Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-11-02 / 247. szám

és kLtdőhivatal: Bethlen­ u. 1. 5#88GS8 £ glÉrrek­í cM&kasám: 47.138. SCsLefon 20­73 Előfizetés : 1 hónapra 4’30s negyedévre Ite'A0 P Egy gyilkos és három fel­búj­tó az akasztófa árnyékában R<*mrégfény­beillő borzalmak kerültek napfényre az orosz gyy­ilkosság is tárgyalásán . A­ szerencsétlen Orosz Antalt robbanó anyaggal akarták elpusztítani Drámai szembesítésein és beism A háborús borzalmak mellett is méltó feltűnést keltett az a kegyetlen szándé­kossággal elkövetett gyilkosság, melyet ez év februárjában­­ követtek el Ores köz­­ségben ahol felbujtásra a mezőn agyon­lőtték Orosz Antal orosz gazdát. A gyil­kosság előzményei hátborzongatóan sö­tétek és borzalmasak. A nyíregyházi statáriális bíróság dr. Helényi Sándor kir. törvényszéki elnök elnökletével ma reggel 9 órakor ült össze, hogy ítélkezzék ebben a véres bűnügy­­ben, melynek vádlottjai a legnagyobb el­ve­telmültséggel hónapokon át készültek arra, hogy kioltsanak egy fiatal életet. A bíróság tagjai a következők: Dr. Rácz István törvényszéki tanácselnök, dr. Sztehló János, dr. Varga János és dr. Török István kir. törvényszéki bírók. A vádat dr. Képes József kir. ügyész kép­viselte. Jegyző: Dr. Oláh Béla. A vádlottak védelmét a következők látják el: Dr. Kósa Barna, dr. Erőss Já­nos, dr. Vietórisz István és dr. Bálint István nyíregyházi ügyvédek. A kora reggeli órákban a nyíregyházi törvényezők bejárasát valósággal ostrom alá vették, óriási tülekedés indult meg, hogy mindenki bejuthasson a tárgyalóé­terem­be. A rendőrök emberfeletti munkát végez­nek, hogy rendet teremtsenek. A tör­vényszéki szolgák valósággal bírókra kel­nek a közönséggel, hogy megakadályoz­ za­k a tömegrohamot és arra törekednek hogy a már régen megtelt tárgyalóterem­b­en annyi hely maradjon, hogy közleked­­ni lehessen. Ilyen érdeklődési tárgyalás vant Nyíregyházán már évtizedek óta nem tapasztaltunk. Pontosan 9 órakor négy szuronyos fog­­hazőr felkíséri a vádlottakat. Elől ül a ST­, ?Ura,y Jáno S- Rongyosan, üres ö­­ntettel. Ugy ül a vádlottak padján, ,n­em követc‘e volna el a legször­­gűbb bűnt: a gyilkosságot. Beszélgetni vezetne vádlott társaival ebben azon­­ban a fogházőrök megakadályozzák. Mel­­,ógora Pa, és kTOSSá* felbujtója Gurály mlvet't 3 Leí' Idősebb falusi föld, ZZLVf­?? tekíntettel’ *rántottan i9­­alam- e,et’, Úgy néz ki, mintha most a valami rosszban tömé a fejét. A sor­án armadik az anyós, a gyilkossági bűnügy egyik legsötétebb alakja ikiil a fittya,j során ^éez rZT G 1U6 'éS 2lC,ek k'rfi!-k «P­TM ÓLn ZZ * Nem Sr.«. ^ 3 ^ono6z boszorkány. — lh ni. A negyedik várit­­.mwdent '«taggad­*"■ —^ a, ban sírva fakad végig is sírja az egész tárgyalást. Rettenetesen fél, látni a szem­rebbenésén, az ideges sírásán, olyan, m­nt egy rossz gyerek, aki nagyon rossz fát telt­ a tűzre és most fél a kikap­ás­tól . . . Kilenc óra 15 perckor bevonulnak statáriális bíróság tagjai a tárgyalási te­­­rembe. Dr. Holényi Sándor elnök m;g*­nyita a tárgyalást. Dr. Képes József be­jelent, hogy a vádlottakat előállíttatta a főtárgyalásra. A gyilkos: Gurály József 41 éves, nap­­kori lakos, mezőőr, hat gyermek apja. Felesége neve: Soltész Ilona. Gurály sze­­mély adatai szerint, felesketett mezőőr, négy elemit végzett, vagyontalan, felesé­­­­gének négy hold földje és háza van a­­ megfelelő belsőséggel. A felbujtók: Palsák József orosi lakos, 53 éves, négy hold­i földje és háza van, felesége: Soltész Márta 48 éves, egy gyer­mek anyja, négy elemit járt, vagyona nincs. A negyedik vádlott: Orosz Antalné szül. Palsák Verén, mindössze 22 éves. Dr. Képes József kir. ügyész ezután megteszi vádindítványát, majd a gyilkos védője, dr. Kósa Barna előterjesztést tesz. Kéri annak megállapítását, hogy eb­ben a bűnügyben már volt bírói eljárás, kihallgatások és nyomozások, így tehát a bűnügyet nem tárgyalhatja a statáriális bíróság, hanem azt rendes bíróság elé kell utalni. Dr. Képes József kir. ügyész, a beje­lentésre annak megállapítását kéri, hogy ez az ügy mint „öngyilkosság" került először az ügyészségre, csak hónapok múlva, feljelentésre rendelték el a holt­test exhumálá­sát. Bírói el­járás ebben az ügyben nem volt, sem vizsgálóbírói ki­­hallgatás, így semmi akadálya nincs an­­nak, hogy a gyilkossági bűnügyet a statá­­riális bíróság letárgyalhassa. Dr. Kósa Barna előterjesztéséhez a többi vádlot­­tak védői is csatlakoznak. A bíróság ta­nácskozásra vonul vissza, majd dr. Helényi Sándor elnök kihirdeti, hogy az előterjesztést elutasítja. Ezután a gyilkos Gurály János kihallga­tása következik. Az elnök kérdésére ki­­jelenti, hogy bűnösnek érzi magát. Meg­értette a vádat, belgéri, hogy megölte Orosz Antalt, azonban azzal védekezik, hogy felbujtották a gyilkosságra. Már 1942. év őszén merült fel először a kér­dés, hogyan lehetne elpusztítani a fiatal gazdát. Gurály elmondja, hogy földet vá­­sárolt, pénze azonban nem volt, így só­gorától, Palsák Józseftől kért kölcsön öt­száz pengőt. Palsáék ezenkívül minden jó* val segítették, zsírt, lisztet, húst küldöz­gettek részére, ahányszor látogatóba jöt­tek hozzá, mindég ajándékokkal kedves* kedtek. Eleinte semmi rosszra sem gon­dolt, azt hitte, hogy mindezt „szeretet­ Q ből" teszik vele, csak az egyik őszi est­én álltak elő azzal a kéréssel, hogy „ez­zel az Orosz Antallal csinálni kellene va­lamit“. Elnök: Azt nem mondták, mit kellene csinálni? — Először nem szóltak arról. Csak má­­sodszor mondta Passák, hogy „le kell lőni". Erre a célra adott is nekem öt vadásztöltényt, ebből hármat elhasznál­tam. — Maga rögtön vállalkozott is arra, hogy megölje Oroszt? — Nem­ azt válaszoltam, hogy én „nem csinálom“! Aztán annyit beszéltek, min­dennap jöttek és örökösen arra beszéltek­­ rá, hogy meg kell ölni. Én, végül is azt­­ mondtam, hogy „majd meglátom". Egy­­szer eljött hozzám Palsák József és fele­sége és azt mondották, hogy szerezzek a bátyámtól valami rob­banóanyagot és azzal robbantsuk fel a vesét. Azt is megbeszélték, hogy majd úgy tűn­­tetik fel, mintha véletlen szerencsétlen­ség történt volna. A bátyám azonban nem akart robbantószert adni. Amikor a bá­tyám egyízben nálam volt, Passák így szólt hozzá. ..Hallja Gurály úr, adjon nekem valami robbanószert, mert a vejemet akarom felrobantani­. Elnök: Ez a sok megbeszélés mind 1942- ben történt? —• Igen, még azt is mondották, hogy ha félek meggyilkolni Oroszt, akkor adnak bort és azzal előbb itassam le őt, azon­ban a bort mi otthon megittuk. Elnök: Orosz Antal felesége nem volt 1942-ben egyszer sem magánál? — Nem, ő nem jött el, csak Palsák és felesége jártak nálam. Elnök: Mit kapott maga Palsáéktól? — Előzőleg három mázsa búzát, majd 200 pengőt és 14 zsák vetőburgonyát kaptam. Azt ígérték, ha elkövetem gyilkosságot, lesz pénzem bőven. Annyir­a ígértek és nekem csak a földvásárláson járt az eszem, így annyira megszédítettek, hogy végül i­s vállalkoztam arra, hogy megölöm. Elnök: Mikor volt a döntő tárgyalás? — Február 16 vagy 17-én. Akkor eljö­tte­k mind a hárman. Palsák József, felesége és leányuk, Orosz Antalné, Az­zal jöttek, hogy ők már sok jót tettek velem, még jobban fognak segíteni, csak hajtsam végre a tervet. Palsák előtte­­való este eljött és megmondta, hogy ho­­vá küldik a vejét, melyik dűlőre, hol vár­jam és hol végezzek vele. Elnök: Hogy történt a gyilkosság? — Február 18-án, reggel felkeltem ko­rán, elővettem a vadászfegyveremet, meg­töltöttem és elindultam a végzetes útra. Orosz Antal már várt rám, arról volt szó, hogy nyúlra vadásszunk. Én lehasaltam a földre és vártam, amig Orosz Antal szemé­bekerül velem, akkor közvetlen közelről vadászfegyveremből egy lövést adtam le. A fejének céloztam, azonban a sörétek a mellébe fúródtak. Hangtalanul zuhant a földre, akkor va­dászfegyveréből egy töltényt kivettem és egy üres 16-os töltényt tettem a fegyve­rébe, hogy azt higyjék, hogy öngyilkossá lett. A gyilkosság színhelyére kétszer is visszajöttem és megnéztem. Szóltam hoz­zá: „Am­i élsz?“ Amikor láttam, hogy halott, elmentem, hogy megmondjam Palsák Józsefnek, hogy megcsináltam. Ott várakozott a domb mögött a gyilkosság színhelyétől nem messze. Elnök: Hát magát nem furdalta a lelki­­ismerete, nem félt? — De nagyon féltem, a temetésen olyan rosszul voltam, hogy majd összeestem. Elnök: A temetés után mikor ment el Palláékhoz a pénzért, amit ígéritek? — A feleségem vette át a pénzt, amit küldtek, 180 pengőt, meg egy zsák bú­zát. Elnök: Mit mondtak Passákék a gyil­­kosság után? — Hát azt, hogy ez bizony jól sikerült, nem tudják megállapítani, hogy nem ön­­gyilkosság történt. Még azt is mondották, hogy amivel tartoztam Orosz Antalnak, azt a 150 pengőt, amit sem kell megfi­­zetnem. Elnök: Hát maga haragudott Oroszra? — Nem én! — Nem követelte magától a tartozást? Nem volt szándékában megölni? — Nem, ha ez a Palsák el nem veszi az eszemet. Ezzel a gyilkos kihalgatása befejződö­tt és következett a felbujtó Palsák József kihallgatása. A tárgyalás lapzártakor tart, ítélet a késő esti órákra várható. Az amerikai bányákat lefoglalták Amsterdamból jelentik. A brit hírszol­gálat washingtoni jelentése szerint Roose­­welt elnök a szénbányákat lefoglalta.­­ Nyilatkozatában kijelentette, hogy a szén­­termelés annyira leesett, hogy nem lehe­­tett biztosítani a hadiipar üzemképessé­gét. Felszólította a bányászokat, hogy egyeten nap elvesztegetése nélkül mind­den­ki foglalja el azt a munkahelyét, me­­yen eddig dolgozott. (MTI.) is Sfifeakar I» ■~T~IUW 1111—W

Next