Községi főgimnázium, Oraviczabánya, 1914

I. ■J Háború és kereskedelem. Még a jelen halom kitörése előtt Angliában nagy irodalmi vita indult meg, mely elsősorban azon kérdés körül forgott, vajjon egy angol-német háborúban a vesztes fél gazdasági élete tönkremenne vagy sem. Mert hiszen a jövendő háborúnak, mint ma tényleg látjuk, az angolok sz­emében az a célja, hogy a német ipar versenyét letörje,, a német gazdaság megsemmisítésével. Az egyik párt kiindulva azon elvből, hogy a nemzetek gazdasági boldogulása hatalmuk nagyságától függ, tehát a fegyverkezésre fordított költségek a nemzeti életbiztosításnak és a politikai hatalom megőrzésének költségei, azt állítják, hogy Anglia legfon­tosabb tényezője a politikai hatalom volt. Kereskedelme ezért fejlődött, polgárai azért gazdagodtak, mert Anglia politikai és katonai hatalmát éreztette mindenütt s ha a múltban kereskedelme uralkodott a világon, ezt annak köszön­­heti, hogy mindenkor győztes haditengerészete ura volt a tengernek és ura a kereskedelmi forgalom összes útjainak.*) „Nagybritannia tengeri supre­­matiája azt jelenti, hogy a német kereskedelem angol ellenőrzés alatt áll ... a tengereken való uralom együtt jár az ipari és kereskedelmi fölénnyel és épp eme fölény kérdése állítja szembe egymással Nagy­­britanniát és Németországot.**) Nagybritannia egész léte, megélhetése kereskedelmétől függ, ezért van szüksége Angliának hatalmas flottára, a flotta mögött hatalmas államszervezetre és nagy védőhadseregre.***) Vagyis egy vereséggel járó háború tönkreteheti vagy pedig egy győzelmes háború megteremtheti, vagy legalább is nagyban emeli valamely ország jólétét, gazdagságát. Ezzel szemben a másik párt tagadja, hogy a kereskedelem és a háború közt oly szoros viszony állana fenn. Mindenesetre a háború tartama alatt kissé bénul a kereskedelem, de annak elmúltával tovább folytatja a maga fejlődési útját tekintet nélkül arra, vájjon megnyerte-e ezen háborút a nemzet, vagy pedig elvesztette. Támaszkodva ara, hogy a vevő nem azt tekinti, hogy szállítója országa hány katona és hadihajó felett rendelkezik, hanem azt, hogy jó vagy rossz árut szálljton, továbbá, hogy sok iparágban Angliát piacairól a kis Hollandia, Belgium, sőt Svájc is kiszorította, pedig ezek katonai s hatalmi téren eltörpülnek a nagy hatalmak mellett és Norvégia tengeri kereskedelme lakossága szá­ *) Norman Angell : Rossz üzlet a háború. 12.- 1. **) Mahan admirális : The Interest of America in International Conditions. ***) H. Wilson a National Review 1909. májusi számában.

Next