Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 97-119. szám)

1937-05-02 / 98. szám

Ára 10 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal Bethlen-utca 1. sz. Postatakaréki csekkszám: 47.139. Telefonszám: 77. Nyíregyháza, 1937. május .2 f­r _ jr (Trianon 17.) v­érsulyim 98 (1236)­­lám. * VIRVIDEK DI­l ITIt/AI MAPN­AP • Előfizetés: Egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. r vLI­I IftHI linr I Lnr Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény. vasarn Kodály Zoltán egyfelől kimagasló zseni az európai zenekultúra és irodalom hatalmas birodalmában, másfelől a magyar népzenei kultúrának egyetemes nem­zeti műveltséggé fejlesztő, örökbecsű alkotásokat reprezentáló és ország­határokat áttörő hódító fejedelme. Kutató, úttörő, alkotó művész! Nagyszerű lelkiségének ihlettsége magyar hagyományokból fakad, hogy az azokból merített alkotások újhangú, dinamikus lírájával, szín­pompájával mintegy klasszikus vi­lágmagasságra emelje a magyar zene gondolatvilágát. Nemesveretű, izig­•vérig magyar! De ez a magyarsága nem mesterkélt megnyilvánulás, ha­nem egész benső „Énjének" hűséges tükre, ösztönös megnyilatkozása! Szilaj, mint a magyar puszta leve­gője, bátor,­­mint a honfoglaló ma­gyar ,minden formai gátlást elsöprő ősereje, vad, mint a máramarosi ha­vasok vihara, merészen égbetörő, mint a Lomnici csúcs, színpompás, derűs, szelíd és lírai, mint a napsu­garas magyar tavasz! A magyar nép­lélek rejtett titokzatossága ezerféle változatban elevenedik meg gazdag alkotásainak alaptónusáin, vezérszó­lam­aiban, ahogy azután a formáló, alkotó művészi lelkiségén át felemel­kedjék a magyar fajisággal telített klasszikus művészet világmagasla­tára! Kodály Zoltán nagyjaink között ma már nemzeti első helyen áll, örökbecsű alkotásai e világon szerte hirdetik magyar fajiságunk, minden idegen­­ befolyástól mentes őseredeti­ségét, a magyar néplélek kedélyhan­gulatána­k kiapadhatatlan gazdagsá­gát, minden sablontól mentes sok­oldalúságát, ősiségének elpusztítha­tatlan létezését , őserejét. Kodály Zoltán kutató, úttörő, egyetemes nemzeti műveltséget fej­lesztő-alkotó művészete, faji ma­gyarságunk fényjelzője! Nagyszerű elhivatottság, mely Európa-szerte a zenetörténelem formáló erejével hat! És ma, amikor Ferenczy Károly és lelkes táborának felbecsülhetetlen értékű kezdeményezésére a magyar zenekultúrának e nagyszerű repre­zentánsa városunkba érkezik, ma­gyar lelkünk egész szeretetével, nemzeti öntudatunk büszke örömé­vel , magyar fajiságunk hódolatá­val köszöntjük őt, hogy megbecsül­jük önmagunkat, hogy öregbítsük nemzeti értékeinkből sarjadt büsz­keségünket, hogy a remény pislogó mécsese ki ne aludjék szívünkből, átérezve azt, hogy amely nemzetnek Kodályhoz hasonló nagyjai vannak, azt a nemzetet megölni nem lehet, az élni fog régi kultúrájában és régi széles h­az­áj­áb­a­n örökké! G—y Bezzeghy Zoltánt 4 évi, Havasi Károlyt 3 és fél évi fegyházbüntetésre ítélte a budapesti törvényszék Ma délelőtt 9 órakor kezdte tár­gyalni a budapesti büntetőtörvény­szék a nyíregyházi származású Ha­vasi Károly és Bezzeghy Zoltán bűn­perének tárgyalását. A vádlottak tudvalevőleg Medves budapesti könyvkereskedőt egy penzióba csal­ták, leütötték és pénzét elrabolták. A vádlottak személyi adatainak bemondása során Havasi Károly el­mondotta, hogy 4 gimnáziumot járt, könyvkereskedősegéd, büntetve nem volt. Bezzeghy ugyancsak 4 gimnáziu­mot járt, magántisztviselő. Büntetve még nem volt, de lopás miatt eljárás folyik­­ ellene a nyíregyházi járásbíró­ságon. Az elnök ezután szólította maga elé­ Havasa Károlyt — Bűnösnek érzi magát? — Igen. A részletes vallomás során elmon­dotta, hogy ötnegyed évvel ezelőtt ment fel Budapestre, ahol a Pfeu­ffer könyvkereskedésben helyezkedett el havi 100 pengő fizetéssel. A múlt év végén felmondották az állását. Feb­ruár végén találkozott össze Bez­zeghyvel, aki Nyíregyházán osztály­társa volt. A beszélgetés során, val­lomása szerint Bezzeghy vetette fel azt a terveit, hogy valami bankrab­lással könnyű pénzhez kellene jutni. Én Medvest ajánlottam, — vallja Haivasi — akiről tudtam, hogy zsu­gori ember s a kasszájában állandóan nagyobb összeget tartogat. Bezzeghy a beszélgetés után hazautazott Nyíregyházára s csak öt nap múlva tért vissza. Ekor újból felkeresett,­­hogy most már részleteiben is meg­beszéljük a rablás kivitelezését. A terv kifőzése után Bezzeghy 5 pengőt adott, hogy a Rákóczi­ úti penzióban szobát béreljek s ahová telefonon meghívtuk Medvest. Megnéztem a szobát, megfelelőnek találtam, leelőlegeztem s délután öt órára befűt tettem. — Talán más is történt közben? — teszi fel a kérdést az elnök. — Igen, felmentem a lakásomra ,és lakótársamnak, Rosenberg György műszerésznek a kabátját felvettem, Bezzeghy pedig az én kabátomat vette magára, mert ebben kényelme­sebben tudott „dolgozni". A továbbiakban Havasi arról be­szélt, hogy hogyan csalták fel Med­veit s hogy ő hol várta a kereske­dőt, Bezzeg­hy pedig ihol bújt meg a folyosó egyik zugában. — Amikor Medvei belépett a szo­b­ába, a homokkal töltött harisnyá­val leütöttem. Medvei vissza akart ugrani, azonban megcsúszott és a földre zuhant. Ekkor lépett be Bez­zeghy. Mikor Medves összeesett, egy párnát tettem a fejére, majd Bezzeghyvel együtt átkutattuk a zse­bét, a benne talált 150 pengőt­­ ma­gunkhoz vettük, kulcsait elvettük s gyorsan eltávoztunk. A rablás után taxisba ültünk s a Múzeumkertbe hajtattunk. Itt megpihentünk, majd Medves üzletét felnyitottuk s a kas­­szából magunkhoz vettük a benne talált 710 pengőt. A lakásom előtt megfeleztük a pénzt és szétváltunk azzal, hogy Bezzeg­hy a Múzeum­ kör­úton figyeli, vájjon felfedezték-e már a bűncselekményt. Alig egy óra múlva Bezzeghy azzal jött vis­­sza, hogy a kapu előtt rendőr áll, ami azt jelenti, hogy minden kide­rült. Az éjszakát kétségek között töl­töttem, nem aludtam semmit. A pénzt a közben visszacserélt kabá­tom zsebébe tettem, de úgy, hogy fel­látszott a zsebből. Lakótársam meg is kérdezte, hogy honnan vet­tem a pénzt. Zavarban volta­m s Ro­senberg meg is fenyegetett, hogy feljelent a rendőrségen, mert az új­ságok közlése nyomán már sejtette, hogy részes vagyok a rablásban. Rosenberg elvette tőlem a pénzt s el is indult vele a rendőrségre, én azonban azzal fenyegettem meg, hogyha nem adja vissza, lopásért feljelentem. Rosenberg erre vissza­adta a pénzt, én pedig Bezzeghyhez futottam s közöltem vele a történ­teket. Bezzeghy azt felelte, hogy re­volverrel megfenyegeti Rosem­berget. Erre azonban nem került sor, mert Bezzeghyt a detektívek elcsípték. Az elnök ezután Bezzeg­hyt idézte maga elé, aki csaknem teljesen egyező vallomást tett Havasival, — csupán abban, volt eltérés, hogy Bez­zeghy szerint Havasi eszelte ki a rablást. A bíróság kihallgatta a sértettet is. Medvei elmondotta, hogy amikor az első ütést kapta, azt kérdezte tá­madóitól, hogy mit akarnak vele. Erre az egyik ezit válaszolta: — Kuss, mert lelőlek. A továb­biakbban elmondotta Med­vei, hogy jobbnak látta, ha az újabb ütések után, amelyektől eleredt az orra vére is, eszméletlennek magát. Részletes vallomást tett tetten­ ar­ról, hogyan kötözték meg,s hogyan ragasztották le a száját. Az előző vallomásával szemben, kijelentette, hogy nem 1200, csak 800 pengőt vit­tek el tőle. A hiányzó 400 pengőt egy könyv alatt megtalálta. Az elnök ezután a sértettet a vád­lottakkal szembesítette. Majd fel­tette a kérdést, emlékeznek-e arra, hogy lelövéssel fenyegették Medvest. Havasi azt válaszolta: meg le­hetséges, Bezzeghy ellenben azt mondotta, hogy a sértett fenyegette meg őket lelövéssel. — Én emberségesen kötöztem meg a sértettet, — mondja Bez­zeghy. — Igen, olyan emberségesen, — mutatta a kezét Medvei — hogy kötözés nyomai még most is látsza­ a­nak a kezemen. Több tanút hallgattak még ki, kö­zöttük Bencsák Irént. Amikor az elnök feltette a szoká­sos kérdéseket, hogy nincs-e a vád­lottal rokonságban, a tanú azt vá­laszolta, hogy nem rokona, csak ked­vese volt Bezzeghynek, akivel Nyír­egyházán hosszabb időn át lakott együtt. Az eljárás befejezése után a bíró­ság rövid tanácskozást tartott s dél­ben kihirdette ítéletét. Bűnösnek mondották ki mindkét vádlottat rablás bűntettében , ezért Bezzeghyt 4 évi fegyházra, Havasit pedig 3 és fél évi fegyházra ítélték. Az ítélet ellen a vád és a védelem fellebbezést jelentett be. Feltűnő hír a három keresztény párt megegyezésért! Az Új Nemzedék mai száma azt a szenzációs politikai hírt közli, hogy a három nagy keresztény párt, a Nép, a keresztény párt és a füg­getlen kisgazdapárt egységfrontot akar alkotni. A lap szerint Darányi és Eckhardt között már létrejött a megegyezés s ha a kereszténypárttal is megegyez­nek, proklamálni is fogják az egy­ségfront megalakulását. Ennek a közös frontnak az lenne az első és legnagyobb lépése, hogy nyomban hozzákezdenének a vá­lasztójogi törvény megalkotásához. Ebben az esetben a parlamentet jú­niusban nem oszlatnák fel mindad­dig, míg a választójogi törvényt tető alá nem hoznák, ennek megalkotása után a parlamentet feloszlatnák, ki­írnák a választásokat s ősszel már az új törvény alapján megválasztott parlament tartana ülést. Hitler nyilatkozata az ifjúság neveléséről Hitler tegnap nagy beszédet mon­dott. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ifjúság nevelését nem engedi ki a német kormány kezéből. Olyan ifjúságot akarunk magunknak nevel­ni, — mondotta — amelyik nemcsak támadni tud, de el tudja szenvedni a csapásokat is. A német birodalom nem engedheti meg, hogy fiainak nevelését más is irányítsa, mint a német nemzet. Serédi Jusztinián pásztorlevele Serédi Jusztinián bíboros herceg­prímás pásztorlevelet adott ki s eb­ben közli, hogy a püspöki kar hatá­rozata alapján május 23-tól kezdő­dően szent évet hirdet. Jövő évben Budapesten lesz az eucharisztikus kongresszus. Szent István halálának 900-ik évfordulóját is megünneplik. Hogy készülhessenek a hívek, már most hirdetik a szent évet. 22-én este fél 8-tól az ország valamennyi­­ harangja jelzi a szent év kezdetét.

Next