Katolikus gimnázium, Nyitra, 1879
I. Az ammonitek élete és halála. ,,Isten! kit a bölcs lángesze föl nem ér, Csak titkon érző lelke óhajtva sejt : „A legmagasb menny s aether uránjai Melyek körülted rendre keringenek. A láthatatlan férgek a te Bölcs kezeid remekelt csudái.“ ‘Berzsenyi. ,,Der Keim alles Lebendigen, den von Uranfang an, Gott in die Stoffe gelegt hat, kommt nicht anders als stuffenweise zur Entfaltung .... und sehen wir zur Genüge daraus, wie die planmässigc Gestaltung und Ordnung des Lebens nach festen Typen von dem ewigen Gott vorgezeichnet ist,“ rDr. O. Fraas. (Vor der Sündfluth. 256. 1.) 1726-ban megjelent Würzburgban egy tudományos értekezés ily cím alatt „Lithographiae Wireeburgensis ducentis lapidum figuratorum .... prodigiosis imaginibus exornatae specimen, quod... praeside J. B. A. Beringer publicae literatorum disquisitioni submittit G. L. Hueber.“ Mindössze néhány kövület,melyet ő a város egyik halmán talált, volt az, mi Boringért e mű megírására ösztönzés megjelenésével egyszersmint szakképzettségét nevetség tárgyává téve. A nevezett tanár ugyanis a kövületek közt előfordult némely sajátságos alakú ammonitet nem az ősélet maradványának tekintette, hanem e sajátságos alakot, melyben bizonyos élő állatfajnak alakutánzását vélte feltalálni, a természet erejének a földrétegeire gyakorolt befolyásából akarta bebizonyítani; következőleg minden ammonita fajt állati alakkal biró kődarabnak tartott. Minél szebb volt valamely utánzat, annál jobban ragaszkodott véleményéhez; míg végre kisült, hogy a „természet játékán“ alapuló dalvéleményét tudományos előadásainak pajkos hallgatói egész önfejűségig az által verték agyába, hogy az otthon agyag vagy gypsből faragott ammoniteket rendesen az általa kutatásvágyból felkeresett helyekre ástak el, mindaddig, míg a tudós tanár e ritka leletek fölötti lelkesedésében megírta említett művét s azt a valódi tudomány rovására kiadta.1) Nem csodálkozunk ezen, inkább hálával tartozunk e tréfás gonoszságnak, mely Beringer személyében s véleményében véget vetett oly nézetnek, melyért hosszú évek során élet-halál harcot vívott sok tudományos férfiú csakhogy e kövületeket illetőleg érvényre emelje Ovid Metamorphosisaihoz 2) hasonló s a természet játékán alapuló dalvéleményét. *) Keusch P. Henrik „Szentirás és Természet.“ 180. 1. ’) Metam. XV. 262. 1*