Katolikus gimnázium, Nyitra, 1890
— 4 ~ 2. Azon ellenséges hangulat, mely Suetonius többi fenmaradt munkáiban az Annaeusok, különösen Seneca iránt található, Lucanus eme vitájában is észlelhető. 3. E vita stylusa egészen megegyezik Suetonius többi reánk maradt műveinek stylusával. Lucanus e vitája mindössze 8 codexben lelhető fel: Lucanus berni commentariusában (370.), a Pharsalia berni codexében (45.), a berlini (35.), a kasseli, a montpellieri (113.), a párizsi (7502. és 8039.) és a de Witt János amszterdami senatorról elnevezett Witt-félében. Lucanus másik vitája szerzőjének bizonyos Vacca tartatik, ki a Pharsalia scholionjaiban néhányszor mint „expositor Lucani“ emlittetik. Először említi Yaccát e vita szerzőjének bizonyos Ugyenus nevű könyvkiadó, ki Lucanus müncheni (349. sz.) codexében ezt írja : „Titulus istius libri tabs est: Marci Agnei Lucani Cordubensis liber primus incipit. Marci et ad dift’erentiam ponitur Agneos grece, apis latine, quia ut dicit Vata (Vacca) eo uato super caput ejus examen apum consedit etc. — Ugyanazon században (XIII.) Aegidius Zamorensis kézirat! töredékeiben ezeket mondja Lucanusról: „Dictus est Agnaeus ab eventu. Agneos graece, apis latiné. Refert uamque Vaca commentator, quod cum natus esset Lucanus super ejus verticem examen apum consedit etc. Vacca, Lucanus e legrégibb commentatora, nem sokkal Lucanus után, valószínűleg a hatodik században Kr. u. élt s Lucanus többi műveit is — melyek reánk nem maradtak— ismerte. Sokkal később virágzott Suetoniusnál s igy valószínű, hogy ismerte a Suetonius-féle vitát is. Bartha szerint a Vacca-féle vita nem egyéb, mint a Suetoniusfélének interpolált és változtatott kiadása. Hogy honnan merité Vacca adatait nem tudjuk, de a két vita között oly szembeszökő az ellentét, hogy lehetetlen egy s ugyanazon iró művének tartanunk. A Suetonius féle vita szerzője — mint a szövegből erősen kirí — nem barátja Lucanusnak, semmi jót sem mond róla, hibáit nagyítja s valót valótlant összehordva csak árnyoldalait feszegeti, tehetségét, jellemét, szóval az egész embert gyalázza, amig a másik dicsérettel említi, hibáit mellőzi s menteni igyekszik. Interpolátió nincs benne sok, teljesen származott át reánk s stylusa is Suetoniusétól annyira elütő, hogy egy szerző művének nem mondható. E Vacca-féle vita három codexben maradt fenn: a müncheniben (4610. sz.) a berni (370. sz.) és a wallersteiniban (XIII. száz.) 1 2 1 Exstant lvis ex alii complures, ut Iliacon, Saturnalia, Cataclithonion, Silvarum X. tragoedia Medea imperfecta etc. cfr. Vita Lucani (Vacca). 2 Casparus Barthius ad Statis trtiv. II. 7. 1. és ad l’lieb. VI. 322.