Nyitravármegye, 1940. január-február (1-9. szám)
1940-01-01 / 1. szám
NITRAVÁRMEGYE XXXI. évfolyam. — 2. szám. Szerkeszti: DALLOS ISTVÁN 1940. január 7. vasárnap. Nyitravármegye -Nitravármegye A szlovák belügyminisztérium, hivatkozással az 1933. évi, 123. sz. törvényre (§ 10), valamint az 1939-es évi 241. sz. kormányrendeletre — rendelkezést bocsájtott ki, mely szerint a szlovákiai magyar lapoknak a községek és városok nevét (názov obcí a miest) — szlovák elnevezésük szerint kell közölniök. Az a lap, mely a rendelkezést nem tartja be — az előzetes cenzúra során elkobzás alá esik. A magyarázó közlemény szerint a rendelet a szlovákiai magyar lapfejekre is vonatkozik — azonban fel nem tűnteti, váljon a lap címére is, vagy pedig csupán a keltezési helyre. A «Nitravármegye« szerkesztője kérdést intézett az illetékes fórumokhoz, váljon e rendelkezés vonatkozik-e lapunk nevére is — annál is inkább, mert ez nevében sem községet, sem várost nem tartalmaz, hanem vármegyét, melyről a rendeletben szó sem esik. Rámutattunk ugyanakkor arra, hogy a rendelet intenciója minden bizonnyal az, hogy a községek és városok szlovák névsorát biztosítsa, s ÍgY aligha érintheti egy hírlap címét, mely legfeljebb átvitt értelemben használja a község vagy város elnevezését — vagy mint a «Nitravármegye« esetében — egyáltalában nem. Addig is, míg az illetékes fórumoktól végleges választ nem nyerünk — alkalmazkodunk a tágabb törvénymagyarázathoz — s lapfejünket «Nitravármegyével» szignáljuk. Bizonyítjuk ezzel azt, hogy a nitrai magyar sajtó mindenkor megtartja a törvény rendelkezéseit még akkor is, ha annak gyakorlatát még nem tisztázták teljesen. A szerkesztőség, csak a miénk — mert mi vagyunk az erősebbek — és sohasem a másoké, mit ér az az igazság, amellyel csak magunknak kívánunk mérni és soha másoknak. Csak annyit, mint az igazságtalanság. De eltekintve ettől, lehet-e igazság az, amely csak a miénk ? Aki e kérdésen mélyen és elfogulatlanul elgondolkozik, kell, hogy ráeszméljen arra, milyen rettenetes tévedés és bűn az egyoldalú igazság. Amint valakinek joga van az igazság alapján az életre és nemzeti élte alapján nemzeti kultúrájára, kell, hogy elismerje jogát ugyanerre másik embertársánál még akkor is, ha ennek elismerése nem kötelező, éppen az erősebb jogán. Mindenesetre ennek elismerése csak akkor lehetséges, ha tud hódolattal leborulni a mindenki igazsága előtt. A Háromkirályok tudtak és akartak leborulni a maguk és ezzel a mindenki igazsága előtt. Leléptek trónusukról, megjárták a megismerés és a felismerés országútját, hogy ezzel példát adjanak minden utánuk következőnek. Nem vallották kárát e megalázkodásuknak, az út pora sem ártott királyi palástjuk fényességének, de ugyanakkor megtanultak mindenkinek mérni úgy, ahogy azt éppen ott a betlehemi jászol előtt megismerték. A mi mai életünk is kívánja, sőt megkívánja ezt a leborulást az igazság előtt, hogy felismerve azt, mindenkinek egyformán mérhessünk. Nem a saját kényünkrekedvünkre, hanem az igazság mértéke szerint. Rosszak vagyunk, de mégsem anynyira rosszak, hogy ne lenne akaratunk elismerni az egyforma igazság jogosultságát. Ma úgy rémlik azonban mégis, hogy új Háromkirályokinak kellene jönniök, akik újra tudnának és akarnának elindulni az igazság Betleheme felé. Nem a kölcsönösség alapján, hanem csak az igazság kedvéért — mert hiszen a kölcsönösség elve sokszor éppen tagadása az igazságnak. Erre az útra kellene lépniük az új Háromkirályoknak, hogy kevesebb legyen a kiontott vér és könny, hogy több legyen a szeretet és a megértés, ebből kifolyólag pedig az igazság. A Háromkirályok legendájának olvasása után ezek a gondolatok foghatnának el minden embert, hogy utána nagy fényesség támadhasson a lelkekben, melynek nyomán eljönne az igazság felismerése és az egyenlő igazsággal való mérés minden jóakaratú ember részére. Víz KERESZT (kr.) ---- és akkor csillag tűnt fel az égen és nagy fényesség támadt. Ők pedig — a Háromkirályok — nagy egyetértésben elindultak Betlehem felé, hogy mély alázattal hódoljanak neki, aranyat, mirhát és tömjént rakva jászola elébe. A földi hatalmak leborultak az igazság előtt, mint az már előre írva volt és lett nagy öröm és megelégedettség a földön .. Ennyi, se több, se kevesebb, amit a szent legenda mond a Vízkereszt ünnepéről. Mi mégis mindnyájan, szegények, gazdagok, okosak és együgyűek, akármilyen nyelven is dicsérjük az Urat, mélyen megrendülve tanulhatnánk belőle. Tanulhatnánk és okulhatnánk, ha lenne bennünk akarat, ha nem lenne bennünk annyi ellenvetés, amely oly sok szépet és oly sok jót semmisít meg, károsítva azzal magunkat és az egész emberiséget. Őbennük volt akarat és nem volt ellenvetés, ezért tudtak az igazság előtt megalázkodva földreborulni, hogy aztán felemeltessenek, olyan magasságokba, amelyekbe csak azok tudnak felérni, akik megérezték és tudatában vannak annak, hogy csak egy igazság van. Igazság, melyet nem lehet sem megtörni, sem eltiporni, de amely mindig utat keres és talál magának a nap fényére, hogy aztán győzedelmeskedjék a sötétség felett. Egy igazság van mindenütt most is e szomorú világon, de amikor azt az igazságot ma sokan a saját szájuk íze szerint magyarázzák! Minden tagadás ellenére rettenetesen tévednek és e tévedés előbbutóbb keserűen megbosszulja magát. Emberek vagyunk s mert azok vagyunk, tévedhetünk. Amint azonban tévedésünket felismertük és az igazság nyomába szegődtünk, ha fáj is nekünk, azt az igazságot hirdessük, de nem csak a magunk részére, hanem mindazoknak, akik ezt keresik, óhajtják és mint embereknek joguk van rá. Mert mit ér az az igazság, amely Az új Nitramegye tisztikara Az újonnan rendszeresített Nitramegye január 1-én megkezdte tevékenységét — ■ a megyeháza épületében, az I. és II. emeleten. A járási hivatalok a megyeháza föld- szintjén lesznek. A csendőrség kiköltözött. Az új megyei szervezetnek négy ügyosztálya van. Zsupánnak — mint már közöltük — dr. Dudáš Andrást nevezték ki. A nitramegyei új tisztikar tagjai a következők : • ' ■* h Beňuš Béla főtanácsos, Ruttek Aurél, Mereš Vendel, tanácsosok, dr. Markovich László főtanácsos, dr. Čičo István főbiztos, dr. Baska Alajos, Kováč János fogalmazó, Szák János biztos, dr. Matura Ágoston fogalmazó, Segeš József fogalmazó, dr. Pillay József fogalmazó és Surina Pál főtiszt. A számvevőség tisztviselői : Druska Jaroslav számvevő, főtitkár, Černý Ferdinánd, Halász Gizella, Kolodey András titkárok, Kocúr Alajos, Alexa Tibor gyakornokok. A megye irodai tisztviselői: Palášthy Miklós, Žák István, Melicher Gusztáv, Maroššy István főtisztek, Kasanický Béla irodatiszt, Rakovský András, Hunčík András, Dursák Mária, Prokop Erzsébet, Tá- 1börsky Anna, Madunicky Mária," Hegedűs Ilona főtisztviselők, Kiesken Emilia, Nagy Erzsébet tisztviselők, Laukó József, Reményi N., Bellák Vilmos és Zrubec Imre segédtisztviselők. A megyei hivatal telefonszámai : 2001 és 2097. A járási hivatal új (más) telefonszámot kap. Új magyar könyvek Inter arma silent Musae... modern fordításban talán annyit jelent, hogy háborúban nem adnak ki könyvet, így is van, a magyar könyvkiadás nálunk, Szlovákiában — részben sok magyar város elcsatolása következtében is — nagyon meggyérült. Valóságos esemény, ha új könyv jelenik meg és őszinte tiszteletet érdemel az a vakmerő, ki művével a könyvpiacra lép. Sajnos, Magyarországból is néhány hónap óta a közben napvilágot látott temérdek új könyvnek csak a címét olvashatjuk. Ilyen körülmények között lelkes ujjongással kell fogadnunk minden új magyar könyvet, mely Szlovákia földjéből kinőtt és elsősorban szlovákiai magyaroknak szól. Amikor most az (egyetlen kivétellel) a mai Szlovákia területén megjelent újdonságokról készülünk beszámolni, először is a nitrai »HÍD» kiadta «Antológia« testes, hatalmas négy kötetére gondolunk. Megreked a határnál a Budapestről küldött valamennyi magyar könyv, így hát hódító körútján igazi áldássá vált az Antológia ízig-vérig szlovákiai magyar gyűjteménye. Soha olyan érdeklődés nem fogadta, mint most, az állítólagos irodalmi pangás idején — az ország minden részéből tömegesen érkező megrendelések bizonyítják, hogy a nagy gonddal szerkesztett és meghatóan áldozatos készséggel közrebocsátott munka éppen napjainkban tölti be legteljesebben nemes hivatását, mert potom pénzen (hogy úgy mondjuk : békeáron) előkelően irodalmi színtű, érdekes olvasmányt ad a könyvekre oly szomjas és szomjúságát «idegen kútnál feloltani nem tudó szlovákiai magyarságnak. Elsősorban Bratislava magyarsága kapkodta el az Antológiát, Szlovákia fővárosának kultúrált magyar társadalma méltó megértéssel hálálta meg a »HÍD» kockázatát és százszámra olvassa a vaskos köteteket. És most álljunk meg néhány percre: új embert, új magyar költőt mutatunk be Nitra és vidéke magyarságának. Neve: Sass János, földműves, divatos szóval élve : őstehetség. Három könyve jelent meg egymásután Léván, (még abban az időben, mikor Léva Szlovákiához tartozott.) A legutóbbi »Meggyónt nekem a föld« címmel, 1938-ban hagyta el a sajtót, de csak most került hozzánk. Sass János verseiben Petőfi és Ady-emlékek csodálatosan egybefonódnak a föld egyszerű fiának alkotó-teremtő tehetségével. A kráterből omló láva formátlan, mindent elöntő, izzó zuhataga az, amely Sass János lelkéből kitör. Egyszerű, mint maga a természet, rideg és mesterketlen, mint az ugar, mosolygó, mint a kék mennybolt és tüzes, mint a delelő nyári nap. Sass János verseit nem cicomázza, nem pepecseli, nem csirizeli a «szobaköltő» verejtékes fáradságával, kínos vergődésével — szabadon és bátran cikázik felettünk, akár a parti fecske a hullámok felett — az édes anyaföld szava az, mely soraiból felénk csendül. Sass Jánost azóta már felfedezték szülővárosában is és minden arra vall, hogy a szerény és szegény földművest a hivatalos magyar irodalom is elismeri. Mutatóba közöljük ezt a megrázó erejű versét : Álmodik a föld. Messze fekvő titkokat érez a szívem. Egyenesen járok a barázda szélén, Szívemmel hallgatom, mint lélegzik a föld, Új élet álmodik a barázda mélyén. Szelíd hajlású kalászok bánata üzen, Mint arany tenger hullámzik a hajnali szélben. Hallgatom az őstermészet nyíltszavú titkát... Álmodik a föld, a szívemmel érzem. Csak a teljesség kedvéért soroljuk fel az új könyvek közt dr. Faith három művét (»Babérág és koldusbot», «Nevető Nitra» és »Híres nitraiak» — hiszen a helyi és a bratislavai lapok már ismételten méltatták, ismertették e könyveket és lapunkban is sokat írtunk róluk. Végül az elmúlt hét nagy nitrai könyveseményéről adunk hírt. Hosszú és gondos előkészület után megjelent Mártonvölgyi Lászlónak, a »Nitravármegye» ismert főmunkatársának első könyve: «Zarándokúton a Kárpátok alatt». Nagyszabású, kormoly munka, mely nemcsak a laikus olvasót, hanem az irodalomtörténet szakemberét is érdekli. Az első magyar könyvtől (az Ehrenfeld-kódextől) egészen Ady Endréig megtalálja az olvasó a magyar irodalom valamennyi szlovákiai emlékét. Mi Mártonvölgyi elemző, bontogató, gyűjtő tehetségét régóta megbecsüljük és büszkén hivatkozhatunk arra, hogy a kötet legtöbb fejezete lapunkbanjelent meg először, tehát csupa rokonszenves ismerőssel találkozunk. A könyv hatása azonban sokkal mélyebb, amikor így egyszerre, egymásután vonulnak fel a kedves témák. Hogy hasonlattal fejezzük ki : amíg előbb felváltva csak egy-egy költő, író, tudós érces szavát hallottuk kikondulni Mártonvölgyi cikkeiből, most, mint egy harsogó szavalókórusban egyesül a magyar irodalom sok, Szlovákiában gyökerező vagy Szlovákiába is áthajló jelese. A látszólag szürke témákat üde ötletek frissítik fel, meglátszik a könyv minden sorából, hogy Mártonvölgyi (és néhány fejezet szerzői : dr. Kiss Ibolya, dr. Szeredai—Gruber Károly, Vargha Sándor, Kádár Kálmán, Peéry Rezső és Dallos István) nem régi irodalomtörténetek összekotyvasztásából főzték ki tanulmányaikat, hanem mind egyéni meglátás, önálló kutatás és érett ítélet terméke. Több, mint ötven pompásan megválogatott kép díszíti a nagyvárosi nyomdához méltó kiállításban megjelent könyvet. (A Lőwy Antal Fiai nitrai könyvnyomda újabb remeklése.) A kötet címlapját Slamka Lajos, ez a zseniális nitrai festőművész tervezte. A tízéves, terjedelmes kötet ára csak 30 korona. Megrendelhető a kiadónál, a »Híd» könyvkiadó-vállalatnál. R. B. Hivatalba iktatták a nitrai zsupánt. Ünnepi keretek között iktatták hivatalába Dudáš András dr. uj nitrai zsupánt. Az ünnepségeket katolikus és evangélikus ünnepi istentisztelet vezette be. Az istentisztelet után az uj megyei hivatal alkalmazottai a megyeházára mentek, ahol felköszöntötték Dudás András dr. zsupánt. A járásfőnökök nevében Kabát V. járásfőnök üdvözölte Dudáš dr.-t, aki válaszában együttműködésre szólította fel a hivatalnoki kart a régi dicsőséges város felvirágoztatásáért. Nitra város üdvözlését Mojto városbíró tolmácsolta. Használta fel Ш SLOVEHStJÁ ВАННА, NITRA szolgálatait. Elvégez minden bankügyletet