Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

i Nyíregyháza, 1922. január 1. * Vasárnap ír. te% XLIII évfolyam. * I. szám te SwiíesKS3 é*r* eoo K. 4tS*r* aoo K. v**éfc»r. i 160 í feéra »K» K. — seáiss tra 8 sorosa ; jóba elek F«M0c Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ SiMfeMEtöség és kfoióiimvfcíAl: SZÉCHENYKUT 6. SZÁM, K3@ Foatach»<tii Kfe&atofcct MNS vís&is. mxm A kálvária után, setétben tapogatózó léptekkel lépjük át küszöbödet fátyolos szczű jövő!! Mit rejtegetsz számunkra hét pecsétes zárak alatt?? ' Minő sors vár reánk az uj körforgás idején?? A nyilvánosság tekintete előtt szerényen végzett munkánknak évi zárszámadásánál nyugodt lélekkel tekintünk vissza az elmúlt esztendőre. Minds mit megbánnnünk, amiért restelkednünk kellene, legföljebb erőink fogyatékossága miatt,amellyel olykor-olykor nem tudunk eléggé erős nyomatékot adni jószándékainknak, igaz lélekben fogantatott meggyőződésünknek, önzetlen munkával, elismerésre, tetszésre nem számítva folytattuk mindenkor a közjó, a közérdek szolgálatára szánt tevékenységünket a nemzeti konszolidáció a felekezeti és társadalmi béke, a kölcsönös megértés, a múltak tanulságainak gyakorlati érvényesítése, a purifikáció s a forradalmi kilengések mérséklése érdekében Tudjuk, hogy nem mindenkor értettek meg bennünket s különösen a mindkét irány fele kilengő túlzásoknak a hivei sokszor fogadták hidegen egyenes, őszinte és mérsékletes beszédünket... de a közöny nem csüggesztett, a lekicsinylés, gáncs nem terelt el bennünket az aranyközépútról, melyen ezután is szilárdan, megalkuvás nélküli fogunk haladni a kötelességteljesítés jegyében. A jövő évre programmot ad nekünk ai — Múltunk, melyhez hűségesek kivágnunk lenni . A katasztrofális múltnak"sok-sok"kemény tanulságát nem fogjuk feledésbe engedni. Jól megjegyeztük magunknak az okokat, melyek nemzeti és társadalmi szerencsétlenségeinket előidézték, de emellett nem fogjuk magunkat ragadtatni — mint ahogy a múltban se ragadtattuk magunkat — a bosszúállás, a megtorlás szélsőségei felé. Egyetlenegy cél fog előttünk állani ezentúl is: a nemzeti megújhodás, a konszolidáció ,az erők egyesítésének hatalmas eszközeivel kivívandó nemzeti integritás szentséges célja. És ennek a célnak szolgálatára nem fogunk megszűnni soha egységes táborba szólítani mindazokat, akik a nemzeti és valláserkölcsi alapon erre a szolgálatra hivatva és kötelezve vannak!! Az unalomig fogjuk ostorozni a jövőben is a pártoskodást, az egyéni érvényesülést, a célnélküli és meddő politikai vitatkozásokat, melyek csak a várvavárt teljes jogrendnek, nyugalomnak, békés fejlődésnek hátráltatására és zavarására alkalmasak, de semmi üdvöset nem eredményezhetnek. Ostorozni fogjuk azokat a törekvéseiket, melyek a múlt tanulságaival nem törődve, ott akarják folytatni destruktív munkájukat, ahol a forradalomkor elhagyták, a túlfűtött liberalizmust, a tömeguralomra törekvő demagógiát, a nemzetköziséget, de másrészről ellene leszünk minden sötét reakciónak is, amely a jobbfelé való kilengésben még mindig forradalmi lűztünetet képez. A kormányelnök karácsonyi cikke úgy mutatja, hogy ezek a kilengések mind szűkebb és szűkebb határok közé szorulnak s a kormánynál okos és higgadt kormányos tartja kezében a rudat. A nemzet nyugodt hittel léphet a fátyolos arcú jövő küszöbére. A mi közelebbi hazánknak, szeretett városunknak fejlődési processusára vonatkozólag is vannak a múltból átmentendő gondolataink, amelyről jól esik ez alkalommal megemlékeznünk. Olyan programmpontok ezek, melyikért ezután is szívesen fogunk küzdeni. Ezek közül legfontosabbnak tartjuk a város vagyonállagának részleges átváltoztatását akként, hogy a jelenlegi konjunktúránk kihasználásával a város olyan tartalékhoz jusson, melyből a közeljövőnek hatalmas problémáit majdan játszva oldassa meg. Ilyen problémának tekintjük a városi kislakások építését a jelenleginél is szélesebb keretek között, a csatornázásnak és vízvezetéknek a kérdését, a város adósságainak teljes rendezését. Már néhányszor rámutattunk, hogy ezeknek megoldása illetve előkészítése és financiarozásuknak biztosítása a jelenlegi értékeltolódások között egyáltalán nem leheltetlen, sőt nagyon is egyszerű tranzakcióból állana s örök kár lenne az alkalmat elszalasztani. Kedves tervünk volt a múltban, amellyet még megoldatlanul kell szintén a jövőre átkönyvelnünk: a társadalmi adó behozatala. Olyan pótadó, mellyel a népjóléti intézményeket központilag, maga város támogatná s ezáltal a társadalomra a háruló jótékonysági akciók terhei arányos és igazságos megosztáshoz viszont a népjóléti intézmények biztos anyagi bázishoz jutnának és működésük kereteit stabilabb alapokra fektethetnék. Nem illenék a jelen ünnepi sorok közt ezekkel a kérdésekkel részletesen foglalkoz ni, hiszen idővel mindenikre úgyis sor fog kerülni. Csak mint egy távolabbi jövőbe néző, városi programmnak épen általunk propagált tételeit azért említettük fel ez alkalommal, hogy bizonyságot tegyünk arról az érdeklődésről, mellyel városunk fejlődésének mozzanatait mindenkor kísérjük s a jövőben is kísérni fogjuk. És tesszük ezt azzal a meggyőződéssel, hogy amint a múlt nehéz kérdéseinek megoldásánál, városunk hivatott tényezői meg tudták találni a helyes utakat és eszközöket, úgy a jövőben is biztosan számíthatunk kipróbált és körültekintő ,okos politikájukra. Szűkebb hazánknak, szeretett sunknak további fejlődése, városias várointézményeinek, népjóléti berendezéseinek példaszerű továbbépítése mindannyiunknak féltékenyen ápolt ambícióját képezi. Ezeknek nemes munkájából, küzdelmeiből sok-sok tennivaló vár a fátyolos arcú jövőre, de bizalommal és jó reménységgel tekintünk az új év elé, mert ember tervez Isten végez ugyan, de a komoly vállvetett munkának rendszerint meg szokott jönni az aratása, a kiérdemelt gyümölcse is, Dr. Sasi Szabó László. Fegyházra ítélték a hitközség Nyiregyházra. december 31. Saját tudósítónktól, . Megírtuk annak idején, hogy a nyíregyházi statusquo izr. hitközség Szarvasutcai irodahelyiségét ez év április 10-én ismeretlen tettesek hamis kulccsal felnyitották, és onnan egy 2500Q korona értékű írógépet és egy zöld posztódarabot elvittek. A nyomozás sikeretelen volt. Május 28-án éjjel pedig a zsidó templomot nyitották fel álkulccsal és onnan 2 darab 25000 korona értékű futószőnyeget loptak el. A nyomozás ekkor sem vezetett eredményre, bár, bizonyosnak látszott, hogy a két betörést ugyanazok követték el. Június 7-én ismét jelt adtak magukról a vakmerő betörők s a Policzer, Jakab cipészműhelyét törték fel, ahonnan 23700 korona értékű bőrárut loptak. A minden irányban megindított szé nyíregyházi zsidó betörőjét leskörű nyomozás végül megállapította, hogy mind a három betörést Kovács András, Langer Lajos és egy személyileg meg nem állapítható Emil nevü egyén követte el, akik a lopott dolgokból egyet mást eladtak egy Papp Pál nevü nyíregyházi lakatossegédnek. Az államrendőrségnek azonban a betörők közül csak Kovács Andrást sikerült elfognia, míg Banger Lajos és az a bizonyos Emil nevü egyén sikeresen kereket oldottak. Ez ügyben most ítélkezett a nyíregyházi törvényszék Kosinszky-tanácsa és Kovács Andrást három évi fegyházra, Papp Pált pedig orgazdaságpi vége miatt egy heti fogházra itélté? ^W^ Alvlrás az ítéletben megnyugodó^,^.Papp Pase védője dr. Porkoláb jelentett be, • k >v I .«•"••* bezést ILII Áram korona.