Orosházi Friss Hírek, 1934. június (11. évfolyam, 122-145. szám)
1934-06-03 / 123. szám
Ára 10 fillér. Ma piaci hirdetések a 8-ik oldalon! a DOSM JBC TP . Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5.— pengő, vidékre egynegyedévre 7.— pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik mindennap korán reggel. Telefon 113. szám. ■»dliafiScol NapilCEI» Laptulajdonos: Demartsik Ferencz lek M kir. Ügyészség Közpéld. Szeged Vasárnap, 1934. junius 3 XI. évfolyam 123. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV., Bajza utca. A kiadóhivatal minden kérdésre vonatkozólag válaszbélyeggel küld értesítést. Hirdetések díjszabás szerint. Újra kisért a háború réme A leszerelési értekezlet Genfben ismét ülésezik és az angol külügyminiszter, Sir John Simon már elő is terjesztette azt a tervet, amelynek alapján Anglia olyan megállapodásokat vél létesíteni, amelyek ha nem is a végleges leszerelést jelentik, de legalább törekvést annak megvalósítására. Mint mindig, most is Franciaország magatartásán dől el a leszerelés kérdése, de ha azt a beszédet olvassuk, amelyet Barthou francia külügyminiszter az angol javaslatokkal kapcsolatban tartott, nem sok reményünk lehet, hogy a leszerelés a közeljövőben megvalósul. Sőt ennek éppen az ellenkezőjétől kell tartanunk, vagyis a fegyverkezéseknek a mainál is nagyobb lendületétől, holott a béke igazi barátai borzalommal nézik az egyes államok hadiköltségvetési rovatainak folytonos gyarapodását, mert ezt a lázas igyekezetet látva, más mint a háború réme, nem tűnhetik fel szemünk előtt. Barthou beszéde visszautasítása az angol javaslatnak, visszautasítása a leszerelés gondolatának. Barthou egy pillanatig sem titkolta, hogy Franciaország mélységes bizalmatlansággal viseltetik a mai Németországgal szemben. A biztonság kérdésére hivatkozott, a franciáknak arra az örök vesszőparipájára, amellyel már eddig is oly sok tervét hiúsították meg a többi hatalmaknak. Barthou beszédéből a két nép örök ellentéte, szellemi és népi struktúrájuk összeegyeztethetetlensége tűnik ki. Úgy látszik Franciaország és Németország mint szuverén, egyenrangú hatalmak sohasem fogják egymást megérteni. Franciaország csak akkor lenne képes jó szemmel nézni Németországra, ha örökkélefegyverzett, gyámoltalan állapotban tudná, amelyben háborús lépésre sohasem szánhatná el magát. Németország viszont arra hivatkozik, hogy ez a mai helyzet nemcsak a békeszerződések általános leszerelésre vonatkozó ígéretével áll ellentétben, hanem egyáltalán elviselhetetlen minden nép számára, amely nemzeti szuverenitásának birtokában az egyenjogúság álláspontján áll s a maga számára is ugyanazokat a jogokat követeli, mint minden más, szabad nép. Kétségtelen, hogy a németeknek erre az érvelésére a jog és igazság határain belül nagyon nehéz választ találni. A franciák úgy látszik be is látták ezt és nem is mondják ki egész nyíltan és kíméletlenül, hogy Németországgal szemben nem óhajtják alkalmazni a jog és igazság kritériumait, cselekedeteik annál inkább bizonyítják ezt. Mit jelent ez a mai helyzet? A háború réme tűnik fel mindannyiunk szeme előtt, akik a békét akarjuk, akik érezzük és tudjuk, hogy a világháború az oka a mai összekuszált igazságtalan helyzetnek, helyesebben a világháborút A szerb határsértések genfi vitáját hétfőre halasztották A szerbek szerint a népszövetségi tanács az üggyel nem szeretne érdemben foglalkozni A népszövetség tanácsának ülése Vasconcelloz elnöklete alatt zárt ajtók mögött folyt le és egy óra hosszat tartott. Kiszivárgott hírek szerint az ülésen kizárólag eljárási kérdéseket vitattak meg. Bolivia képviselője ugyanis a népszövetségi egyezségokmány 15-ik szakaszának alkalmazását kérte, ami azt jelenti, hogy a népszövetség most már hivatalból tartozik foglalkozni a Bolívia és Paraguay között fölmerült viszállyal. A tanácsülés jogi szempontból igyekezett tisztázni, hogy alkalmazást nyerhet-e ebben a 15-ik szakasz. Második pontként a Saarvidék ügyével foglalkozott a tanács zárt ülése. Harmadik pontként a szerb határsértések orvoslását kérő magyar beadvány szerepelt volna a pénteki tanácsülésen. Szerb körökben azt híresztelték, hogy a népszövetségi tanács nem szeretne érdemben foglalkozni ezzel az üggyel és bizalmasan arra kérte föl a két államot, hogy közvetlen diplomáciai tárgyalásokon intézzék el az ügyet és a népszövetség legközelebbi ülésszakán tegyenek róla jelentést. Ezekkel a híresztelésekkel szemben hivatalosan csak annyit jelentett a népszövetség főtitkársága, hogy a tanácsülés napirendjén szerepelt első két pont tárgyalása pénteken nem fejeződött be s így a magyar beadvány megvitatása hétfőn várható. Az amerkiai aszálykatasztrófa órárólórára súlyosodik. A Mississipi folyó vízállása emberemlékezet óta most a legalacsonyabb. Maine államban megtiltották a folyami halászatot, nehogy a halászok erdőtüzeket okozzanak. Az Adirondac hegyvidéken a pusztító tűz többezer hektár erdőterületet hamvasztott el. Minnesota államban a barmok ezerszámra pusztulnak el az útszélen a szomjúság és legelőhiány miatt. Az állam kormányzója rendeletileg megtiltotta az állatbevitelt Minnesotába. Csikágót elárasztották a vágóhídra szánt, eladó marhákkal. A kormány — hír szerint — 1.200.000 levágni szánt barmot akar vásárolni, ami megfelel az északnyugati államok baromállománya egyötödének, hogy ezzel némileg segítsen az állattenyésztést fenyegető válságon. Harris Hopkins, az állami segélybizottság elnöke kijelentette, hogy az aszály okozta ínség enyhítése most minden egyéb segélymozgalmat megelőz, befejező békeszerződések. Európa ez előtt a szomorú helyzet előtt áll, hogy a háborúra kell gondolnia, mert egy eddig mindennél szörnyűbb és véresebb háború semmit meg nem oldott, ellenkezőleg, megszülte önmaga szörnyszülöttjét, egy újabb háború rémét. Mi magyarok a legszörnyűbben éreztük és érezzük mindennép között, hogy mit jelent a brutális győzelem kénye-kedvének kiszolgáltatva lenni. Senki annyit nem vesztett, mint mink. És mégis borzalommal fordítjuk el tekintetünket egy újabb európai háború lehetősége elől. Nem tagadjuk, revíziót akarunk. Hatodfélmillió dollárt utaltak ki soronkívül ama tíz állam számára, ahol a veszély a legsúlyosabb. A szakértők most attól félnek, hogy a termés nem lesz elegendő Amerika belső szükségletének fedezésére. A forróság újabb napi egymillió bushel búzát semmisít meg. Csikágóban hat ember meghalt a hőség következtében. A kanadai helyzet is nagyon komoly. A Morning Post szerint Sasketchewan és Alberta államok déli vidékein nem lesz termés. Az északi vidéken a termés szép ugyan, de a minőség nagyon gyenge. A déli részeken a szél a talajt hat hüvelyk mélységben az országutakra fújta ki. A szarvasmarhák és a lovak pusztulása csak megnehezíti a gazdálkodást. Kanada búzakészlete a statisztikai hivatal újabb becslése szerint 243 millió bushel. A gazdák kezeiben mindössze 15 millió bushel van. A kormány készlete 150—200 millió bushel, de békés revíziót. A háború esélyei mindig kiszámíthatatlanok, de következményei annál inkább kiszámíthatók. Ez a nagy tanulsága a nemrég lezajlott világháborúnak. A következmények: nyomor, felfordulás, szenvedés s még a győztesekre nézve is olyan helyzet, amely a győzelem dacára is rosszabb, mint a háború előtti volt. Reméljük, hogy Európa vezető államférfiai ezt ép úgy látják, mint akármelyikünk s hiszszük, hogy mindent el fognak követni a háborús veszély elkerülésére. Elég volt az ölésből és gyilkolásból,elég Volt a céltalanság oltárán feláldozott em—«o»— Drámai jelentések érkeznek az amerikai aszály-katasztrófáról Milliós segély a tíz legszerencsétlenebb államnak Barthou új javaslattal megy Londonba Barthou francia külügyminiszter londoni útjának bejelentését a lapok különbözőképpen kommentálják, de valamennyien megegyeznek abban, hogy Barthou új javaslatot terjeszt az angol kabinet elé. Petrinax a Daily Telegraphban a következőket írja: Világos, hogy Barthou a jelenlegi körülmények között elsősorban azon fáradozik, hogy eloszogassa azt a benyomást, mintha Simon és Barthou genfi beszédei elidegenedést vontak volna maguk után az angol és a francia kormány között. A Daily Telegraph diplomáciai szerkesztője azt írja, hogy nemcsak Anglia, hanem Amerika, Olaszország és Lengyelország sem akar foglalkozni Litvinov szerződéskötési tervezgetéseivel, amelyek lényegében Németország és Japán ellen irányulnak. A főispán ellenőrzi a termésjelentéseket (Gyulai tudósítónktól) Kórossy György Békés vármegye főispánja napok óta járja vármegye járásait, hogy a központba beérkező termésjelentéseket személyesen ellenőrizze. A főispán mindenütt a helyszínen hallgatja meg az illetékeseket a vármegye terméskilátásaira vonatkozólag s maga is járja a vetéseket, hogy személyes tapasztalataialapján tehessen jelentés a vármegye terméskilátásairól a földmivelésügyi miniszternél. Flottaparádé a newyorki kikötőben Az Egyesült Államok állandó hajóhada egymillió főnyi tömeg jelenlétében felvonult a newyorki kikötőbe, Roosevelt elnök elé. Délelőttre tervezték a nagy flottaparádét, a sűrű köd miatt azonban csak délután két órakor került sor a fényes szemlére, amelyhez hasonló a világháború befejezése óta Amerikában nem volt. Közel 800.000 tonna, kiszámítahtatlan harcászati értékű hajóhad vonult fel a szemlén, amelyet a parti ütegek üdvözlései s a partotmegszálló milliónyi tömeg tapsa és ujongása kísért. Különösen nagyszerű volt a repülőgép anyahajók felvonulása, bérmilliókból, igazságot, békét és boldoságot akarunk. Akiknek kezében van Európa sorsa, egy pillanatra se feledkezzenek meg a nagy angol költőóriásnak, Shakespeare-nek mélységes igazságot kifejező szavairól, aki azt mondta: »Vérben fogant alap nem biztosit, mások halála életet nem ad.« Ezt a mondatot kellene felírni a népszövetségi aplota homlokzata fölé s az általa kifejezett mélységes emberi igazság jegyében cselekedni, ha azt akarjuk, hogy Európa ne temető, hanem az újonnan felvirágzó élet birodalma legyen. (H. K.)