Orosházi Friss Hírek, 1933. március (10. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-02 / 50. szám

Ara­lo­fi Csütörtök, 1933. március 2. X. évfolyam 50. szám Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5.— pengő, vidékre egynegyedévre 7.— pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik min­dennap korán reggel. Telefon 113. szám. S»oBi*fiS««Bi Noypilai» Laptulajdonos: Demartsik Ferencz Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV., Bajza­ utca. A kiadóhivatal minden kér­désre vonatkozólag válaszbélyeggel küld értesítést. Hirdetések díjszabás szerint. 0, egyenjogúság! Az európai sajtót már jó pár hét óta foglalkoztatja a hirtenbergi fegy­­verszáll­ási ügy. Olaszországból egy magánember 50 ezer ócska fegyvert küldött át Ausztriába a hirtenbergi fegyvergyárnak kijavítás céljából. Először az európai sajtó egy része hördült fel és igyekezett a szúnyog­ból elefántot csinálni. Azután a hi­vatalos diplomácia is elszánta magát a közbelépésre és Ausztriától olyan­­hangú jegyzékben kért magyaráza­tot, amely a legdurvább és legkí­méletlenebb módon megsértette az ország szuverenitását. Igaza volt az egyik német lapnak, amikor azt írta, hogy ilyen hangon a kongó nége­rekkel szokás beszélni, nem egy ön­álló állammal. Mindez pedig tör­tént a dicsőségesen romboló »béke« tizenegyedik esztendejében, meg­számlálhatatlan mennyiségű konfe­rencia után, amelyek közül az egyik elvben ki is mondotta az összes európai államok egyenjogúságát. Hogy ez az egyenjogúság mit je­lent a gyakorlatban, annak egyik legmegdöbbentőbb bizonyítéka ép­pen ez az átnyújtott jegyzék. Hogy Franciaország volt az egyik nagyha­talom, amely a maga signumával ellenjegyezte ezt a jegyzéket, azon nem is csodálkozunk annyira, hiszen tudjuk, hogy a háború befejezése óta Franciaország a legkeményeb­ben ragaszkodik a békeszerződések minden betűjéhez és adott alkalom­mal nem a legkettyűsebb kézzel szo­kott keresztülhúzni terveket és állás­­foglalásokat. Sokkal jobban csodál­kozunk azon, hogy a jegyzék másik signatáriusa Anglia volt. Ebben a csúnya jegyzékváltásban a két ál­lam diplomáciailag együttesen járt el. Nem nélkülözi az angoloknak ez az eljárás a kétszínűséget. Lapjaik és a közvélemény irányítására befo­lyást gyakoroló államférfiaik egy része számos alkalommal igen békés húrokat pengettek. Sokszor tűnt fel úgy Anglia az európai közvélemény előtt, mint a gyengébb jogainak vé­delmezője és a túlságosan kiélezett helyzetek letompítója. Az Ausztriá­nak átnyújtott jegyzékkel kapcsolat­ban az európai közvéleménynek azt a részét, amely Angliát a legszíve­sebben ebben a szerepben látta, sú­lyos csalódás érte. Ez a csalódás csak még keserűbb, ha azt olvassuk, hogy ugyanakkor, amikor rongyos ötvenezer ócska fegyver javításának az ügyét felhasználta a két nagyha­talom Ausztria legkegyetlenebb megalázására, az angol fegyvergyá­rak éjjel-nappal dolgoznak, hogy a távol Keleten folyó háború hadi­anyagszükségletét fedezhessék. Meg­győződésük szerint ebből a verseny­ből a francia gyárak sem óhajtanak­­kimaradni s ők is igyekeznek a zsák­mányból annyit megkaparintani, a- SSS Zichy János gróf vette át a legitimista szervezetek irányítását Károlyi József gróf külön megbízatása Legutóbb a magyar sajtóban külön­féle találgatások láttak napvilágot arról a kérdésről, hogy a jogfolytonosság hí­veinek és egyúttal a fennálló legitimista szervezetnek ki lesz az új vezetője. Er­re vonatkozólag arra illetékes oldalról a következő értesülést kaptuk: IV. Károly király 1921-ben Apponyi Albert grófot bízta meg a magyarországi legitimista szervezetek irányításával. Ezt a megbízatást a nagy államférfiú halá­la után most Zichy János gróf vette át. A Zichy János gróf elnöksége alatt álló szervezetek vezetőségének tagjai kö­zül Károlyi József gróf egyúttal külön megbízást kapott arra, hogy Ottó király­finak, a magyar alkotmányjog és a jog­folytonosság törvényes erejéből folyó jo­gait és érdekeit képviselje. mennyit lehetséges. Csehország fegyverkezési őrületéről pedig ép­pen a legutóbbi napokban értesül­tünk Korláth Endre magyar szená­tor egy beszédéből, amelyet a cseh szenátus költségvetési vitájával kap­csolatban mondott. Amíg az álnokságnak, az ellent­mondásoknak, a farizeusi magatar­tásnak ez a szelleme lengi át az eu­rópai politikát, addig nem remélhet­jük, hogy a jog, az igazság békéje megteremtődhetik. Amíg papíron e­gyenjogúságról beszélnek, a gyakor­latban pedig, mint a hirtenbergi eset is mutatja, minden igaz ok nél­kül képesek a legdurvábban legázol­ni egy önálló állam jogait, addig nem hisszük, mert nem hihetünk a­­zok­nak a szólamoknak az őszinte­ségében, amelyek emberiségéről és megértéséről zengedeznek. Amíg a gyakorlat csak durvaságot, emberte­lenséget és igazságtalanságot tud felmutatni. Tek. M. kir. Ügyészség Közpéld. Szeged Megnyugvást keltettek Németországban a­­drákói rendszabályok II városházát is fel akarta gyúj­tani a merénylő Németországban nagy általánosságban megnyugvást keltettek a drákói rend­szabályok, amelyek többek között halálbüntetést mondanak ki min­­den erőszakos és főbenjáró baloldali megmozdulásra, a hazaárulásra, gyújtogatásra, árvízoko­­zás, merényletek tervezésére, fegyveres támadásokra. Az elmúlt éjszaka során a rendőrség folytatta a tisztogatás nagy munkáját. Nemcsak a kommunista szervezetek he­lyiségeit vizsgálták át, hanem más nyil­vános helyiségeket is, amelyekben kom­munisták nagyobb számban meg szok­tak fordulni. Hajnalig mintegy 200 embert vettek őrizetbe, elsősorban a kommunista párt tagjait. A »Lokalanzeiger« megbízható forrás­ból nyert értesülése szerint a birodalmi gyűlés épületének felgyújtása miatt le­tartóztatott Van der Lubbe kihallgatá­sa során bevallotta, hogy a berlini városházát is fel akarta gyújtani. Elmondta, hogy szombaton kinyitotta a városházi főgépész lakásának egyik ab­lakát és kis égő fáklyát dobott be. A gépész azonban hamarosan észrevette a parázsló tüzet, amelyet egy kanna víz­zel sikerült eloltania. 3. Interpellációs nap volt tegnap a Húsban Hadik János gróf Hevesen támadta a Kormányt a mexeherenstesi választás miatt A képviselőház tegnapi ülésének kez­detén Payer Károly válaszolt Pekár Gyu­la tegnapi felszólalására és arra hivat­kozott, hogy a Peidl kormány eltávolí­tásánál egy ezred román katona segéd­kezett. Ezután elfogadták a mezőgazdasági munkabérekre vonatkozó javaslatot. A közigazgatás egyszerűsítésére vo­natkozó javaslat tárgyalásánál Petrovácz Gyula szólalt fel az egészséges létszám­­csökkentés érdekében. Brogly József helyesli a belügymi­niszter javaslatát, Ralsay Károly nem fogadja el a ja­vaslatot. Az elnök napirendi indítványt tesz, hogy a csütörtöki ülésen folytassák a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló ja­vaslatot. Grieger Miklós a mezőkeresztesi vá­lasztási visszaéléeiket teszi szóvá, Meskó Zoltán a berlini kommunista mozgalmak borzalmairól beszélt. Tóth Pál helyeselte Meskó kijelenté­seit. Ezután több bejegyzett interpelláció­ra adott írásbeli választ olvastak fel, melyeket a Ház tudomásul vett. Kabók Lajos felszólalása után Hadik János gróf interpellált a választói jog szabad gyakorlása érdekében, hangsúlyoz­va, hogy Mezőkeresztesen felháborító volt a hatóságok erőszakoskodása és hogy a közigazgatás szervei elnyomták a népet. Hadik beszéde alatt nagy vihar támadt a Házban, mert a többség nem járult hozzá a beszédidő meghosszabbításához. Mojzes János: Vonuljunk ki! Mojzes a kijárati ajtó felé indul, Ras­say, Friedrich és több ellenzéki képvi­selő követik Mojzest. A képviselőket Kun Béla igyekszik lebeszélni arról, hogy az üléstermet elhagyják, azonban kísér­lete nem sikerül. Gömbös Gyula miniszterelnök emelke­dik szólásra. Hadik interpellációjára kije­lenti, hogy pártja és kormánya a titkos­ság alapján áll, ezt hangsúlyozza is az­­zal, hogy ez a parlament hozza meg az új választótörvényt, azonban amíg a ré­gi törvények alapján választanak, azok az irányadók. Minden választáson van­nak kontroverziák a jelöltek között, a kormánypárt azonban nem tesz szem­rehányást az ellenzéknek a kontrover­­ziákért. Hadik viszonválaszában általános rend­szerváltozást sürget. A Ház többsége a miniszterelnök válaszát tudomásul veszi. Korodi­ Katona a teljes vasárnapi mun­kaszünet törvénybe iktatása ügyében in­terpellál, míg Ulain Ferenc a mezőke­resztesi választásokkal kapcsolatos állító­lagos visszaéléseket teszi szóvá. Keresz­­tes-Fischer belügyminiszter a legszigo­rúbb vizsgálatot ígéri. Ulain második in­terpellációjában Borbély-Maczky Emil fő­ispán állítólagos túlkapásait teszi szóvá s arról beszél, hogy a mezőkeresztesi választásokon halottak nevei is szerepel­tek a szavazó­listán. Keresztes-Fischer belügyminiszter kije­lenti, hogy ami a választások napján tör­ténik, az a választási elnök hatáskörébe tartozik. Hozzá feljelentés nem érke­zett, csak a lapokból értesült az állítóla­gos visszaélésekről. Usain: Három előállított ember a mis­kolci kórházba került csonttörésekkel. Miért tűri a miniszterelnök és belügy­miniszter az ilyen dolgokat. Keresztes-Fischer: Ha történt brutali­tás, vigyék a dolgokat az illetékes bí­róság elé. Ulain Ferenc harmadik interpellációs beszédét a miniszterelnökhöz intézi. — Óhajtanám — mondotta, — hogy a mi­niszterelnök úr tegye megfontolás tár­gyává, ami eddig történt. Az egész Ház meglepetéssel hallgatja

Next