénaboglyáit. Aznap éjszaka aztán Lengyelné be is váltotta szavát. Igy rongyba parazsat tett s azt alá dugta a szénaboglyáknak. A tikét az elősiető szomszé­dok oltották el Megtalálták a rongyba tett csávát és a csendőrök letartóztatták az öreg­asszonyt. Lengyelné beismerte, hogy el akarta hamvasztani a két boglya szénát. Beismerésen volt a statáriális főtárgyaláson is, ahol a bíró­ság bűnösnek mondotta ki­ Lengyelnét gyújtoga­tás kísérletében és halálos ítéletet hozott. Az öreg­ aszony nyugodtan fogadta az ítéletet és kijelentette, hogy kegyelemért folyamodik. — Uj fóáv. üzletvezető. A kereskedelem­ügyi miniszter Schindler Vilmos debracsni Máv. üzletvezetőt nyugdíjazván, helyére az üzletve­zetőség tisztikarának egyik legkitűnőbb tagjait, Garda Dezsőt nevezte ki. — Hslá­czás, özv. Bencs Lászlóné szül. Gyissaim Mária, Nyíregyháza város sagyam­lékü polgármesterének özvegye, tegnap, életé­nek 78-ik évében elhunyt. Temetése 26 év dél­után S órakor is és a Luther-utca 13. számú gyászházból, a róm. kath. egyhás szertartása szerint. Az elhunytban, sai ideális mintaképe volt a mu­i idők nagyassonyainak, dr. Bencs Kálmán polgármester éd­esanyját gyászolja. — Fürdőmegnyitás. A városi köz és kád­fürdő csütörtökön megnyílik. Kedd és péntek söi nap. Déli szünet 12—2 óráig. Jegyek dél­előtt 11 és délután 6 óráig adatnak ki. — Forgalom korlátozás. Szénhiány miatt szombaton f. hó 27 től kezdődőleg a Máv­ vonalain szombati napon csak az alábbi sze­mélyszállító vonatok fognak közlekedni. Pfl­­­pökladány—Debrecen között az 1759 és 1760, Debrecen <t% Nyíregyháza között a 4751 és 4774-es, Debrecen—Tiszafüred között a 4201 es, Debrecen—Tiszalök között a 4401-es, Nyíregy­háza—Mátészalka között az 5105-ös Nyiragy-hzáza—Vásárosnaméng között az 5211-es Ezen korlátozás miatt egyes vonalakon péntek és vasárnapi napokon is korlátosni kellett a for­galmat. Az összes korlátozásokat figyelembe véve a debreceni ü­­letvezetőség a közlekedő személyvonatokról még ma­­ új összeállítást fog kiadni. — felhiván: Felhívjuk tagjainkat hogy a pénzfelülbélyegzés alkalmával visszatartott ös­­szegekről a kérvényt irodánkban sürgősen ké­szíttessék a­. Hadirokkantak nemzeti szövetsége, ff Angol lap a békeszerződést aláíró Magyarországról Ungvár, nov. 22. Alkalmi tudósítónktól. A „The Scotsman" című­ angol lap okt. 16-i számában . Magyarország a béke után" címen hosszabb cikket közöl. A jóakaratú köz­lemény egyik érdekesebb részét a következők­ben adjuk közre: Ha el tudnánk ilyen sorsot képzelni hazánk­nak és népének, jobban me­g tudnánk érteni a magyarok megdöbbenését és elkeseredését. De még más szempontok is növelik a magyar lelkek kétségbeeséét Mindenekelőtt az uj álla­mok, amelyekbe Magyarországból annyit beol­vasztottak, nemzetiség szempontjából nem kevésbbé vegyesek, mint a régi Magyarország volt s alig lehet állítani, hogy a szerves egység elvén épültek. Nem szabad továbbá elfelejteni, aminthogy magyarok sem felejtik el, hogy ők voltak azok, akik kincseiket á­ dosták, véreiket ontották, akik­nek férfiéi és női pusztultak el az európai civilizáció védelmében, ők voltak a zsilip, midőn a törökök fenyegették Nyugat Európát s megvédelmezték mások szabadságát, míg ma­guk barbár iga­zolajt szenvedtek. Most azt kér­dezik: mind a régi áldozatokért, hazájuk saét­tegeláséval, népük szétszórásával fejezi­k ki Nyugat-Európa háláját? Azonban a magyarok, nézeteiket és érzé­seiket a békessejződés igazságtalanságát illető­leg őszintén kifejezik, látszólag nyugodtak. Erre nézve, mint az író megítélheti, há­rom fő okuk van. Az elsőnek gyakorlati, politi­kai érzékük e­ forrása. Részint a háború, de még inkább a négy hónapig tartó bolsevista uralom és kegyetlenkedések, aztán a román uralom brutalitásai következtében az ország még mindig nincs a régi kerékvágásban. S míg távoli terveket forgatnak elméjükben, úgy látszik első gondjuk a belső rend megszilárdítása. Má­sodik okuk azzal a rend és törvénytisztelettel függ össze, amely náluk hagyományos. Semmi más földjén Kelet Európának nem találhatni a fegyelem iránti oly érzéseket, a törvény iránt oly engedelmességet, mint náluk. Ez vérükben van, de igazán előnyükre is, nemzetközi érte­lemben. Azoknak, akik meg akarják érteni a ma­gyarok törvénytisztelő sajátságát, ajánlom, hogy olvassák el a nagy Deák Ferenc életét és mun­káit. A békecsinálók sok tévedést elkerülhettek volna, ha elolvassák. Ez a tulajdonságuk képe­síti őket hogy a rosszabb utat válasszák , me­rem­ állítani, hogy igy nagyobb eredményt fog­nak elérni, mint mások. Nem oly agyas propagandisták, mint né­mely más nép, de tudják, hogy államot nem azzal kell megalapítani, hogy port hintsünk más népek szemébe, a­mi alapot se biztosítsak üres panaszok. A harmadik az igazságba vetett hitük. Erősen hisznek ügyük igazságosságában és hogy végül az igazság fog győzni. Bár a je­lenben nem értik Nagybrittania és Amerika magatartását és cselekedetét (s ki érti?) de hisznek az angolok igazságérzetében és becsü­letességében s meg vannak győződve, hogy változtatnak sorsukon, ha a körülmények tel­jes ismeretével és kölcsönös megértéssel köze­lednek hozzájuk. Azt a reményüket, hogy igazságot szol­gáltatnak nekik, elsősorban Millerand májusban kelt levelére építik, mely a legfelsőbb tanács nevében­­ tartalmazná a határok kiigazítását. Fontos és megjegyzendő, hogy úgy Mille­rand levele, mint a magyar kormány válasza ré­st képezett abban az egyezményben és meg­értésben, mely a szerződés aláírásához vezetett. Így tehát a magyarok megnyugvással várhatják sorsukat. De okos volna, a szövetségesektől, ha nem kérleltetnék túlságosan az ígért könnyíté­seket. A magyarokat nem fogják kipusztítani. S a történelemnek vannak tanításai a magyar erély és kitartás, valamint a lovagiasságot és­ jóakaratot illetőleg. — A vagoniskoknak Stefanovits száza­dos kétszáz koronát adományozott. Rendelte­tési helyére juttattak. TTKI-TÍTT TTVVIRLSL -AIFTTFL ?9S ®. november 96 Mikulás—gyűlésen voltam tegnap, Sok-sok szép sza­kállú Mikulás bácsi gyűlt össze a Honszeretet termeiben , konferen­ciát tartottak. Öreg koruk létért ugyancsak csinosak voltak. Meg­interjúvoltam őket. Egy tekintélyes nagy szakállú Mikuláshoz sem. Kék szeme mosolyogva néz közeled­rám, arca piros a megelégedéstől nagyon szép hófehér kabátkában, fekete prémes pásztorsüvegben van, kezében aranyos pásztorbotot tart. — Hogy vág a bajusz ? Szóltam hozzá elég ügyetlenül, mert hiszem tulajdonképpen a szakálla az, ami méltóságot kölcsönöz Őmikulássá­gának. Ő nem válaszolt, hisz titok­tartásra van kötelezve. Kitűnő szín­ben van eminenciád, — bókoltam tovább. Tekintettel a kétezer koro­nás szövetárakra csak gratulálha­tok pompás finom fehér köntöséhez, — Ő csak hallgat, de egész egyé­niségén végtelen jóság ömlik el s a melléje állított bonbonier-kosár kel­lemesen izgatja fantáziámat a kö­zelgő Mikulás-napot illetően. Most észreveszem, hogy a kabátjára cé­dulácska van tűzve. Elolvasom: „Honszeretet 19l. Érdeklődöm a je­lenvoltaktól, mi ez? Megtudom, hogy a cédulácska egy hölgy nevét rejti. Ahá! Tudtam Mikulás bácsi, hogy titokzatos mosolya mögött valami asszonyi dolog van. S már — uram bocsá­­— évődni kezdtem volna az öreg urakkal, mikor merengésemből élénk tere-tere ébresztett fel. Meg­kezdődött a konferencia. J­o de eb­ben hölgyek vettek igazában részt, akik a pompás Mikulásokat rangos voltuk elbírálásával csoportosítot­ták, hogy előkészítsék a csütörtöki nagy napra amikor is a Mikulás bácsik sok vörös Krampusz kísére­tében bevonulnak a Bartsch-féle boltba, hogy a bazárt látogató ma­mák rendelkezésére álljanak. Ne most ha kis fiú volnék, biz én csak ilyen Mikulást szeretnék. Mert en­nek igazi szakálla van. Meg oszt, hiába, ne , aranyos hölgyek is vannak a dologban! El ne felejtsük megnézni a Mikulás bazárt! Kérjük azon tisztelt helybeli előfizetőinket, kik az előfizetési díj­jal hátralékban vannak, szívesked­jenek azt a kiadóhivatalban kifi­zetni, mivel a pénz beszedése a mai viszonyok között sok nehézségbe ütközik. — Az ügyvédi kamara köréből. A deb­receni üg­védi kamara idr Keresztessy Ferenc nyíregyházi ügyvédet törölte tagjainak névsorá­ból, mert irodáját az egri kerületbe Jászbe­rénybe, helyezte. — Házasság. Bogdán György és Révész Tildy f. hó 20 án házasságot kötöttek. (Minden külön­értesítés helyett.) — Eljegyzés.­­Felberbaum Sárikát Nyír­egyházáról eljegyezte Kiss Lajos. Minden külön értesítés helyett.

Next