Orosházi Friss Hírek, 1933. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-01 / 1. szám

4 lijévre írta: Szalók József Áldj reánk, Isten, boldogabb évet, legyen az napfényes, üdítő, meleg; fejünk fölött oszoljon el végre a vihart öntő bősz fekete felleg. Úgy vágyunk már szívből felvidulni s pezsdült testvérkebelre borulni, hogy felednénk az átkos múlt kínját... Áldj reánk, Isten, boldogabb évet, tele reménnyel, beteljesült vággyal, hol a rózsás távlat szép mezején imás szövetségben forrunk egymással, hogy megszűnjön a fulladt kenyérharc s színbe piruljon a sok arab arc, mint a béke szivárványos ege... Áldj reánk, Isten, boldogabb évet, hol az élen majd nem vágtat a nyomor, nem lesz elernyedés, szomjú halál és tizenkét hó, mely mind rideg s komor, hol nem lesz zsarnok-király a nincsen s végrehajtó sem ül a kilincsen, de mindenen győz a rég várt jobblét... Áldj reánk, Isten, boldogabb évet, hol a bánatból hálahimnusz fakad s útján a krisztusi kegyes szándék csapda gödrökön soha el nem akad; midőn végre Kánaánhoz érünk, hol nem csorg többé ártatlan vérünk s számunkra is ízes gyümölcs terem ... Óh, akkor selymes ágy lesz a világ, hol behegednek a hasított sebek, s zengő madárdalok csendülnek fel ott is, ahol ma vonyítnak az ebek; majd új kedv, munka, szorgalom éled, hol a sors többé nem öl, de éltet... — Áldj reánk, Isten ily víg újévet! Egy üveg sörbajnok halála Pár héttel ezelőtt az angol újságok sokat írtak Cristopher George Robertsről, a százesztendős angol gazdáról, aki mindenkinek dicsekedett, hogy azért ért el ilyen magas életkort, mert minden nap pontosan megitta a maga söradagját. Ez a söradag nem is volt nagyon szerény: naponta tizenhat pohár sört fogyasztott. — A sör segítségével százötven évig fogok élni, — jelentette ki mély meggyőződéssel a századik születésnapján rendezett ünnepi lakomán. De még a százegyedik életévét sem töltötte be, amikor hirtelen befejezte földi pályafutását. Természetesen, sörivás közben csapott le rá a Halál. Egy korsó sör lehörpintése után elfintorította az arcát. — De rossz ez a sör, — mondotta. Már nem készítenek olyan jó, zamatos sört, mint a régi jó időkben. Alig fejezte be mondókáját, lefordult a székről. A sör öreg barátja meghalt. Orosháza egy „gyűjtmént“ szemüvegén ál Orosházi fogalmak szerint »gyüttmént« vagyok, merthogy nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy Zombáról származott ősökkel dicsekedhetnék. »Gyütt-mént«-ségemmel magyarázható, hogy némely dolgok szembetűnők nekem Orosházán, sőt van olyan tünet, amit meg sem tudok magyarázni. Sohasem fogom megérteni az orosházi benszülött köszönési módot. Furcsán hat rám, hogy ha két benszülött találkozik, szóval köszöntik egymást, de kalapot nem emelnek egymásnak. Ha benszülött köszönt »gyüttmént«-et, ugyancsak nem mozdul a keze, de ha »gyüttment«nek visszaköszön, jobb kezével tétova mozdulatot tesz a kalap széle felé. A széléig a legritkábban ér el a kéz, legtöbbször csak a szemöldök magassága a lendület határa. Ez a köszönési Orosházi Friss Hírek 1933. január 1 mód annyira jellemző, hogy bátran lehet tételnek felállítani: aki Orosházán kalappal köszönt, nem benszülött orosházi. A kontroll igen kevés kivételt találna! — Holecska Gyula tanár úr megírta Orosháza történetét s abban említi, hogy a zombai ősök hosszabb ideig élvezték a csabaiak vendégszeretetét. A mai orosháziak lelkéből kitörölte az idő azt a vendégszeretetet. A legritkább esetek közé sorozható, hogy ha a «gyüttmént« igazán orosházi házhoz beállít, a háziasszony kötényével megtörülné a szék lapját és hellyel kínálná a »gyűttmént«-et. A diskurzus leginkább a gangon folyik le, a házba nem igen invitálják az ismeretlen érdeklődőt. — Nincs jámborabb, szelidebb nép, mint az orosházi. Egyik orosházi ismerősömtől hallottam, hogy egy alkalommal két benszülött orosházi idogált kocsmában. Harmadik tagja a társaságnak kunsági ember volt, aki a két borozgató orosházihoz fél óra múltán azt a kérdést intézte: »Hát mikor kezdenek már maguk veszekedni??« Sehogyan sem ment a fejébe, hogy már megittak 1 litert és még mindig nem veszekedtek, hiszen — mint mondotta — már ha ő két üveg sört megivott, a harmadikkal biztosan főbevág valakit. Hogy’ csodálkoznék a a kunsági magyar, ha megmondanám neki, hogy én már öt esztendeje vagyok orosházi, de még nem tudok róla, hogy ezalatt az idő alatt valamelyik bálban pofon csattant volna el, vagy utcai verekedés lett volna benszülöttek között, hacsak nem cigányok voltak a szereplők. — Orosházán igen sok a nappal is zárvatartott utcai kiskapu. Ez sehogyan sem erősíti a dunántúli származás tényét. Híresek arról a dunántúli helységek, hogy a házak kiskapui még éjjel is nyitva vannak, éppen, mert annyira jámbor, becsületes nép lakja a Dunántúlt, hogy nincs szükség a kapuk zárására. Lehet, hogy Orosházán a »gyütt-mentek« miatt jött szokásba a kapuzárás. .. Nagy krach a pulykaexportban Eladatlanul vesztegelnek a kiszállított pulykák Hírt adtunk arról, hogy a magyar exportőrök a szinte hagyományos londoni pulykavásárra milyen kilátástalanul indultak. Azóta befejeződött a pulyka értékesítési kampány és olyan katasztrofális eredménnyel zárult, amely a legkétségbeejtőbb helyzet elé állította exportőrjeinket. Az idén körülbelül 180 vágón pulykát szállítottak ki Londonba. Ebből a mennyiségből e pillanatban mintegy 100—120 vágón eladatlanul fekszik a londoni piacon.tasztrófájáról legszemléltetőbben az ad képet, hogy tavaly 283 vágón pulykát vittek ki és értékesítettek Londonban. Hogy mi is lesz a megmaradt óriási mennyiség sorsa, az még bizonytalan. Az exportőrök a kormány segítségét kérték, de döntés nem történt eddig, hogyan segítenek a bajbajutott exportőrökön és termelőkön. Az idei nagy pulykakrachot az okozta, hogy az enyhe idő következtében gyengén indult az angliai üzlet és a londoni piacot az ír, francia és olasz áru oly mértékben árasztotta el, hogy az angliai kiskereskedők a magyaroktól alig vásároltak. Itthon a termelők kezén ugyancsak még körülbelül 100 vágón, tehát 200.000 darab pulyka van. Az árak a magyar piacon már 80—95 fillérig estek kilónként élősúlyban. A magyar pulyka ka- ---- Nem akarta megismerni volt férjeit egy bigamista nő Hat hónapi börtönbüntetést kapott a sehnevű asszony Most tárgyalta a szegedi törvényszék Wild-tanácsa Sági Vilma bűnügyét. A vádirat szerint Sági Vilma 1910. februárjában férjhez ment Hirschenhauser Simonhoz, majd elhagyta férjét és a háború után 1919 január 7-én anélkül, hogy első férjétől elvált volna, férjhez ment Ördög János vendéglőshöz. Az ügyészség bigámiával vádolta Sági Vilmát, akinek mindjárt a nevével is baj volt. Jelenleg második férje után Ördög Jánosné név illetné, mivel azonban ez a második házassága érvénytelen, így első férje után a tényleges neve Hirschenhauser Simonná, a vádat viszont leánynevén, tehát Sági Vilma néven emelte ellene az ügyészség. Ezzel ellentétben azonban Sági Vilma első férjének elhagyása után az Erdélyi Ibolya nevet használta. A soknevű nő igazán csak akkor játszotta meg magát, amikor volt férjeiről kijelentette, hogy semmi köze hozzájuk, soha egyikkel sem kötött házasságot, sőt nem is ismeri őket, de azonfelül soha egyiket sem látta. A törvényszék azonban a tanuk vallomásai alapján bebizonyítottnak vette a bigámiát és ezért 6 hónapi börtönre ítélte Sági Vilmát. Értesítem a n. b. közönséget, tekintettel a mai súlyos gazdasági helyzetre orosházi fióküzletemet megszüntetem. Amidőn hálás köszönetem nyilvánítom kedves vevőimnek eddigi pártfogásukért, kérem, hogy továbbra is, amíg itten rövid ideig üzletem fennáll, megtisztelni szíveskedjenek. Kiváló tisztelettel Hegedűs böröndüzlet (a Daubner-cukrászda mellett). HÍREK — Boldog újévet kívánunk lapunk olvasóinak, hirdetőinek és jóbarátainak. — A pénzügyminiszter 40—50 millió pengőt juttat a vidéki hitelélet felfrissítésére. A pénzügyminiszter a vidéki hitelélet megindítására a Pénzintézeti Központ útján 40—50 millió pengős hitelkeretet tervez a vidéki pénzintézeteknek, amellyel a vidéki hitelpiacot új mozgásba lehetne hozni. Ezzel helyreállttá, felfrissülne a vidéki hitelpiac rendes működése. — Magyar javaslatok a nemzetközi idegenforgalmi kongresszuson. Január 9-én nyílik meg Nizzában az idegenforgalmi kongresszus, amelyen magyar részről Bársony Oszkár, Miklós Elemér dr., Kovácsházy Vilmos, Zilahy Dezső, Lobmayer Jenő dr. és Szvnezsényi Zoltán dr. vesznek részt. Kovácsházy és Zilahy fontos indítványt tesznek a nyomtatványok vámmentes kezeléséről. Lobmayer előadást tart az idegenforgalom problémáiról, Szvnezsényi pedig javaslatot nyújt be arról, hogy a Népszövetség mellett működő Szellemi Együttműködés Ligája állítsa programjába az idegenforgalom fejlesztését és harcoljon a mozgásszabadságot korlátozó intézkedések ellen. A címzettnek kell fizetni a községektől kapott levélküldemények portódíját. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, amelyben meghagyja, hogy a jövőben a községek a magánfél érdekében magánszemély címére szóló levél postai küldeményeket »Hivatalból portómentes záradékkal ellátva küldjék. Ezen küldeményekért a posta utólagosan csak egyszerű pótdíj nélküli portódíjat szedjen be a címzettől. Közel hárommillió ember fizet földadót Magyarországon. A pénzügyminisztérium most megjelent kimutatása szerint 1931-ben az ország egész területén 2,916.220 földtulajdonos fizetett földadót, amelynek összege kerek számban 32 millió pengőt tesz ki. A földadó fejenként 11 pengő 01 fillér volt, 1929-ben földadót csak 2,636.828 ember fizetett, ennek ellenére földadóban az említett évben 41 millió pengő folyt be és a fejkvóta 15 pengő 58 fillér volt. A Magyar Bál Berlinben. Jótékony célt és propaganda-érdeket is szolgál az a mulatság, amelyet február 10-én rendeznek a berlini magyarok. Meghívják a Berlinben tartókodó diplomáciai, politikai, művészeti és irodalmi előkelőségeket és remélik, hogy a magyar bál 1933-ban is jelentős társadalmi, széleskörű érdeklődést kiváltó esemény lesz. A Berlinben élő magyar művészek díjtalanul élénkítik a műsort. — Orosházi kereskedő adománya naptármegváltás címén. Kereskedői szokás, hogy az üzletfelek az uj esztendőre naptárt kapnak a kereskedőtől. Az idén Novák Sándor orosházi kereskedő újévi naptármegváltás címén tegnap 60 kilogram lisztet és 25 kg. babot adományozott a Lázár-Balassa féle insegakció céljaira. Az adományt az arra rászorultak között már ki is osztották. Európa legtöbb államából várható cserevonat. A Magyar Államvasutak iniciatívájára indult meg a cserevonat-intézmény, amely kitűnően bevált és lényegesen föllendítette a lankadt idegenforgalmat. Az IBUSz vezetősége most tárgyal Franciaországgal, Svájccal, Hollandiával, Angliával és Bulgáriával újabb cserevonatok indítása dolgában. A tárgyalás biztató eredményt ígér és valószínű, hogy a tavasszal nagy arányban indul meg az idegenforgalom ilyen cserevonatok rendszeresítése folytán.