Orosházi Friss Hírek, 1934. június (11. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-03 / 123. szám

Ára 10 fillér. Ma piaci hirdetések a 8-ik oldalon! a DOSM JBC TP . Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5.— pengő, vidékre egynegyedévre 7.— pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik min­dennap korán reggel. Telefon 113. szám. ■»dliafiScol NapilCEI» Laptulajdonos: Demartsik Ferencz lek M kir. Ügyészség Közpéld. Szeged Vasárnap, 1934. junius 3 XI. évfolyam 123. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV., Bajza­ utca. A kiadóhivatal minden kér­désre vonatkozólag válaszbélyeggel küld értesítést. Hirdetések díjszabás szerint. Újra kisért a háború réme A leszerelési értekezlet Genfben ismét ülésezik és az angol külügyminiszter, Sir John Simon már elő is terjesztette azt a tervet, amelynek alapján Anglia olyan megállapodásokat vél létesíteni, amelyek ha nem is a végleges leszerelést jelentik, de legalább törekvést annak megvaló­sítására. Mint mindig, most is Franciaország magatartásán dől el a leszerelés kérdése, de ha azt a beszédet ol­vassuk, amelyet Barthou francia külügy­miniszter az angol javaslatokkal kapcso­latban tartott, nem sok reményünk le­het, hogy a leszerelés a közeljövőben megvalósul. Sőt ennek éppen az ellen­kezőjétől kell tartanunk, vagyis a fegy­verkezéseknek a mainál is nagyobb len­dületétől, holott a béke igazi barátai borzalommal nézik az egyes államok hadiköltségvetési rovatainak folytonos gyarapodását, mert ezt a lázas igyekeze­tet látva, más mint a háború réme, nem tűnhetik fel szemünk előtt. Barthou beszéde visszautasítása az an­gol javaslatnak, visszautasítása a lesze­relés gondolatának. Barthou egy pil­lanatig sem titkolta, hogy Franciaor­szág mélységes bizalmatlansággal visel­tetik a mai Németországgal szemben. A biztonság kérdésére hivatkozott, a franciáknak arra az örök vesszőpari­pájára, amellyel már eddig is oly sok tervét hiúsították meg a többi hatalmak­nak. Barthou beszédéből a két nép örök ellentéte, szellemi és népi struktúrájuk összeegyeztethetetlensége tűnik ki. Úgy látszik Franciaország és Németország mint szuverén, egyenrangú hatalmak so­hasem fogják egymást megérteni. Fran­­­ciaország csak akkor lenne képes jó szemmel nézni Németországra, ha örök­ké­­lefegy­verzett, gyámoltalan állapot­ban tudná, amelyben háborús lépésre so­hasem szánhatná el magát. Németország viszont arra hivatkozik, hogy ez a mai helyzet nemcsak a béke­szerződések általános leszerelésre vonat­kozó ígéretével áll ellentétben, hanem egyáltalán elviselhetetlen minden nép számára, amely nemzeti szuverenitásá­nak birtokában az egyenjogúság állás­pontján­ áll s a maga számára is ugyan­azokat a jogokat követeli, mint minden más, szabad nép. Kétségtelen, hogy a németeknek erre az érvelésére a jog és igazság határain belül nagyon nehéz választ találni. A franciák úgy látszik be is látták ezt és nem is mondják ki egész nyíltan és kíméletlenül, hogy Németországgal szem­ben nem óhajtják alkalmazni a jog és igazság kritériumait, cselekedeteik an­nál inkább bizonyítják ezt. Mit jelent ez a mai helyzet? A háború réme tűnik fel mindannyiunk szeme előtt, akik a békét akarjuk, akik érez­zük és tudjuk, hogy a világháború az oka a mai összekuszált igazságtalan helyzetnek, helyesebben a világháborút A szerb határsértések genfi vitáját hétfőre halasztották A szerbek szerint a népszövetségi tanács az üggyel nem szeretne érdemben foglalkozni A népszövetség tanácsának ülése Vas­­concelloz elnöklete alatt zárt ajtók mö­gött folyt le és egy óra hosszat tartott. Kiszivárgott hírek szerint az ülésen kizá­rólag eljárási kérdéseket vitattak meg. Bolivia képviselője ugyanis a népszövet­ségi egyezségokmány 15-ik szakaszának alkalmazását kérte, ami azt jelenti, hogy a népszövetség most már hivatalból tar­tozik foglalkozni a Bolívia és Paraguay között fölmerült viszállyal. A tanács­ülés jogi szempontból igyekezett tisztáz­ni, hogy alkalmazást nyerhet-e ebben a 15-ik szakasz. Második pontként a Saar­­vidék ügyével foglalkozott a tanács zárt ülése. Harmadik pontként a szerb határsér­tések orvoslását kérő magyar beadvány szerepelt volna a pénteki tanácsülésen. Szerb körökben azt híresztelték, hogy a népszövetségi tanács nem szeretne ér­demben foglalkozni ezzel az üggyel és bizalmasan arra kérte föl a két államot, hogy közvetlen diplomáciai tárgyaláso­kon intézzék el az ügyet és a népszövet­ség legközelebbi ülésszakán tegyenek róla jelentést. Ezekkel a híresztelésekkel szemben hivatalosan csak annyit jelen­tett a népszövetség főtitkársága, hogy a tanácsülés napirendjén szerepelt első két pont tárgyalása pénteken nem feje­ződött be s így a magyar beadvány megvitatása hétfőn várható. Az amerkiai aszálykatasztrófa óráról­­órára súlyosodik. A Mississipi folyó víz­állása emberemlékezet óta most a leg­alacsonyabb. Maine államban megtiltot­ták a folyami halászatot, nehogy a ha­lászok erdőtüzeket okozzanak. Az Adi­­rondac hegyvidéken a pusztító tűz több­ezer hektár erdőterületet hamvasztott el. Minnesota államban a barmok ezer­számra pusztulnak el az útszélen a szomjúság és legelőhiány miatt. Az állam kormányzója rendeletileg megtiltotta az állatbevitelt Minnesotába. Csikágót elárasztották a vágóhídra szánt, eladó marhákkal. A kormány — hír sze­rint — 1.200.000 levágni szánt barmot akar vásárolni, ami megfelel az észak­­nyugati államok baromállománya egyötö­dének, hogy ezzel némileg segítsen az állattenyésztést fenyegető válságon. Harris Hopkins, az állami segélybizott­ság elnöke kijelentette, hogy az aszály okozta ínség enyhítése most minden egyéb segélymozgal­mat megelőz, befejező békeszerződések. Európa ez előtt a szomorú helyzet előtt áll, hogy a háborúra kell gondolnia, mert egy ed­dig mindennél szörnyűbb és véresebb háború semmit meg nem oldott, ellenke­zőleg, megszülte önmaga szörnyszülött­jét, egy újabb háború rémét. Mi magyarok a legszörnyűbben érez­tük és érezzük minden­­nép között, hogy mit jelent a brutális győzelem ké­­nye-kedvének kiszolgáltatva lenni. Senki annyit nem vesztett, mint mink. És még­is borzalommal fordítjuk el tekintetünket egy újabb európai háború lehetősége elől. Nem tagadjuk, revíziót akarunk. Hatodfélmillió dollárt utaltak ki soron­­kívül ama tíz állam számára, ahol a ve­szély a legsúlyosabb. A szakértők most attól félnek, hogy a termés nem lesz elegendő Amerika belső szükségletének fedezésére. A forróság újabb napi egymillió bus­hel búzát semmisít meg. Csikágóban hat ember meghalt a hőség következtében. A kanadai helyzet is nagyon komoly. A Morning Post szerint Sasketchewan és Alberta államok déli vidékein nem lesz termés. Az északi vidéken a termés szép ugyan, de a minőség nagyon gyenge. A déli részeken a szél a talajt hat hüvelyk mélységben az országutak­ra fújta ki. A szarvasmarhák és a lovak pusztulása csak megnehezíti a gazdálkodást. Kanada búzakészlete a statisztikai hi­vatal újabb becslése szerint 243 millió bushel. A gazdák kezeiben mindössze 15 millió bushel van. A kormány készlete 150—200 millió bushel, de békés revíziót. A háború esélyei mindig kiszámíthatatlanok, de következ­ményei annál inkább kiszámíthatók. Ez a nagy tanulsága a nemrég lezajlott világháborúnak. A következmények: nyo­mor, felfordulás, szenvedés s még a győztesekre nézve is olyan helyzet, a­­mely a győzelem dacára is rosszabb, mint a háború előtti volt. Reméljük, hogy Európa vezető államférfiai ezt ép úgy látják, mint akármelyikünk s hisz­­szük, hogy mindent el fognak követni a háborús veszély elkerülésére. Elég volt az ölésből és gyilkolásból,­­elég Volt a céltalanság oltárán feláldozott em­—«o»— Drámai jelentések érkeznek az amerikai aszály-katasztrófáról Milliós segély a tíz legszerencsétlenebb államnak Barthou új javaslattal megy Londonba Barthou francia külügyminiszter lon­doni útjának bejelentését a lapok külön­bözőképpen kommentálják, de vala­mennyien megegyeznek abban, hogy Barthou új javaslatot terjeszt az angol kabinet elé. Petrinax a Daily Telegraph­­ban a következőket írja: Világos, hogy Barthou a jelenlegi körülmények között elsősorban azon fáradozik, hogy eloszo­­gassa azt a benyomást, mintha Simon és Barthou genfi beszédei elidegenedést vontak volna maguk után az angol és a francia kormány között. A Daily Teleg­raph diplomáciai szerkesztője azt írja, hogy nemcsak Anglia, hanem Amerika, Olaszország és Lengyelország sem akar foglalkozni Litvinov szerződéskötési ter­­vezgetéseivel, amelyek lényegében Né­metország és Japán ellen irányulnak. A főispán ellenőrzi a termésjelentéseket (Gyulai tudósítónktól) Kórossy György Békés vármegye főispánja napok óta jár­ja vármegye járásait, hogy a központ­ba beérkező termésjelentéseket szemé­lyesen ellenőrizze. A főispán mindenütt a helyszínen hallgatja meg az illetékeseket a vármegye terméskilátásaira vonatkozó­lag s maga is járja a vetéseket, hogy személyes tapasztalatai­­alapján tehessen jelentés a vármegye terméskilátásairól a földmivelésügyi miniszternél. Flottaparádé a newyorki kikötőben Az Egyesült Államok állandó hajóhada egymillió főnyi tömeg jelenlétében fel­vonult a newyorki kikötőbe, Roosevelt elnök elé. Délelőttre tervezték a nagy flottaparádét, a sűrű köd miatt azonban csak délután két órakor került sor a fé­nyes szemlére, amelyhez hasonló a vi­lágháború befejezése óta Amerikában nem volt. Közel 800.000 tonna, kiszá­­mítahtatlan harcászati értékű hajóhad vo­nult fel a szemlén, amelyet a parti üte­gek üdvözlései s a partot­­megszálló milliónyi tömeg tapsa és ujongása­­ kísért. Különösen nagyszerű volt a repülőgép anyahajók felvonulása, bérmilliókból, igazságot, békét és bol­­doságot akarunk. Akiknek kezében van Európa sorsa, egy pillanatra se feledkez­zenek meg a nagy angol költőóriásnak, Shakespeare-nek mélységes igazságot ki­fejező szavairól, aki azt mondta: »Vér­ben fogant alap nem biztosit, mások ha­lála életet nem ad.« Ezt a mondatot kellene felírni a nép­­szövetségi aplota homlokzata fölé s az általa kifejezett mélységes emberi igaz­ság jegyében cselekedni, ha azt akarjuk, hogy Európa ne temető, hanem az újon­nan felvirágzó élet birodalma legyen. (H. K.)

Next