OKISZ Értesítő, 1970 (19. évfolyam, 1-45. szám)
1970-11-21 / 41. szám
634 3. §. A külföldi műszaki ismeret megszerzésére irányuló szándékról, utóbb pedig az ilyen tárgyi szerződés megkötéséről a Kohó- és Gépipari Minisztériumot — a 70.150/1370. (KGK 46. sz.) , GM számú utasításban előírt formában — tájékoztatni kell. Dr. Horgos Gyula s. k., kohó- és gépipari miniszter a pénzügyi főosztály közleményei OKisz Értesítő 41. szám Az Országos Anyag- és Árhivatal Könnyűipari és Építőipari Főosztályának 16/1970. (AT. 41.) AH számú közleménye az építési-szerelési adó elszámolásáról A 46/1968. Kormn. számú rendelet (OÉ 46.) és ennek végrehajtásaként megjelent 42/1988. P. M. számú rendelet (a továbbiakban: Rendelet) intézkedik az építési-szerelési adóról. A Rendelet szerint a szabadáras árformába tartozó építési-szerelési munkák építési-szerelési adófizetési kötelezettség alá esnek. A Rendelet 3. § (1) bekezdése szerint az építési-szerelési adó alapja az építési-szerelési munkákról készített számla (részszámla) alapján elszámolt árbevétel — az alvállalkozói járandósággal csökkentett — összege. A Rendelet magyarázataként megjelent 304/1969. PM. III. számú közlemény (OK 13.) (ÁT. III. 31.) 9. pontja szerint az építési-szerelési adót a költségvetésben külön tételben előirányozni és ennek megfelelően a számlában külön tételként elszámolni nem lehet. Az építési-szerelési adó elszámolása tekintetében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal, a Nehézipari Minisztériummal, a Pézügyminisztériummal, valamint az Országos Vízügyi Hivatallal egyetértésben — az építtető és a kivitelező vállalatok közötti véleményeltérés megelőzése végett — az építési-szerelési munkák áráról közzétett 44/1967. (ÁT. 1968. 1.) ÉVM—ÁH., valamint a villamoshálózat szerelési és térvilágítási munkák áréról szóló 3/1368. (ÁT. 4.) NVM—ÁH. számú utasítások (a továbbiakban: Árutasítás) rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni az alábbiak szerint: Az Árutasítás többek között előírja, hogy a kivitelezésre kerülő munkák egységárait az ott közölt költségtényezők és árverési séma figyelembevételével kell meghatározni. A költségtényezők költségszámítási Normák szerinti mértéke és az árverési séma alkalmazása a maximált áras munkák esetében kötelező, a szabadáras munkák esetében viszont a költségtényezők mértékétől a kivitelező vállalat költségfeltételeinek megfelelően el lehet térni, de az árszerkezet felépítéséhez megadott árverési séma betartása — az átalányáras megállapodás kivételével ■—■ kötelező, így az egységár szerkezetében az építési-szerelési adó, mint költségtényező nem szerepelhet. Ebből viszont az következik, hogy az építési-szerelési munkák költségvetésében csak a bruttó haszonkulcs nyújthat fedezetet mindazokra a — kivitelező vállalatot (szervezetet) terhelő — költségekre, amelyek sem az egységárakban, sem pedig a különleges körülmények miatt jelentkező többletköltségekben nem térülnek meg. Ennek megfelelően a kivitelező vállalatnak a bruttó haszonból kell fedeznie többek között az építési-szerelési adót is. A megegyezéses árformába tartozó munkák esetében a bruttó haszonkulcs mértéke a kivitelező és az építtető vállalat megegyezése alapján kerül költségelésre és elszámolásra. Ha tehát a szerződés mellékletét képező költségvetésben a bruttó haszonkulcs mértékét az építtető akár annak tudatában fogadja el, hogy az építési-szerelési adót részben vagy egészben magában foglalja, vagy úgy egyezik bele a bruttó haszonkulcs mértékébe, hogy a kivitelező nem közölte az építtetővel annak részletes fedezeti tartalmát, a szerződést nem lehet kifogásolni. Az építési-szerelési adó elszámolása (Kivonat a Pénzügyminisztérium 23.494/1970. III. c. számú leiratából.) 1. A kisipari szövetkezeteknek 1970. október 1. után kiment számlák esetében az adott anyaggal növelt számlaértéket kell az építési,szerelési adó alapjaként szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az könyvviteliig nem egyezik meg az árbevételként jelentkező értékkel. 2. A Bevételi Főigazgatóság a fenti állásfoglalásról értesítést kapott, és ezért e jogcímen adóhiányt és bírságot első alkalommal kizárólag a helytelen november 20-i befizetéseknél eszközöl az adóhatóság, természetesen csak az 1970. október 1. utáni számlázások esetében. A Pénzügyminisztérium leiratát 1. évi november 5-én kelt Pü—Ár—29/343 1970. számú körlevélben ismertettük. A körlevelet a szövetkezetek a szövetségeken keresztül kapták meg. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 35/1970. számú tájékoztatója az építéstervezési munkák elszámolásáról Az építéstervezési munkák elszámolásáról szóló 58/1968. számú tájékoztató (Bp. Ért. 24.) megjelenését követően a Magyar Beruházási Bank 1970. szeptember 1-től módosította az állami tervező vállalatoknál tovább nem számlázott altervezői állomány hitelezési gyakorlatát.