OKISZ Értesítő, 1970 (19. évfolyam, 1-45. szám)
1970-02-14 / 6. szám
6. szám 394/1970. PM. III. számú közlemény a 36/1989. (XII. 24.) PM számú rendeletben, valamint a 3/1970. (I. 17.) PM számú rendeletben szereplő lakossági javítási-szolgáltatási tevékenységek meghatározásáról A nyereségadózásról és a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről szóló 36/1969. (XII. 21.) PM számú rendelet (OK 1970. évi 1. sz.) 1. sz. mellékletének III. részében felsorolt lakossági javítási-szolgáltatási tevékenységeket végző vállalatok az F-nyereség után 30 százalékos kedvezményes adókulccsal adóznak. Az eszközlekötési járulékról szóló 14/1967. (XI. 24.) PM számú rendelet mellékletének a 3/1970. (I. 17.) PM számú rendelettel (OK 4.) megállapított IV. részében szereplő lakossági javítási-szolgáltatási tevékenységeket végző vállalatok a költségként elszámolt eszközlekötési járulékot nem kötelesek befizetni, hanem azt a fejlesztési alapjuk növelésére fordíthatják. Az említett rendeletek szerint, ha a vállalatok a lakossági javítási-szolgáltatási tevékenységeket nem kizárólag a lakosság megrendelésére végzik (hanem pl. közület, stb. részére is), vagy pedig a lakossági szolgáltatás mellett árutermelést és egyéb tevékenységet is folytatnak, a kedvezményesadókulcsot, illetve az eszközlekötési járulék visszatartási lehetőségét csak a lakosság részére végzett javítási-szolgáltatási tevékenységből származó árbevételük arányában vehetik igénybe. A végrehajtás során követendő egységes eljárás érdekében az alábbiakat közöljük: A) A lakossági javítási-szolgáltatási tevékenységek arányának megállapításánál az összes árbevételt a mérlegbeszámoló II. Eredménykimutatás „j” oszlop (nettó árbevétel) 19. sorából kell számításba venni és ehhez kell viszonyítani a lakossági javítási-szolgáltatási tevékenységekből származó — hasonló tartalmú — nettó árbevételt. B) A fejlesztési alap növelésére visszatartott eszközlekötési járulékot legkésőbb a 29/1967. (XII. 15.) PM számú rendeletnek a 4/1970. (I. 17.) PM számú rendelettel megállapított melléklete I. rész 1. b) pontjában közölt határidőkig kell a Magyar Beruházási Bank illetékes fiókjához átutalni. C) A rendeletekben felsorolt lakossági javítási-szolgáltatási tevékenységek részletes meghatározása a következő: I. Lakossági javító-szolgáltató tevékenységek: a) mosás, kelmefestés, vegytisztítás: lakosság részére végzett mosás, vasalás, kelme- és fonalfestés, vegytisztít) gépjárműjavítás: személyi tulajdonban levő gépkocsik és motorkerékpárok (moped és robogó is) garanciális és fizető javítása, ápolása (szervize); c) elektromos háztartási gépek javítása: személyi tulajdonban levő mosógépek, centrifugák, hűtőgépek, porszívók és egyéb az ITJ 438-as csoportjába tartozó termékek garanciális és fizető javítása; d) híradástechnikai cikkek javítása: személyi tulajdonban levő rádiók, televíziók, lemezjátszók, magnetofonok és egyéb híradástechnikai termékek garanciális és fizető javítása; e) egyéb vasipari javítás: kovács- és lakatosipari javítások, kerékpár, varrógép, írógép, óra, műszer, hangszer, nemesfém, fotó- és optikai cikkek lakosság részére történő garanciális és fizető javítása, továbbá élezés, fényezés, galvanizálás és más vasipari jellegű szolgáltatás; f) faipari javítás: lakosság részére végzett bútorasztalos, bognár, kocsigyártó, kádár, csónak- és kárpitosipari fizető és garanciális javítás, átalakítás; g) ruházati termékek és lábbelik készítése mértéke után: lakosság részére férfi-, női- és gyermek, alsó- és felsőruházati termékek (beleértve a kalap, sapka, fűző, és melltartó is) készítése mérték után, függetlenül attól, hogy a termék alapanyaga szövött, kötött, bőr, szőrme, vagy műanyag, (ITJ 76, 77 és 78 termékcsoportból), továbbá férfi-, női-, gyermekcipők, szandálok, papucsok, csizmák, stb. készítése mérték után (beleértve az ortopéd lábbeliket is), függetlenül attól, hogy a termék alapanyaga bőr, textil, gumi, vagy műanyag (ITJ 68-as termékcsoport) ; h) textilruházati javítás: textilalapanyagból (szintetikus fonalból is) készült alsó- és felsőruházati termékek, kalapok, nyakkendők, stb. lakosság részére végzett javítása, vasalása, átalakítása, kivéve a konfekcióipari termékek méretre igazításának azt a részét, amelyeket a kereskedelmi szervek finanszíroznak;* 1) bőr- és szőrmeruházati javítás: valódi és műbőrből, szőrméből készült ruházati termékek lakosság részére végzett javítása, alakítása, festése; j) lábbeli javítás: férfi-, női-, gyermek-lábbelik talpalása, fejelése, sarkalása, vulkanizálása és lakosság részére végzett egyéb javítása, függetlenül attól, hogy a lábbelik milyen anyagból készültek; k) egyéb ipari jellegű szolgáltatás: lakosság részére végzett gumi, műanyag, bőrdíszmű, szíjáru, ernyő, szőnyeg, ágynemű, bútorvédő, játék, sportszer, töltőtoll javítása, könyvkötés, képkeretezés, szemfelszedés, és az előbbiekben fel nem sorolt minden egyéb ipari javításszolgáltatás; l) építőipari jellegű javítás (lakáskarbantartás): a lakosság tulajdonában levő építményeken, vagy általa bérelt lakóházakban végzett és építési engedélyt nem igénylő szak- és szerelőipari munkák (pl. víz-, gáz-, villanyszerelés, javítás, festés, mázolás, stb.) akkor is, ha e tevékenységek ellenértékét ingatlankezeléssel megbízott vállalat, vagy ennek megfelelő szerv egyenlíti ki. Ide tartozik a lakóházak központi (közös) TV antennáinak és kaputelefonjainak javítása is; m) fodrászat, kozmetika, pedikűr, manikűr; n) fényképészeti tevékenység: lakosság részére fényképezés, előhívás, másolás, nagyítás, diapozitívek készítése; o) egyéb személyi jellegű szolgáltatás: lakosság részére végzett küldöncszolgálat, szőnyegtisztítás, toll tisztítás, kézimunka előnyomás, leírás, másolás, lakástakarítás, rágcsáló- és féregirtás. OIUSZSHT EST a hatóságoknak 1969. október 30-án megküldött irányelveknek. g) Nem terheli letét 1970-ben sem az 1968. január 1-ig központi (költségvetési) eszközökből, de azt követően — a rendelkezéseknek megfelelően — a gazdálkodó szervek fejlesztési alapjából finanszírozott beruházásokhoz konvertibilis deviza ellenében eszközölt gépvásárlásokat a jóváhagyott beruházási programokban előirányzott tőkés import erejéig, ha a beruházások készültségi foka 1968. január 1-én 20—80% között volt. Az emiatt fennálló — letétmentességre vonatkozó — jogosultságot a gazdálkodó szervnek a beruházást finanszírozó bankkal a géplapon ugyancsak igazoltatnia kell. Letétet kell elhelyezni azoknál a konvertibilis devizát igénylő, 1970. évi (vagy azt követő) beérkezésre megrendelt gépeknél, amelyeknél a vételár kiegyenlítése a gazdálkodó szervek fejlesztési alapjából történik s amelyeknél a megrendelést a külkereskedelmi jogú vállalatok a belföldi megrendelőknek 1967. július 10. és december 31. között igazolták vissza. Kivételt képeznek ez alól az előző bekezdésben jelzett esetek. 12. E körlevéllel egyidejűleg a 2/1969. (PK 7.) MNB számú körlevél hatályát veszti. Magyar Nemzeti Bank 147