Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-26 / 46. szám

i békét ratifikálni kellett, de bele nem nyugodhatunk A szegedi törvényhatóság határozata Szeged város közgyűléséhez indítvány érkezett, hogy a törvényhatósági bizottság a békeszerződés megtörtént becikkelyezése ellen tiltakozását fejezze ki. Ezt az indítványt a köz­gyűlés nem fogadta el, hanem a következő vég­határozatot hozta: A nemzetgyűlés a békeszerződésnek ér­vényre emeléséhez beleegyezését adta s annak törvénybe iktatását elhatározta. A közgyűlés mélyen megrendülve ve­ti ezt az elháríthatat­lan tényt tudomásul és kimondja, hogy ezt a békeokmányt a valótlan adatokon alapuló igaz­ságtalanságnak, az emberiség közös érdekeibe ütközőnek tartja, hogy az nem a tények és érdekek kölcsönös megvitatásának és megegye­zőinek eredménye, hanem idegen, egy­oldalú akaratnak reánk való erőszakolása. Érzi a tör­vényhatósági bizottság, hogy a nemzetgyűlés csupán ellenállhatatlan kényszerből járult hozzá a becikkelyezéshez és hogy ez a tény nem róhat kötelességeket azokra a területekre, ame­lyek a nemzetgyűlésben képviselve nincsenek és külön megbízást nem adtak. Kimondja a közgyűlés, hogy a reánk kényszerített béke vég­leges voltába bele nem nyugodhat, azt a há­ború ügyének formaszerű elintézéséül tekinti, amely az ország reményein, törekvésein nem változtathat. Ez a törvény emlékeztessen mind­nyájunkat arra, hogy az ország helyzete hova sülyedt, tehát emlékeztessen arra is, amit ten­nünk kell, hogy életbevágó kötelességünk a tü­relem, az elszántság, a munka és a belső egyetértés. Fontosnak tartottuk a határozat teljes egészében való közlését, mert hasonló állás­foglalás céljából megküldték Nyíregyházának 3 fogyasztási szövetkezete A háborús évek lánckereskedelmének világából nem épan kellemes emlékezetű Roy­il­kávéház helyén már portál­­jának vonzó ízléses­ségében is megállásra késztető gyönyörű új üzlethelyiség nyílik meg ünnepélyesen hétfőn reggel 8 órakor. A köztisztviselők fogyasztási szövetkezetének hatalmas boltja ez. Ha be­lépünk a nagyszabású üzletterembe, a meg­frissülő minden izében magyar kereskedelem jövőjébe vetett hitünk­kel szárnyra. Nem csak a pompás felszerelés esztétikuma és kitűnő üzleti gondossággal eltalált célszerűsége, ha az állványokon pedáns rendben felsorakozó áruk bősége is erősíti ebbe az altruista szellemben fogant és a letört kisemberek sorsának könnyí­tésére szervezett szövetkezeti boltba helyezett reménységünket. A szövetkezet működésének biztosítására megfelelő tapintattal válogatott munkásgárda áll rendelkezésére úgy, hogy min­den feltétele meg­van a tisztviselő és munkás társadalom érdekeit szem előtt tartó erkölcsi elvekkel haladásra készülő, tiszta perspektívája új nyíregyházi bolt megnyitásának. Amikor örömmel üdvözüljük a szövetkezeti gondolat egyik újabb térhódítását az üzlet holnapi meg­nyitója alkalmából, nem mulaszthatjuk el, hogy elismeréssel ne szóljunk Heringh Andor pénz­ügyi tanácsos agilitásáról, aki a hatalmas szö­vetkezeti bolt nagy koncepciójú tervezésében és annak sok fáradsággal való keresztülvitelé­ben oly sikerrel működik közre. S a szövet­kezeti bolt jövőjébe vetett hitünket meg­szilárdítja az a tudat, hogy a vezetőség élén az­ őnigazgató képességeit tudjuk. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal is az JN^tMHJTSL 1921. február 26 Hogy él az állam­i tisztviselő? Egy vidéki lap közli alábbi érdekes kiszámítást: A legszükségesebb dolgokra egy állami tisztviselő, akinek négy tagból álló csa­ládja van és havonta 1400 korona fizetést kap, alábbi összegeket fizeti ki havonta: 854 koronával felül haladtuk a bevételt s hol van még a többi feltétlenül szükséges cikk beszerzése ? Ezzel szemben 1914-ben havonta csak 300 korona fizetést kapott az államtól s ha olyan mostohán akart volna élni, mint 1921 ben, a következő összegekért szerezhette­ volna ha a fent említett dolgokat havonta: Összesen 86 40 H* háromszor ilyen jól is élt, ha nem is bőven, ha futotta mindenre. Összesen 1754*— Házbér 80 — 1 mázsa szén 160 — 1 méter fa 290 — fuvar 80 — felvágja maga­­ —• 4 vasárnap hús 280 — világítás 200 — 10 liter tej 120 — mosás (egyszer) 50 — kenyérsütés (nyolcszor) 60'— természetbeni ellátásért 134'— 1 kilogramm külön zsír 200 — Házbér 20 — 1 mázsa szén 1'60 1 méter fa 10 — fuvar 1'— felvágatás 128 4-szer hús 5'— a természetbeni ellátás fejében kapott cikkek beszerzése 20— 10 liter tej 160 mosás 5'— kenyérsütés (8 szer) 1'— világítás 10'— Mennyi lakosa van Nyíregyházának ? A népszámlálás ügyes-bajos Nyíregyházán is befejezést nyertek munkálatai , ma már megállapítható a számlálólapok adatainak ered­ménye is. A városnak 43*909 lakosa van. Ezek közül mintegy 1400 an vannak jelenleg távol. A legutóbbi népszámláláskor 38 000 lakosa volt Nyíregyházának. A szaporulat tehát kerek­számban 6000. A budapesti Kereskedelmi Bank elbocsá­tott alkalmazottainak végkielégítési pere A Magyar Hírlap írja: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ellen a kommunizmus után elbocsátott alkalmazottak pert indítottak, ame­lyet ma tárgyalt a munkaügyi bíróság A bank elbocsátott alkalmazottai között többen voltak akik 10—18 évig állottak a pénzintézet szol­gálatában. A munkaügyi bíróság a bankot elmarasz­talta és arra kötelezte, hogy a nyugdíj igény­nélküli alkalmazottainak felmondási időre járó fizetését, nyugdíjjogosultsággal bíró alkalma­zottainak a felmondási időn túl a nyugdíjukat is életfogytiglan fizetni tartozik. .1 jrT Srarv^B, 96K3&C9 — Mai számunkhoz utalványlapot mellé­kelünk azon előfizetőink részére, k­iknek előfizetése március elsején­ lejár. — Kérjük az előfizetési összeg mielőbbi szives beküldését, hogy a lap küldésében fennakadás ne történjék. — Import keményítő szabad forgalma. A debreceni kereskedelmi és iparkamara értesíti a kereskedelmi és ipari érdekeltséget, hogy a minisztérium 71—1921. M. E. rendelete szerint az ország meg nem szállott területein termelt, avagy megszállott területeiből, vagy külföldről behozott keményítő (rizs, búza, tengeri és bur­gonyake­ményitő) és egyéb keményitőtermékek forgalma nem esik korlátozás alá. E rendelet életbelépésével a m. kir. miniszteriumnak 3728— 1916. M E. és 509-1913. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletei hatályukat vesztik, a ha­tályuk alatt keletkezett jogviszonyokra és elkö­vetett kihágásokra azonban továbbra is irány­adók maradnak. — Katona gazdasági tanfolyam. A békés­csabai m. kir. földmives iskola igazgatósága a békéscsabai katonai állomásparancsnokkal, Zsit­vay József ezredessel folytatott tárgyalások ered­ményeképpen két hónapra terjedő gazdasági tanfolyamot tart a katonaság részére. A tan­folyamon oly katonák vesznek részt, földbirtokuk vagy bérletük van s katonái akiknek köte­lezettségük után gazdaságaikba térnek vissza. A hetenként hat órán át tartott előadáson 66 gazda katona vesz részt. A tanfolyam tanterve felöleli az általános és részletes növényterme­léstan, állattenyésztéstan, gazdasági és a kertészet legfontosabb részeit és nyemtan kiváló súlyt helyez arra, hogy a többtermelés és jöve­delemfokozás eszközeit a hallgatóság alaposan megismerhesse. Az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. A katonák fokozódó érdeklődést tanúsítanak az előadások iránt s örömmel jár­nak az előadásokra, gazdasági tudásukat ki­bővíteni. — Kössön 1. A főgimnáziumi hangverseny­nek 50 ezer koronát meghaladó bevételét külö­nösen az a körülmény mozdította elő, hogy városunk társadalma vállvetve igyekezett a hangversennyel kapcsolatos buffethez termé­­­szetbeni adományaival hozzájárulni. A nemes­lelkű adakozókat nem sikerült egytől-egyig fel­jegyeznünk, miért is bocsánatot kérünk, ha a névsorból egyik másik adakozó neve kimaradt. Az adakozók neve: Lengyel Nándor, Török Samunl, Brüll Simonné, Blau Lipótné, Gál Béláné, Scheide cukrászda, Meiseis Lajosné, Kovács László, Sándorfi Istenné, Mezey Béláné, Stein cukrászda, Ruzsonyi Pál, Nikelszky Etelka, Lányi Dezső, Szántó Ernő Heuffel Lajos, Róth Sámuel, Bodrog András, Bartsch Ottó, Dt­utsch Samu, Mezei Vilmos, Daenzinger Béla, Ungár József, Frankfurt Ignác, Kovács Zsigmond, Heller Dávid, Windt Ignác, Silberstein László, Weisz Jónás, Stark Hermán, Frisch Salamon, Kiss Károly, Kovács László, Bodor Zsigmond, Csengery Gyula, Lakner Béla, Friedmann Ármin, Várallyay Ferencné, Klár Sándor, Hau­ser Lajos, Gyulaházi Arthur, Csengery Mihályné, Asztalos Mátyás, Zajácz Jánosné, özv. Szikszay N.-né, Hőnig Jenő, Rácz Ervin, dr Bartos Sándor, Friedmann Henrik, Goldberger Mór, Rosenthal Gyula, Róth Zsigmond, Fűszer- és Gyarmatáru r.-t., Burger Pálné, Fridmann Jakab, Kun Ármin, Tomasovszky Lászlóné, Tandler N., ifj. Antal , Lajos, Hegedűs András, Tóth István, Hoffmann­­ Adolf, Osgyáni József, Kovács András, özv. Bleuer Bertalanná, Horváth Bertalan, Hartmann Sándor, Ro­taridesz Istvánné, Kovács Pál, Figeczky Lajos, Rosenwasser N., Rochlitz Zseni, dr Klekner Károlyné, Schwartz Jenő, Fazekas János, Török Lászlóné, Gabrienyi Sámuel, Breuer Aladár, Farkas Jenő dr. Hoffmann Emilné, Bleuer Jenőné. — Fogadják mindannyian főgimnáziumi tanári kar és tanuló ifjúság hálás a köszönetét. — A „Honszeretet" női ruha késaitő tan­folyama március hő 1-én megkezdődik. A tan­folyamon, mely 3 hónapig fog tartani, a sza­bást, varrást is oktatni fogják. A tanfolyam ok­tatója Iklódi Molnár Zsigmond, az országos technológiai múzeum által elsőrangú bizonyítvánnyal ellátott női szabómester oktatói lesz. A tanfolyam végeztével a Technológiai Múzeum kiküldöttje meg fogja vizsgálni a hallgatók mun­káit, s a megfelelő tudású résztvevőket okle­véllel fogja ellátni. Tandíj 3 hónapra 1000 ko­rona. Beiratkozás naponta d. e. 9— I l-ig d. 3—6-ig a Honszeretet irodájában: Rákó­czi u. 4. szám.

Next