Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)
1927-05-01 / 98. szám
Nyíregyháza, 1927. május 1. * Vasárnap 7 XLVIII. évfolyam, 98. szám EidfUatétE árak Utybtn to ví íéhm: Sfy Mr« fi'80 p«ng& Neeyodew?* 7 80 KMtafriiMfoMk te ^ttetauüc Wh m^o&mea^ Alapította JÓBA ELEK Pteefffeoaste i Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. F*laMtafeurkMxtdi VERTSE K. ANDOR, ti» Ittad&hivatais SZÉCHENYI UT 9. SZÁM. Talafen wím !S&. Postachaqu ® : Kéxk&ialwt caaa adunte •é&aza^ A líra javul. Másfél hónappal ezelőtt még csak 25 pengőt adtunk száz líráért, ma már 30 és felet. Szédületes emelkedés. Okaira nézve különböző magyarázatok vannak. Többek közt ma azt olvasom, hogy a rendkívüli emelkedés oka egyrészt a nyugati tőke megmozdulása, másrészt pedig a nagymérvű idegen valuta eladása, amit Olaszországból jelentenek. Hát persze, ez mindkettő igaz, de ebben a formában egy kis magyarázatra szorul. Olaszországnak gyönyörű szép földjei több mint felerészben terméketlenek. Nem hinném, hogy mezőgazdasági termékekből kivitele lenne, sőt igen valószínűnek tartom hogy erős bevitelre szorul. Kerti veteményekből, szőlőből azonban határozottan erős a kivitele. Mindannyian ismerjük az olasz kelvirágot, olasz borsót, a narancs-citrom s egyéb déligyümölcsféleségekről nem is beszélve. Halászata is sok túlprodukciót termel úgy, hogy abból is biztos kivitele van. Mindez azonban semmivel sem indokolná pénzének erős javulását. Van azonban egy olyan tétele, amely külkereskedelmi forgalmának egyensúlyát minden körülmények közt biztosítja, sőt annak aktivitását horribilis bevételi többlettel gazdagítja és ez a hihetetlen nagy idegenforgalma. Ez az a bizonyos tényező, amely a fent említett két faktornak magyarázatra szoruló tétele alatt lappang. Ez az a tényező, amely megmozgatja a nyugati tőkét, sőt nemcsak a nyugatit, hanem a keletit, az északit és a világ minden tájéka felől odaözönlő külföldi pénzeket. És ez a tényező, ami lehetővé teszi számukra a nagy összegű külföldi valuták eladását, piacra dobását. A múlt hetekben jártam Olaszországban s így közvetlen tapasztalat alapján számolhatok be a minden képzeletet felülmúló idegenforgalomról, ami Olaszország nevesebb városaiban, kikötőiben, vasútjain, hajóin, üdülőhelyein észlelhető. Nagyobb városoknak százszámra menő szállodái zsúfolásig telve. Hajókon, kikötőkben alig lehet már olasz nyelvet hallani; minden ]iféle idegen beszéd közt szinte el j vész. Különösen az angol dominált — jelentve természetesen a sok szép dollárnak, fontnak özönlését. Hányszor jutott eszembe a mi erőlködésünk az idegenforgalom gyarapítása után. Bezzeg az olasz nem erőlködik. Sőt mondhatni, mindent elkövet, hogy az idegent elriassza. Az árak méregdrágák. Az idegent egyáltalán nem kímélik, kizsákmányolják. Szállodákban szobát nem adnak, csak penzióval együtt, a penzió pedig olyan drága, hogy közönséges halandó alig bírja. Az ott tartózkodást megkesertik a sok tolakodással. Az idegennek nincs nyugta a lépten-nyomon felkínálkozó utcai árustól, vezetőtől, fiákerestől, utcai fotográfustól, kéregetőtől. Legtöbb helyen kellemetlenül kiabálós, hangos a szűkös utcák túlfűtött forgalma. Nem épen kifogástalan tisztaságúak az utcák, terek... Szóval, nincsen itt bizony még csak látszata se az igyekezetnek, hogy oda édesgessenek, csalogassanak, messze földről jövő idegeneket... Az idegen azért mégis megy és tolakszik, vagy amint Hegedűs Lóránt mondaná: az idegen mégis forog. Forog és szórja a sok, a temérdek pénzt, az idegen valutát, ami milliókat, meg milliókat jelent az állami gazdaság mérlegében. így javul napról-napra az olasz külkereskedelmi mérleg aktivitása és így tudnak ők naprólnapra nagy tömegű idegen valutát piacra dobni. Az idegenforgalom alapjait megvetették kétezer év előtt a császári Róma hatalmasai, művészei, akiknek halhatatlan művei még romjaikban és mágneses erővel vonzzák a szépért lelkesedő idegent és megalapozták a pápai Róma és Velence 14—15-ik századbeli mecénásai, festői, szobrászai, építőmesterei, a Rafaelek, Ticiánok, Michelangelok és Bramanték, halhatatlan művei ma is akiknek kevésbé ép állapotban teszik többéaz idegen előtt nélkülözhetetlenné egy olaszországi útnak a megtételét.... Maga a jelenlegi Olaszország s annak városai, mint modern városok absolute érdektelenek. Azok ugyan egy idegent sem csábitanának. Hanem a régi nagyság ezernyi ezer emléke és művészi maradványa.... azután csinálja az idegenforgalmat minden ellenkező kényelmetlenség és kellemetlenség dacára is. Ez az alapja a líra javulásának az olasz kereskedelmi mérleg bo- Beethoven hajfürtje a pécsi múzeumban. Ma: MASGOLD REZSŐ. Beethoven halálának centennáriumát lázasan ünnepli az egész emberiség. Öt világrész kultúrtömege gyújt emlékmécsest lelkében, hogy, a legtisztább zene oltárán, a klasszikus dal és harmónia szent apostolának hódolhasson. 1927. március 26-ika Beethoven századik halálozási évfordulója. Ez a nap mementója a művészet konyháján élősködőknek, akik a jazz posványában, artikulában és kannibállármás, zagyva harmóniák között kánkántáncot járnak. Talán elhatol oda is Beethoven szelleme, ahol a zenei szépet atonalizmussal és holmi frázisos «izmusok»-kal profanizálják. Hogy ki volt Beethoven, az ember, a bölcsész, a költő és muzsikus? Elvégezték azt már a biográfusok, történészek és esztétikusok. Minket csak egy érdekel, vájjon meditálni fog-e a magát homo sapiensnek nevező kulturember, ha a dal mai fertője helyett, Beethoven harmóniájának szent tisztaságát fogja hallani. Vájjon megáll-e ez a pokoli zaj, ha halhatatlan szelleméért megkondulnak a harangok, amelybe a Missa Solemnis isteni hangjai elvegyülnek, hogy az örök, igaz szepet, az örök dalt és szent harmóniát újra felébressze, beplántálja az Emberbe. Beethoven életviszonyai minden megnyilatkozásában hátramaradt levelei, kompozíciói és általában minden olyan tárgyi bizonyítékok, amelyek a halhatatlan Mester mivoltját jellemzik, amit csak lehetett, már felkutatták a biográfusok a kutatók. Számos partitúrát és levelet rejtegetnek különösen az ostrák és más német múzeumok, de alig hinnék, hogy hasonló ereklye birtokában lennének, mint amit a pécsi múzeum rejteget. Hatalmas fejét diszitő göndör hajának egy fürtje a pécsi városi muzeumban van. E hajfürt szoros tartozéka a Beethoven történelemnek. Hogy hogyan került Pécsre, az alantiakban részletesen közlöm. 1827. március 26-án délután az agonizáló Beethoven ágyánál egynéhány barátja jelen volt, nevezetesen dr. Schmidt Ágoston, a wieni Mamergesangsverein elnöke, Sauter Antal költő és Hölzi Seraf Ferenc zeneszerző, utóbbi Beethoven tanítványa, majd 1843-tól pécsi dóm karnagy. Beethoven egynegyed 6 órakor beállott halála után Sauter Antal levágott egy fürtöt emlékként, amelyet a Beethoven hozzátartozók utólag jóvá is hagytak. Sauter megtartotta magának a hajfürtöt, míg egy későbbi megállapodás, amely Schmidt dr. és közötte történt, úgy intéződött el, hogy az véglegesen a kiváló zeneszerző és muzsikus, Hölzi tulajdonába ment át. Az erről szóló hivatalos átadási okmány, amely 1878. március 3-án kelt, így hangzik: (eredetije ugyancsak a pécsi muzeumban). «Ich bestättige hie mit Augenzeuge gewesen zu sein, als der Dichter Ferdinand Sauter, aus dem Sterbehause Beethovens zurückgekehrt, einen Kreise von Freunden eine Haarlocke vorgfezeigt habe, welche er kurz vorher von dem Haupte des verbliechenen Meisters abgeschnitten hatte. In meinem Beisein machte Sauter seinem in der Gesellschaft anwesenden Freunde dem Compositeur Franz Seraf Hölzi diese Haarlocke mit der Bemerkung zum Geschenke, dass dieses kosfcare Andenken an den grossen Tonderos in den Handen einer jungen TonseF zers einen würdigeren Platz finde, als in den seinen.» Unt. St Veit bei Wien am 3. Marz 1878. Dr. August m. p. Schmidt, Dr. A. S. m. p. Magyarul: (monogrammos pecsét) Ezennel bizonyítom, mint jelen volt szemtanú, amidőn Sauter Ferdinánd költő Beethoven halottasházából visszatért, egy hajfürtöt mutatott fel barátaink körében, amelyet röviddel a boldogult Mester halála előtt fejéről vágott le. Előttem és a jelenlevő társaság előtt Sauter azzal a figyelmeztetéssel ajándékozta meg Hölzi Seraf Ferenc zeneszerzőt, hogy ez drága ajándék, amely a nagy zene a titánra emlékeztet, egy nálánál méltóbb helyre, e fiatal zeneszerző kezeibe kerüljön. Veit bei Wien 1878. márc. 3. Dr. Árgust s. k. Schmidt, Dr. A. S. (monogrammos pecsét) Igy került tehát a hajfürt hiteles okmánnyal együtt Hölzi kezébe. Mint már említettem, Hölzi 1843-tól 1884-ig, a pécsi székesegyház zeneszerzője és chorus dirigendije volt, aki Pécs város zenei életére már puszta jelenlété- Egyes számára 1 © fillér. 3 MCóll"U ss»Jl slágercipő Női szürke és drapp divat pántos cipők ... 23'— pengő 287.500 K I Férfi divat fél és magas divat cipők 20 — pengő 250.000 K Női lakk divat pántos cipők 2380 pengő 298.500 K | Kis női divat pántos fekete „Trotteur" cipők 1580 pengő 197.500 K óriási választékban Benedekffynél a Hungária Cipőáruházban, Nyíregyháza, ,Zrinyi Ilona utca 5. Telefon: 195. Világhírű Salamander, Commers, stb. cipőujdonsagok. i-V