Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 48-72. szám)

1921-03-01 / 48. szám

9S21. március 1.­­ Kedd A nyomdai munkások sztrájkolnak Budapesten Budapest, febr. 28. Saját tudósítónktól. A Nyomdai Munkások Szakszervezete is­mételt bérkövetelést támasztott a munkaidők ellen, amely azonban dacára az egyezkedési kísérleteknek, sikertelen maradt, mire Budapes­ten az összes nyomdai alkalmazottak sztrájkba léptek. Ma már egyetlen lap nem jelent meg Budapesten. A nemzetgyülés m­ai ülése Budapest, febr. 28. (Saját tudósjtónktól) A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed tizenegykor nyitotta meg Rakovszky elnök, ©rstz Gusztáv külügyminiszter személyes kér­désben szólal fel és nyilatkozik Hegedüs György múltkori kádjára, mely szerint ő tagja volt a szabadzsímives páholynak. Beismeri, hogy 1913 ban tényleg belépett egy páholyba, de néhány heti működés után, miután meggyőző­dött a páholy nemzetellenes irányzatbK­l, ki­lépett. Ezután Giesswein Sándor sz­ólal fel szin­tén személyes kérdésben. Hegedős György — *f?gmoch — megdöbbent azon, amiket a múlt ülésen a zsidókról mondott, hát most alkalmat ad neki, hogy még jobban megdöbbenjen. Ugyanazokat mondotta a zsidókról, amiket pár évvel ezelőtt nem kisebb ember­­ mondott, m­it Csernoch hercegprímás. Nem helyes a zsidó kérdésnek faji térre való terelése, bizonyos fekete páholyból irányítanak, amelyet A sza­badkőmives páholyok felosztását helyesli, de ugyanúgy fel kellene oszlatni az összes titkosan működő egyesü­leteket. A liberális blokkot vé­delmébe veszi, mert szerinte kormányosság egyik erőssége, az a magyar al-Hegedűs György szólal fel azután és ki­jelenti, hogy Giesswein 25 évvel ezelőtt nem igy beszélt. Azóta „elfajzott" s volt idő, ami­kor a Galilei Körben tartott előadásokat — Giesswein erre megjegyzi, hogy a Galilei Kör­ben sohasem volt, hanem igenis a Társadalom­tudományi Társaság felszólítására tartott né­hány előadást. Ezután áttértek az italmérési és trafik­jogok revíziójáról szóló törvényjavaslat tárgya­lására. Ujfalussy Dezső dr. egyházmegye gondnok beiktatása Baltazár püspök Nyíregyházán Nyíregyháza, febr 28. Saját tudósítóiktól A középszabolcsi református egyházmegye egyházai a Gencsy Albert lemondása foly­án megüresedett egyházmegyei gondnoki tisztségre Ujfalussy Dezső dr­­. Szabolcsvármegye volt főispánját választották meg. Az egyházmegye élére igy egy erős akaratú, izigvérig magyar és tetőtől talpig férfi ember került, skinek egyéni kiválóságait és szellemi értékeit mindnyájan is­merjük Az újonnan megválasztott egyházme­gyei gondnok ünnepélyes beiktatása március 3 án csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz a kö • gépszabolcsi református egyházmegyének a vár­megyeháza nagytermében megtartandó díszköz­gyűlése keretében. A közgyűlés fényét emelni fogja Baltazár Dezső dr- a tiszántúli reformá­tus egyházmegyék debreczeni kerületi püspöké­nek a megjelenése, akit ez alkalommal a köz­­­gyűlésen üdvözölni fognak. A közgyűlés prog­ramja a következő: 1. Megnyitó. Tartja Szabó Lajos ref. lel­­kész, a középszabolcsi egyházmegye esperese, aki a gyűlésen elnökölni is fog. 2. Egy küldöttség, melynek tagjait az elnök jelöli ki, elmegy az újonnan megválasz­tott egyházmegyei gondnokért. 4­3. A gondnok üdvözlése. Baltazár püspök üdvözlése. 5. Esetleges felszólalások. A közgyűlés után déli 1 órakor a Korona szálló nagytermében ünnepi ebéd lesz, amelyen a meghívott vendégek vesznek részt. A debreceni közigazgatási tanfolyam igazgatója Budapest, febr. 28. (Saját tudósítóktól.) A MTI jelenti, hogy a debreceni közigaz­gatási tanfolyam igazgatójává a belügyminiszter Pákozdy Sándort Hajdú vármegye volt alispán­ját nevezte ki. Közlegényből tizedes Budapest febr. 28. (Saját tudósítónktól.) Még 1920. december 28 án történt, hogy Bosznai Kálmán nemzeti hadseregbeli közle­gényt szolgálat közben egy Kovács nevezetű egyén kommunista szü megszólítással fegyelem­ellenes magatartásra akarta bírni. Miut a Ko­vács ismételt felszólításra sem akart távozni, Bosznai őt letartóztatta és a hadbírósá­­hoz feljelentette. A hadbíróság most évi és hat havi súlyosbított börtönre Kovácsot­­ ítélte, a kormányzó pedig Bosznai közvitézt tizedessé léptetette elő és 1000 korona jutalomban része­sítette. Benes intervenciója Nyugatmagyarország kérdésében Pak­sból jelentik, hogy Benes cseh kül­ügyminiszter erélyesen sürgette Nyugatmagyar­országnak véglegesen és teljes egészében .H.íl» é¥f«%«m * 48, S9BS& m—r » Ausztriához való csatolását. A cseh külügymi­niszternek úgy látszik az a célja, hogy Ma­gyarország és Ausztria között minden gyökeres közeledési kísérletet meghiúsítson. A mai tőzsde hírei kezek: A legújabb tőzsdei árfolyamok a követ-Napoleon 1480-1520, angol fost 1880-1920, dollár 435-501, francia frank 3475 - 3615, márka 790-800, líra 1810-1820, osztrák kora 68-72, rubel 195—210, lej 606, sí­okol 605, svájci frank 8150—8500, korona­dinár 1155, lengyel márka 53—57­ Zürichi nyitás: Budapest 117.5, osztrák bélyegzett 0 90. Az oláhok keze Nyíregyháza, febr. 28. Saját tudósítónktól. A szabadoktatási bizottásg vasárnap dél­utáni előadása a legmegszégyenítőbb magyar témával, az oláhokkal foglalkozott. Megszégye­nítő a téma, mert ma ezzel az eldurvult náció­val, mint milliónyi magyar urával kell foglal­koznunk A szabadoktatás bevezetéseként Benkő András kir tanfelügyelő, a szabadoktatási bi­zottság elnöke jellemző adatok segítségével szemléletesen tárta fel, hogy mit is vesztet­tünk mi akkor, amikor, hisszük ideiglenesen, Erdély az oláh impériuma alá került. Mérhe­tetlen kincs, életfeltétel került a tudatlan oláh­ság kezére, ugy hogy ebből az emberiségnek semmi haszna sincs. Benkő András 15 évig működött Hunyadban s amikor rámutatott az ő személyes tapasztalatai alapján ennek az egy erdélyi vármegyének termőerejére, arany­bányáinak kimeríthetetlen kincseire, vasterme­lésére, erdő és gyümölcsgazdaságára, ásvány­vizeire, a kincses Erdélyből előtt a dus kép és szívünkbe elvonult szemünk markolt annak tudata, hogy mindent elvesztettük. Fábry Ignác kir. s. tanfelügyelő előadása következett ezután, mely mintegy arra világított rá, hogy miként jutott e mérhetetlen gazdag­ság az oláhok kezére. Fenkölt bánattól áthatott, meggyőző szavakban értette meg, hogyan tör­tént Magyarország ezeréves keleti bástyájának, Erdélynek következetes aláaknázása. Feltárta az oláh irredentizmus fanatikus tájának útjait,­,a dakoromanizmus magyar puszti­agyrémének első kisértését, majd irtózatos fölülkerekedését. A tudományos kutatás eredményeinek leszöge­zésével lerántotta a római származással tet­szelgő oláhságról a hazugsággal Láttuk irredenta harcuk félelmetes vont leplet, eszkítenak a mindig résen álló bankoknak céltudatosan oláhosító akcióját, a tehetetlen és magára hagyott erdélyi magyar birtokosság pusztulásá­nak arcpirító tényeit. E szivet marcangoló kép feltárása után méltán vádolta a jelen magyarságát is a mula­tásnak, gyűlölködésnek és szertehúzásnak e megdöbbentő napjaiban és rajongva szeretett Erdélyének sebeire mutatva méltán lel­kesítette a magyarságot meg nem alk­uvó irre­dentizmusra. Fábry Ignác megrázó sza­vai még soká visszhangoztak a lelkekben s az oláhokról tartott gondolatos, lelkes előadása után szűnni nem akaró tapssal köszöntöttek. Fábry előadása után Pillér József titkár foly­tatta előadását a háború okairól.

Next