Örökmozgó, 1992 (1-12. szám)

1992-02-01 / 2. szám

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS: Színház és Filmművészeti Főiskola, Balázs Béla Stúdió Ala­pítvány MAGYAR FILMINTÉZET (Budapest XIV., Stefánia út 97. 1143 Telefon: 142-9599, Fax: 142-9136) igazgató: Gyürey Vera, ÖRÖKMOZGÓ programszerkesztés vezetője: Kövesdy Gábor, ÖRÖKMOZGÓ premierek, a film­­forgalmazás vezetője: Horváth György. A januári műsor soro­zatszerkesztői: Bogdán Enikő, Hajnal Csilla, Horváth György, Kövesdy Gábor, Kelemen Sándor, dr. Veress József. A vetítések helye: a budapesti Örökmozgó, a Magyar Filmin­tézet Filmmúzeuma (Bp. VII., Erzsébet krt. 39.) Az előadások - a nemzetközi jogi előírásoknak megfelelően - csak külön tagsági igazolvánnyal látogathatók. A tagsági igazolvány két személy részére jogosít jegyváltásra. Az 1992. június 30-ig érvényes pártoló igazolvány ára 100,5 Ft, kapható a mozi pénztárában. Telt ház esetén jegyet tag­sági igazolványra sem tudunk kiadni! Egy személyre szóló napi tagsági igazolvány ára 20­­ Ft. Helyárak: nagyterem: 40,- 60,- 80,- Ft; videógaléria: 30,­­Ft. Két vagy több részes filmeket felemelt helyárral vetítünk. Jegyelővétel egy hétre előre. A műsorváltozás jogát fenntartjuk! A tagságikat kérjük felmutatni! The special programme of the ÖRÖKMOZGÓ cinématheque is organized by the Hungarian Film Institute. According to FIAF rules the film shows of the ÖRÖKMOZGÓ Film Theatre may be visited by the members of the Hungarian Film Insti­tute only. Membership card available at the Box Office ÖRÖKMOZGÓ Film Theatre (Budapest VII., Erzsébet krt. 39.) (tel.: 142-2167) This membership card costs 100 Ft and valid up to June 30, 1992. Members may by up to 2 tickets. A daily personal membership card is 20 Ft. Membership cards must be snown. The films screened in original version with Hungarian sub­titles or with over-translation. Some programmes may be subject to unavoidable changes. ÖRÖKMOZGÓ - Nagyterem (filmvetítések, Jazz-koncertek) - Videogaléria (videovetítések, előadások, kiállítások) - Kávézó - Newport lemezbolt - Katalizátor Iroda Könyvesboltja február 26. szerda 14.30 február 16. A dzsungel könyve (The­­k''g­o Book) vasárnap r: Korda Zoltán 1942. mf február 17. Halálos ölelés (Martin Roumagnac) hétfő r: Georges Lacombe 1946. Dietrich / repriz: II. 18. / mf február 18. Halálos ölelés (Martin Roumagnac) kedd r: Georges Lacombe 1946. Dietrich / mf február 19. New Orleans angyala 1941. szerda (The Flame of New Orleans) r: René Clair Dietrich / mf február 20. Egerek és emberek (Of Mice and Man) csütörtök r: Lewis Milestone 1939. Régi idők... / repriz: II. 21. / mf február 21. Egerek és emberek (Of Mice and Man) péntek r: Lewis Milestone 1939. Régi idők... / mf február 22. Tarzan és barátja szombat (Tarzan and his mate) 1943. r: Cedric Gibbons / mf február 23. Tarzan és barátja vasárnap (Tarzan and his mate)1943. r: Cedric Gibbons / mf február 24. A vád tanúja 1957. hétfő (Witness for the Prosecution) r: Billy Wilder Dietrich / repriz: II. 25. / sz február 25. A vád tanúja 1957. kedd (Witness for the Prosecution) r: Billy Wilder Dietrich / mf 16.30 1 ily lány 3 feleségem 1951. (Fanfan la tulipe) r: Christian-Jaque Gérard Philippe / mf Kiáltás (Il grido) 1957. r: Michelangelo Antonioni Antonioni / mf Játék az almáért (Hra o jabloko) 1976. r: Vera Chytilová Filmerotika / repriz: II. 19. / mf Játék az almáért (Hra o jabloko) 1976. r: Vera Chytilová Filmerotika / mf, zártkörű előadás Dermedj meg - halj meg - támadj fel 1989. (Zamb­­­ umri­­ voszkresznyi!) r: Vitalij Kanyevszkij / mf Az éjszaka szépei (Les belles de la nuit) 1952. r: René Clair Gérard Philippe / repriz: II. 23./ mf Az éjszaka szépei (Les belles de la nuit) 1952. r: René Clair Gérard Philippe / mf Mystery Train 1989. r: Jim Jarmusch mf Mystery Train 1989. r: Jim Jarmusch mf Mystery Train 1989. r: Jim Jarmusch mf zártkörű előadás február 27. Váratlan örökség 1936. csütörtök (Mr. Deeds goes to town) r: Frank Capra Régi idők... / repriz: II. 28. / mf február 28. Váratlan örökség 1936. péntek (Mr. Deeds goes to town) r: Frank Capra Régi idők... / mf február 29. Aranyláz (The Gold Rush) 1925. szombat r: Charlie Chaplin mf 18.30____ ________ ____ A pereme«i irge) 1976. r: Walerian Borowczyk Filmerotika / repriz: II. 17. / hb Hogyan verekedett meg Jappe és De Escobar után a világ 1974. Tradicionális kábítószerünk 1973 r: Bódy Gábor El Paoban nő a láz (La fiévre monte á El Pao) r: Luis Buffuel 1959. Gérard Philippe / mf Mystery Train 1989. r: Jim Jarmusch mf Nagyítás (Blow up) 1966. r: Michelangelo Antonioni Antonioni / repriz: II. 21. / mf Nagyítás (Blow up) 1966. r: Michelangelo A­ntonioni Antonioni /mf És isten megteremtette az asszonyt 1956. (Et Dieu créa la femme...) r: Roger Vadim Filmerotika / repriz: II. 25. / mf Mystery Train 1989. r: Jim Jarmusch mf Pszichokozmosz 1976. Mozgástanulmányok 1980 Aldrin 1976. Privát történelem 1978. r: Bódy Gábor És isten megteremtette az asszonyt 1956. (Et Dieu créa la femme...) r: Roger Vadim Filmerotika / mf Zabriskie point 1969. r: Michelangelo Antonioni Antonioni / repriz: II. 28. / mf Mystery Train 1989. r: Jim Jarmusch mf 20.30 22.20 Napfogyatkozás (L’Eclisse) 1961. r: Michelangelo Antonioni Antonioni / repriz: II. 18. / mf A peremen (La marge) 1976 r: Walerian Borowczyk Filmerotika / mf Napfogyatkozás (L’Eclisse) 1961 r: Michelangelo Antonioni Antonioni /mf Az éjszaka (La nőtte) 1960. r: Michelangelo Antonioni Filmerotika / repriz: II. 23. / mf Casanova l-ll. (II Casanova) 1976. r: Federico Fellini Filmerotika / repriz: II. 28. / mf Psyché l-ll. 1980. r: Bódy Gábor Mystery Train 1989. r: Jim Jarmusch mf Az éjszaka (La nőtte) 1960. r: Michelangelo Antonioni Antonioni / mf Vörös sivatag (Deserto Rosso) 1963 r: Michelangelo Antonioni Antonioni / repriz: II. 26. / mf Két angol lány és a kontinens 1971. (Les deux anglaises et le continent) r: Frangois Truffaut Filmerotika / mf Vörös sivatag (Deserto Rosso) 1963 r: Michelangelo Antonion Antonioni / mf A kutya éji dala 1983 r: Bódy Gábor Casanova l-ll. (II Casanova) 1976. r: Federico Fellini Filmerotika / repriz: II. 23. / mf zártkörű előadás zártkörű előadás Dermedj meg - halj meg - támadj fel 1989. (Zamb­ - umri­­ voszkresznyi!) r: Vitalij Kanyevszkij / mf A félkegyelmű (L’idiot) 1945. r: Georges Lampin Gérard Philippe / mf Zabriskie point 1969. r Michelangelo Antonioni Antonioni / mf Mystery Train 1989. r: Jim Jarmusch mf A Magyar Filmintézet a műsorváltoztatás jogát fenntartja! Rövidítések jele­sítése: mf - magyar felirattal, db - hangbemondással, sz­­zinkronizált Az érzékek birodalma (Ai no corrida) r: Nagisa Oshima 1978 Filmerotika / mf Árnyék a havon 1991. r: Janisch Attila Az Örökmozgó új bemutatója A Magyar Filmintézet Filmmúzeuma Budapest VII., Erzsébet krt. 39. Tel.: 142-2167 FILMEROTIKA Tudvalevő, hogy a művészetek történetében - s ezt még a művé­szet kultikus eredetét valló gondolkodók sem tagadják - kezdettől fogva nagy nyomatékkal van jelen (ha nem is állandó intenzitással) az erotika, a testiség ábrázolása. Ez alól a mozi sem kivétel. Már a filmgyártás első éveiben (1895-től az első világháborúig) az erotikus jeleneteket ábrázoló szkeccsek nagy tömege árasztja el a kinema­tográfiai műintézeteket, Fürdőzés, A párizsi nő esti vetkőzése és egyéb címeken. Az ipari civilizáció korának egyik legnagyobb feltalá­lója, Thomas A. Edison, „a menlo-parki varázsló” e tekintetben is úttörőnek bizonyult: 1896-ban ő vette filmre az első csókot. S ha most szándékosan figyelmen kívül hagyjuk is azt a jól ismert tényt, hogy egy műalkotás (és különösen egy film) gyakran akkor is eroti­kus hatással van a műélvezőre, ha témájában nem tartalmaz kimon­dott erotikát, azt azért nem hallgathatjuk el, hogy a boldog rendetlenség kezdeti időszakának csakhamar befellegzett, az erköl­cseiért aggódó társadalom konzervatív erői mozgósították a cenzú­rát, hosszú évtizedekre korlátok közé szorítva a filmvásznon látható „erkölcstelenkedést’’ - hosszú évtizedekre száműzve az erotikát a vetítőtermekből. Más kérdés, hogy amit kidobtak az ajtón, visszatért az ablakon. Már 1914-ben megjelenik az első meztelen nő a filmvásznon, Annet­te Kellermann személyében (Az istenek lánya című film hősnője­ként), 1915-ben Chaplin női ruhába bújik, 1916-ban D. W. Griffith (a Türelmetlenség képsoraiban) csak úgy tobzódik az erotikus törté­nelmi jelenetekben, s megjelenik a halállal összekapcsolt erotika a divatos sztár, Theda Bara alakjában. Mire a hivatalos körök észbe kapnának, már késő: a kultúra történetének egyik legnagyobb er­kölcsrombolása lényegében végbement. S miként a társadalomban, a filmen is mind lejjebb csúszott a már említett fügefalevél. A mozi - a második világháború okozta átmene­ti visszaesés után - egyrészt regisztrálja, másrészt előmozdítja a közerkölcsök szabadosabbá válását. A két háború között lábfetisiz­­mus (vö. Marlene Dietrich vonatkozó testrésze Josef von Sternberg rendezésében, A kék angyal című 1930-ban készült filmben) átadja a helyét a kebelfetisizmusnak. A nagyközönség gyakran sem a ren­dező nevére, sem a film címére nem kíváncsi, de tódul Gina Lollo­­brigida, Sophia Loren, Silvana Pampanini, Kim Novak, Anita Ekberg és a többi sztár filmjeihez­­ kebleket nézni. Lassan nemcsak a női, de a férfi meztelenség is polgárjogot nyert (Elia Kazan már 1951-ben félmeztelenül filmezte le Marion Brando­t a Tennessee Williams drámája nyomán készült, A vágy villamosa cí­mű alkotásában). Megszaporodtak az ágyjelenetek, s nem váratha­tott magára sokáig az eddigelé külön-külön és utalásszerűen összekapcsolt elemek szintézise, a nemi aktus megjelenése a mozi­vásznon (amely vászon, mint tudvalevő, eredetileg ugyanabból az anyagból készült, mint a lepedő). A frontáttörés a francia filmművé­szetben következett be, főként Roger Vadim és Louis Malle révén (Vadim: És isten megteremtette az asszonyt, 1956; Malle A szere­tők, 1958), amikor az amerikai filmgyártásban még javában érvény­ben volt a Hays-kódex. A 60-as évek végén kezdődött filmművészeti „szexhullám” olyan ne­mi magatartások nagy hatású mintáival is szembesítette a moziné­zőt, amelyekkel eladdig (ha csak saját legtitkoltabb vágyképeit esetleg élményeit nem számítjuk) legfeljebb pszichiátriai szakköny­vekben találkozhatott elvétve. Sajátos jelenség, hogy a kultúra Fou­cault által regisztrált erotizálódásának e részterületén a legnagyobb mesterek járnak az élen. Látható már csoportos aktus (Antonioni Nagyítás, 1967), önkielégítés (Bergman: A csend, 1964), szodómia (Bertolucci: Az utolsó tangó Párizsban, 1971), bestialitás és koprofá­­gia (Pasolini: Salo avagy Szodoma 120 napja, 1975), szado-mazo­­chizmus prostitúcióval vegyítve (Bufiuel: A nap szépe, 1975), a táplálkozás mint szexuális tevékenység (Ferreri: A nagy zabálás, 1973), Bufiuel és Pasolini, valamint a korábban említett Dusán Ma­­kajev egy-egy műve - ez utóbbiban a női főszereplőről egyszerűen lenyalják a ráöntött csokoládét), nemi erőszak (Visconti: Rocco és fi­vérei, 1960 óta számtalan változatban), incesztus (Malle: Szívzörej) és természetesen homoerotika nagy mennyiségben és a fentiekkel kombinálva (Pasolini, Borowczyk, Fassbinder és mások alkotásai­ban), egész „szubkultúrát" teremtve a filmművészeten belül. (Részletek Fáber András: A vadember moziba megy c. tanulmányából, Filmvilág 1985/1 - Filmerotika­ nagyterem MICHELANGELO ANTONIONI RENDEZŐI SOROZAT Antonioni az idén lesz 80 éves, 13 filmből álló életművéből az Örök­mozgó 10 alkotást vetít ebből az alkalomból. „Antonioni alapvető élménye, melyről minden filmjében beszél, a nagyváros, a technokrácia, az ellentmondásokkal teli társadalom vi­lágában magára maradó ember. Kihűlő kapcsolatok, üressé váló for­mán, elhaló érzelmek világa az, melyből hősei kétségbeesve keresik a kiutat. Életműve kulcsát, alapvető humanizmusát itt találhatjuk meg, hogy nem ridegen, kívülállva, hanem mély részvéttel közeledik hőseihez, az ábrázolt világhoz. Nem valamiféle kiagyalt vagy lom­bikban született világ ez, hanem annak az életnek, annak a társada­lomnak a vetülete, melyet a művész maga körül lát, amelyben benne él. »Szükség van arra, hogy ihletésünket tekintve korunkhoz kötődjünk, de nem annyiban, hogy kifejezzük és ábrázoljuk nyomasztó, tragi­kus eseményeit, hanem hogy összegyűjtsük azokat a rezonanciákat, melyeket ezek keltenek, hogy őszinték és harmonikusak lehessünk saját magunkkal, becsületesek és bátrak másokkal« - mondja Anto­nioni egy nyilatkozatában. Ennek a világnak az ábrázolására kevés szereplőre koncentráló epi­kus, hosszú beállításokból álló különleges filmnyelvet teremtett. Hi­teles helyszínek, koncentrált színészmozgatás a jellemzői még ennek a munkamódszernek, mely az egész világ filmművészetére nagy hatással van. A stílus azonban soha nem öncélúan jelentkezik, hanem mindig egy sajátos világkép szenvedélyes tomácsolására. Ennek a világnak a jellemzésére még egyszer magát a művészt idézzük: »Filmet készíteni számomra annyit jelent, mint élni. Szemé­lyes sorsom nem szűnik meg a film forgatása közben, sőt akkor vá­lik a legintenzívebbé. Ez az őszinteség, ez a módja annak, hogy ilyen vagy olyan formában a magunk életrajzát írjuk. A film kelyhébe önteni minden borunkat, mi más ez, mint beleszólni az életbe, hoz­zátenni valami jót (legalábbis szándékaink szerint) személyes biro­dalmunkból, gazdaságunkból vagy szegénységünkből, ami fölött majd mások ítélkezhetnek.« ” (Karosai Kulcsár István) nagyterem „KÖLYÖKMOZGÓ Minden szombaton és vasárnap 14.30 órakor nagyterem RÉGI IDŐK MOZIJA Az Örökmozgó a fenti címmel új, állandó sorozatot indít, melynek keretében a filmtörténet híres-hírhedt, ám mára kissé elfeledett alko­tásait kívánjuk bemutatni. február 6., 7. Orgonavirágzás (Maytime) 1937. r.: Robert Z. Leonard (.: Rida Johnson Young sze.: Jeanette MacDonald, Nelson Eddy, John Barrymore február 13., 14. Algír (Algiers) 1938. r.: John Cromwell (.: Henry Ashelbe sze.: Charles Boyer, Sigfrid Gurie, Hedy Lamarre február 20., 21. Egerek és emberek (Of mice and man) 1939. r.: Lewis Milestone (.: John Steinbeck sze.: Burgess Meredith, Lon Chaney jr., Betty Field február 27., 28. Váratlan örökség (Mr. Deeds goes to town) 1936. r.: Frank Capra f.: Terence Budington Kelland sze.: Gary Cooper, Jean Arthur, George Bancroft nagyterem 14.30 MARLENE DIETRICH Sztár volt, aki vonzó nőiességével hódított a vásznon. Mint ahogy A kék angyal Lola­ Lolájaként énekelte, a feje búbjától a lába sarkáig szerelemre termett - s ennek tudatában csavarta ujja köré a férfia­kat. Főképpen titokzatos és kiszámíthatatlan asszonyokat személye­sített meg: a szeszélyes kalandok kedvelőit, a mámorító érzékek rabjait, a „gyengébb nem” úgyszólván mindig erős képviselőit. Németnek született, karrierje a hazájában indult, ám a körülmények úgy alakultak, hogy Hollywood egén csillogott igazán. Filmek egész sorát avatta emlékezetessé érett játékával, vonzó intellektusával, szikrázó humorával. Több korszakon átível a pályája. Szerepeinek többsége legendás. Súlyos drámákban és könnyű komédiákban egyaránt otthonosan mozgott, de illúziót teremtett vadnyugati me­nyecskeként s tehetségesen keverte a mérget a thrillerekben is. Da­laihoz legendák kapcsolódnak. Hosszú életrajzának fontos mozzanata, hogy mindig következetesen kiállt a progresszív társa­dalmi eszmények mellett. Nemrégiben betöltötte kilencvenedik életévét. Jubileum vetítéssoro­zatunkkal Marlene Dietrichet köszöntjük, aki kiemelkedő helyet fog­lal el a film világtörténetében. A következő filmjei kerülnek vetítésre: A kék angyal (1930), Bijou (1940), New Orleans angyala (1941), Halálos ölelés (1946), A vád tanúja (1957) it GÉRARD PHILIPE Maga volt a sugárzó fiatalság, a csibészes báj, az elpusztíthatatlan erő, a vonzó ellenállhatatlanság. Akik látták a filmen vagy az élet­ben, azonnal megszerették. Valósággal kigyúlt, amikor soros szíve hölgyének bevallotta érzelmeit. Ha kellett, kardélre hányt egy egész hadsereget. A kalandhistóriákban éppoly meggyőzően játszott, mint a társasági drámákban. Leginkább persze a régi és újromantikus hősök bőrében érezte jól magát. A szenvedélyek tüzénél melege­dett, s a szavak is átforrósodtak, ahogy mondta őket. A filmnek és a színpadnak egyaránt óriása volt. Tragikus paradoxona a sorsnak, hogy éppen neki, a tulipános Fanfan, Julien Sores, Fabrice del Don­go és más halhatatlan szerepek megszemélyesítőjének kellett har­minchetedik születésnapja előtt meghalnia. Kimondani is furcsa: idén lenne hetvenéves. Még mindig csak het­venéves. Mindebben a meghökkentő tényben mindössze az a vi­gasz, hogy alakításai nem öregszenek, ahhoz hasonlatosan, hogy Gérard Philipe, a Királylány a feleségem, a Vörös és fekete, A nagy hadgyakorlat, a Tisztes úriház és más legendás alkotások sztárja mindörökre fiatal marad. Élő emléke előtt tisztelgünk az Örökmozgó Gérard Philipe-sorozatával. nagyterem 1992. február

Next