OKISZ Értesítő, 1970 (19. évfolyam, 1-45. szám)

1970-11-21 / 41. szám

634 3. §. A külföldi műszaki ismeret megszerzésére irá­nyuló szándékról, utóbb pedig az ilyen tárgyi­ szerződés megkötéséről a Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumot — a 70.150/1370. (KGK 46. sz.) , G­M számú utasításban előírt formában — tá­jékoztatni kell. Dr. Horgos Gyula s. k., kohó- és gépipari miniszter a pénzügyi főosztály közleményei OKisz Értesítő 41. szám Az Országos Anyag- és Árhivatal Könnyűipari és Építőipari Főosztályának 16/1970. (AT. 41.) AH számú közleménye az építési-szerelési adó elszámolásáról A 46/1968. Kormn. számú rendelet (OÉ 46.) és ennek végrehajtásaként megjelent 42/1988. P. M. számú rendelet (a továbbiakban: Rendelet) intéz­kedik az építési-szerelési adóról. A Rendelet szerint a szabadáras árformába tartozó építési-szerelési munkák építési-szerelési adófizetési kötelezettség alá esnek. A Rendelet 3. § (1) bekezdése szerint az építési-szerelési adó alapja az építési-szerelési munkákról készített számla (részszámla) alapján elszámolt árbevétel — az alvállalkozói járandóság­gal csökkentett — összege. A Rendelet magyarázataként megjelent 304/1969. PM. III. számú közlemény (OK 13.) (ÁT. III. 31.) 9. pontja szerint az építési-szerelési adót a költség­­vetésben külön tételben előirányozni és ennek megfelelően a számlában külön tételként elszá­molni nem lehet. Az építési-szerelési adó elszá­molása tekintetében az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériummal, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal, a Nehézipari Minisztériummal, a Pézügyminisztériummal, valamint az Országos Vízügyi Hivatallal egyetértésben — az építtető és a kivitelező vállalatok közötti véleményeltérés megelőzése végett — az építési-szerelési mun­kák áráról közzétett 44/1967. (ÁT. 1968. 1.) ÉVM—ÁH., valamint a villamoshálózat szerelési és térvilágítási munkák áréról szóló 3/1368. (ÁT. 4.) NVM—ÁH. számú utasítások (a továbbiakban: Árutasítás) rendelkezéseit kell értelemszerűen al­kalmazni az alábbiak szerint: Az Árutasítás többek között előírja, hogy a ki­vitelezésre kerülő munkák egységárait az ott kö­zölt költségtényezők és árverési séma figyelembe­vételével kell meghatározni. A költségtényezők költségszámítási Normák szerinti mértéke és az árverési séma alkalmazása a maximált áras mun­kák esetében kötelező, a szabadáras munkák esetében viszont a költségtényezők mértéké­től a kivitelező vállalat költségfeltételeinek meg­felelően el lehet térni, de az árszerkezet felépí­téséhez megadott árverési séma betartása — az átalányáras megállapodás kivételével ■—■ kötelező, így az egységár szerkezetében az építési-szerelési adó, mint költségtényező nem szerepelhet. Ebből viszont az következik, hogy az építési-szerelési munkák költségvetésében csak a bruttó haszon­kulcs nyújthat fedezetet mindazokra a — kivite­lező vállalatot (szervezetet) terhelő — költségekre, amelyek sem az egységárakban, sem pedig a kü­lönleges körülmények miatt jelentkező többlet­­költségekben nem térülnek meg. Ennek megfe­lelően a kivitelező vállalatnak a bruttó haszonból kell fedeznie többek között az építési-szerelési adót is. A megegyezéses árformába tartozó munkák esetében a bruttó haszonkulcs mértéke a kivite­lező és az építtető vállalat megegyezése alapján kerül költségelésre és elszámolásra. Ha tehát a szerződés mellékletét képező költségvetésben a bruttó haszonkulcs mértékét az építtető akár an­nak tudatában fogadja el, hogy az építési-szere­lési adót részben vagy egészben magában foglalja, vagy úgy egyezik bele a bruttó haszonkulcs mér­tékébe, hogy a kivitelező nem közölte az épít­tetővel annak részletes fedezeti tartalmát, a szerződést nem lehet kifogásolni. Az építési-szerelési adó elszámolása (Kivonat a Pénzügyminisztérium 23.494/1970. III. c. számú leiratából.) 1. A kisipari szövetkezeteknek 1970. október 1. után kiment számlák esetében az adott anyag­gal növelt számlaértéket kell az építési,szerelési adó alapjaként szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az könyvviteliig nem egyezik meg az árbe­vételként jelentkező értékkel. 2. A Bevételi Főigazgatóság a fenti állásfogla­lásról értesítést kapott, és ezért e jogcímen adó­hiányt és bírságot első alkalommal kizárólag a helytelen november 20-i befizetéseknél eszközöl az adóhatóság, természetesen csak az 1970. ok­tóber 1. utáni számlázások esetében. A Pénzügyminisztérium leiratát 1. évi novem­ber 5-én kelt Pü—Ár—29/343 1970. számú kör­levélben ismertettük. A körlevelet a szövetkeze­tek a szövetségeken keresztül kapták meg. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 35/1970. számú tájékoztatója az építéstervezési munkák elszámolásáról Az építéstervezési munkák elszámolásáról szóló 58/1968. számú tájékoztató (Bp. Ért. 24.) megje­lenését követően a Magyar Beruházási Bank 1970. szeptember 1-től módosította az állami ter­vező vállalatoknál tovább nem számlázott al­­tervezői állomány hitelezési gyakorlatát.

Next