Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője, 1912 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1912-01-01 / 1. szám
2 Az Orsz. Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője 1. szám. tanárt, Urhegyi Alajos, áll. tanítóképzőint. gyak. isk. tanítót, Váró Béni, kir. tan., tanfelügyelőt, Volenszky Gyula, közs. polg. isk. igazgatót, Wagner János, áll. tanítóképzőint. igazgatót, Zulavszky Andor, áll. iparszakisk. igazgatót és Onody Gusztáv, áll. elemi isk. igazgatót. Tanszer engedélyezések és bírálatok. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az 1011. évi 100,697. sz. rendeletével a Magyar Földrajzi Intézet részvénytársaság kiadásában megjelent Pályi-Seres-féle «Földrajzi Füzet» című atlasznak Magyarországra vonatkozó részét a hivatalos bírálat alapján az elemi, polgári fiú- és leány, felsőbb leányiskolák, gimnáziumok és reáliskolák alsó osztályai használatára engedélyezte és az engedélyezett taneszközök jegyzékébe felvette. Szakvélemény. l’Alyi Sándor és Seres Gyula «Földrajzi Füzettének I. részéről (Magyarország). Kiadta a Magyar Földrajzi Intézet Részvénytársaság 1911-ben. Ara 1 korona. A füzet tartalma: 12 térképvázlat és 10 összefoglaló táblázat. Földrajzi oktatásunk meglehetős szegény a tanítás alkalmas segédeszközeiben, különösen azokban, melyek a tanuló önmunkásságát igénybe véve teszik eredményesebbé a tanítást. Ily segédeszközt nyújtanak a «Földrajzi Füzet»-ek szerkesztői. A füzetek célja a gyermek önmunkásságának előmozdítása, illetőleg e munkásság irányítása és ama kellő határok kiszabása, melyek közt a földrajz céljának megfelelően ezen önmunkásságnak haladnia kell. A térképi vázlatok készítése általában sok nehézséggel jár , s az átlagos eredmény nem kielégítő: a tanulók jórésze többé kevésbbé torz képét adja a lerajzolandó földrajzi területnek s így a valóságnak meg nem felelő képek vésődnek a gyermekek lelkébe s minthogy azok önmunkájának alkotásait, kétszeres erővel rögződnek meg ott. Pedig a földrajz tanításának elsőrendű célja, hogy a tanulók az egyes földrajzi területek helyes képét lássák és véssék emlékezetükbe, mert csak ilyennek szert pontos topográfiái ismerőképvázlatai. Készen nyújtják azt, ami a legtöbb gyermeknek nem sikerülne oly mértékben, mint azt a földrajztanítás célja megkívánja: az egyes területek pontos körrajzát és főbb irányító vonalait (főkép folyók) s a gyermekre csak azt bízzák, amit könnyen elvégez : a térképek befejezését, a hiányzó adatok bejegyzését és a minden egyes térképhez csatolt rovatos táblázatok kitöltését. Ez a gyermeknek való munka, melyet el tud végezni s melyet épen ezért kedvvel s emelkedő önbizalommal is végez s ilymódon elegendő s neki megfelelő önmunkásságot fejthet ki. Az ilymódon készített térképvázlatok nagy előnye, hogy, míg a nyomtatott kézi térképen sokszor az erdőtől nem látja a fát, itt csak azt találja, amit mint neki szükségest, saját maga jegyzett be. Az egyes térképvázlatokig tartozó táblázatok pedig, melyeknek rovatait a gyermek saját maga töltötte ki, maradandó értékű s könnyen áttekinthető összefoglalását nyújtják mindannak, amit, az illető vidékről tudnia kell. E tekintetben ezen összefoglaló táblázatok igen jó kiegészítői az iskolai kézikönyvnek. A most megjelent I. füzet Magyarországot öleli fel: (S’ térképvázlat (egyes lapok), hazánk egy-egy vidékét ábrázolja (Kisalföld, Nagyalföld, Északnyugati Felföld, Északkeleti Felföld, Délkeleti Felföld, Dunántúl, Horvát-Szlavonország és Fiume), mindegyik után a megfelelő, összefoglaló táblázattal (az országrész neve. Területe, lakossága, felszíne és vízrajza, éghajlata, növény- és állatvilága, ásványai, ipara és kereskedelme, megyéi és községei), 4 vázlat pedig (ezek kettős lapok), hazánk hegyrajzát, vízrajzát, fürdőit, bányáit és végül az ország összefoglaló térképét mutatja be, melyekhez 3 rovatos táblázat csatlakozik. Összes tartalma tehát 12 térképvázlat és 10 romlás táblázat. A térképvázlatok rajzai igen jók, a vonalak erőteljesek és jól láthatók, a nyomás tiszta s a kék színezet kellemes a szemnek. A vázlatok és táblázatok egyaránt sima, erős papíron készültek. A technikai munka gondossága dicséretére válik a Magyar Földrajzi Intézetnek. Mindezeket összefoglalva Pályi Sándor és Seres Gyula «Földrajzi Füzet»-einek I. részét, melyet a szerzők szisztematikusan s igazi módszeres érzékkel állítottak össze, a földrajzi oktatás alkalmas segédeszközének tartom s annak használatát középfokú intézeteinknek nyugodt lelkiismerettel ajánlhatom. Az esetleges újranyomás alkalmával a következő óhajaimat ajánlom a szerzők szives figyel f> «Földrajzi Füzet»-ek tér