Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője, 1912 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1912-01-01 / 1. szám

2 Az Orsz. Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője 1. szám. tanárt, Urhegyi Alajos, áll. tanítóképzőint. gyak. isk. tanítót, Váró Béni, kir. tan., tan­­felügyelőt, Volenszky Gyula, közs. polg. isk. igazgatót, Wagner János, áll. tanítóképzőint. igazgatót, Zulavszky Andor, áll. iparszakisk. igazgatót és Onody Gusztáv, áll. elemi isk. igazgatót. Tanszer engedélyezések és bírálatok. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­ter az 1011. évi 100,697. sz. rendeletével a Magyar­­ Földrajzi Intézet részvénytársaság kiadásában megjelent Pályi-Se­res-féle «Föld­rajzi Füzet» című atlasznak Magyarországra vonatkozó részét a hivatalos bírálat alapján az elemi, polgári fiú- és leány, felsőbb leány­iskolák, gimnáziumok és reáliskolák alsó osz­tályai használatára engedélyezte és az enge­délyezett taneszközök jegyzékébe felvette. Szakvélemény. l’Alyi Sándor és Seres Gyula «Földrajzi Füzett­ének I. részéről (Magyarország). Kiadta a Magyar Föld­rajzi­ Intézet Részvénytársaság 1911-ben. Ara 1 ko­rona. A füzet tartalma: 12 térképvázlat és 10 össze­foglaló táblázat. Földrajzi oktatásunk meglehetős szegény a tanítás alkalmas segédeszközeiben, különösen azokban, melyek a tanuló önmunkásságát igénybe véve teszik eredményesebbé a tanítást. Ily segédeszközt nyújtanak a «Földrajzi Fü­zet»-ek szerkesztői. A füzetek célja a gyermek­­ önmunkásságának előmozdítása, illetőleg e mun­kásság irányítása és ama kellő határok kisza­bása, melyek közt a földrajz céljának megfelelően ezen önmunkásságnak haladnia kell. A térkép­i vázlatok készítése általában sok nehézséggel jár , s az átlagos eredmény nem kielégítő: a tanulók jórésze többé kevésbbé torz képét adja a lerajzo­landó földrajzi területnek s így a valóságnak meg nem felelő képek vésődnek a gyermekek lelkébe s minthogy azok önmunkájának alkotá­­­­sait, kétszeres erővel rögződnek meg ott. Pedig a földrajz tanításának elsőrendű célja, hogy a tanulók az egyes földrajzi területek helyes képét­­ lássák és véssék emlékezetükbe, mert csak ily­­­ennek szert pontos topográfiái ismerő­képvázlatai. Készen nyújtják azt, ami a legtöbb gyermeknek nem sikerülne oly mértékben, mint azt a földrajztanítás célja megkívánja: az egyes területek pontos körrajzát és főbb irányító vo­nalait (főkép folyók) s a gyermekre csak azt bíz­zák, amit könnyen elvégez : a térképek befeje­zését, a hiányzó adatok bejegyzését és a minden egyes térképhez csatolt rovatos táblázatok kitöl­tését. Ez a gyermeknek való munka, melyet el tud végezni s melyet épen ezért kedvvel s emel­kedő önbizalommal is végez s ilymódon elegendő s neki megfelelő önmunkásságot fejthet ki. Az ilymódon készített térképvázlatok nagy előnye, hogy, míg a nyomtatott kézi térképen sokszor az erdőtől nem látja a fát, itt csak azt találja, amit mint neki szükségest, saját maga jegyzett be. Az egyes térképvázlatokig tartozó táblázatok pedig, melyeknek rovatait a gyermek saját maga töltötte ki, maradandó értékű s könnyen áttekinthető összefoglalását nyújtják mindannak, amit, az illető vidékről tudnia kell. E tekintetben ezen összefoglaló táblázatok igen jó kiegészítői az iskolai kézikönyvnek. A most megjelent I. füzet Magyarországot öleli fel: (S’ térk­épvázlat (egyes lapok), hazánk egy-egy vidékét ábrázolja (Kisalföld, Nagyalföld, Észak­­nyugati Felföld, Északkeleti Felföld, Délkeleti Fel­föld, Dunántúl, Horvát-Szlavonország és Fiume), mindegyik után a megfelelő, összefoglaló­ táblá­zattal (az országrész neve. Területe, lakossága, felszíne és vízrajza, éghajlata, növény- és állat­világa, ásványai, ipara és kereskedelme, megyéi és községei), 4 vázlat pedig (ezek kettős lapok), h­a­­­­zánk hegyrajzát, vízrajzát, fürdőit, bányáit és­­ végül az ország összefoglaló térképét mutatja be,­­ melyekhez 3­ rovatos táblázat csatlakozik. Összes tartalma tehát 12 térképvázlat és 10­ romlás táblázat. A térképvázlatok rajzai igen jók, a vonalak erőteljesek és jól láthatók, a nyomás tiszta s a kék színezet kellemes a szemnek. A váz­latok és táblázatok egyaránt sima, erős papíron készültek. A technikai munka gondossága dicsé­retére válik a Magyar Földrajzi Intézetnek. Mindezeket összefoglalva Pályi Sándor és Seres Gyula «Földrajzi Füzet»-einek I. részét, melyet a szerzők szisztematikusan s igazi módszeres érzékkel állítottak össze, a földrajzi oktatás alkalmas segédeszközének tartom s annak hasz­nálatát középfokú intézeteinknek nyugodt lelki­­ismerettel ajánlhatom. Az esetleges újranyomás alkalmával a követ­kező óhajaimat ajánlom a szerzők szives figyel­ f> «Földrajzi Füzet»-ek tér­

Next