Orosházi Friss Hírek, 1934. december (11. évfolyam, 271-293. szám)

1934-12-02 / 272. szám

Tek. M. kir. Ügyészség Közpéld. Szeged. Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5.— pengő, vidékre egynegyedévre 7.— pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik min­dennap korán reggel. Telefon 113. szám. ■ Polltik­ai Napilap Laptulajdonos: Demartsik Ferencz Vasárnap, 1934. december 2 XI. évfolyam 272. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV., Bajza­ utca. A kiadóhivatal minden kér­désre vonatkozólag válaszbélyeggel küld értesítést. Hirdetések díjszabás szerint. Nem sikerül a bejeken­tés A nagy garral beharangozott ju­goszláv jegyzéket, amely állítólag megsemmisítő bizonyítékokat tartal­maz Magyarország ellen, végre be­nyújtották a Népszövetségnél. A marseillei gyilkosság megtör­ténte óta nagyon sok szó esett en­nek a gyilkosságnak az előkészüle­teiről s ennek során láttak napvilá­got a Magyarországot gyanúsító egyre erősebb hangnemben íródott jugoszláv cikkek. Igazában azonban ezek a támadások a gyilkosságról beszélnek, de ezen a sajnálatos ese­ten túlmenőleg, nagyobb politikai cél felé kacsintanak. A gyilkosság csak ürügy a jugoszláv sajtónak ar­ra, hogy a nemzetközi megbecsülés és megértés útján mértföldes lép­tekkel előretörő Magyarországot be­­feketítse, lehetetlenné tegye. Jugo­szlávia fényt akar deríteni a gyilkos­ság körülményeire s egyben árnyék­ba akarja borítani Magyarország re­víziós törekvéseit. A jugoszláv köz­vélemény, a cseh és román közvéle­ménnyel egyetemben, féltékenyen és félelemmel szemléli azt a letagadha­tatlan sikert, amely Magyarország revíziós törekvéseit az európai köz­vélemény előtt kíséri. Lassan-lassan sikerült meggyőznünk az elfogulat­lan politikai elméket arról, hogy igenis van trianoni kérdés és annak nemcsak olyan beállítása lehetséges, amilyet eddig a kisantant sugallt, hanem az igazságnak az a beállítás felel meg, amelyet Magyarország hirdet a világ előtt. Ilyen körülmények között érthető, hogy Jugoszlávia és a kisantant el­lensúlyozni akarja Magyarország si­keres erőfeszítéseit a békés revízió elérése érdekében. A Népszövetség­hez benyújtott »vádirat« is ezt cé­lozza. Jugoszláv körök arról ábrán­doztak, hogy Magyarországot a mar­seillei eset kapcsán sikerül tökélete­sen befeketíteni s azután Olaszor­szág előtt azzal érvelt, hogy ez a nagyhatalom nem barátkozhatik o­­lyan méltatlan országgal, mint Ma­gyarország. Franciaország már ré­gebben hatalmas erőfeszítéseket tesz abban az irányban, hogy Olaszor­szággal megbéküljön és ennek ér­dekében enyhíteni próbálja a lég­kört Jugoszlávia és Olaszország kö­zött. Franciaország erőfeszítéseit az a belátás sokszorozza, hogy egy idő óta Jugoszlávia határozott rokon­­szen­vvel tekint Németország felé s ezt a tényt a német külpolitika ter­mészetesen a legnagyobb mértékben igyekszik kihasználni. Viszont az is kétségtelen, hogy Franciaország és Németország között csaknem áthi­dalhatatlan faji és politikai ellentétek vannak. Franciaország óriási csapás­nak érezné, ha Németország és Ju­goszlávia viszonya a jövőben a mai­nál melegebbé válna, ezért igyekszik ellensúlyozásul Olaszország felé kö­zeledni, aminek azonban egyik ko­moly akadálya a magyar—olasz ba­rátság. Mi világosan látjuk a cselszövé­seknek azt a sorozatát, amely most Magyarországgal kapcsolatban Genf politikai köreit foglalkoztatja, de vi­lágosan látjuk azt is, hogy a jugo­szláv jegyzék, amely e cselszövés sorozatnak a középpontja volt, nem érte el azt a hatást, amelyet tőle a j­ugoszlávok és a velük együttérző hatalmak vártak. Állunk elébe a jegyzék »vádjai« tárgyalásának, mert nincs takargatni valónk s ebből a vitából csak megfényesedett becsü­lettel kerülhetünk ki. Amiről tehát a kisantant berkek álmodoztak, abból semmi sem megy teljesedésbe. A marseillei gyilkosság ódiuma nem kenhető Magyarországra, ezért a ke­gyetlen, elnyomó szerb belpolitiká­nak kell viselni a felelősséget, az olasz—magyar barátság pedig ezt a tűzpróbát is kiállva, további szi­lárd alapja marad Magyarország po­litikai fejlődésének és a revízióért való békés küzdelmünknek. Újra fellángol a horvát szabadság­küzdelem az egész világon Amerikából indult ki a friss harc, mely Genf felé törekszik , horvátok új memorandumot nyújtanak be a népszövetséghez A horvát emigránsok vezérei Észak- és Délamerikában hatalmas tiltakozó nép­­gyűléseket készítenek elő és sürgönyileg felhívták az európai szervezeteket is az új mozgalomhoz való csatlakozásra Az Amerikába kivándorolt horvátok felháborodottan tiltakoznak a kivándor­lott és emigrált horvát tömegek meg­sértése ellen. A Magyarországot vádoló szerb emlékiratban felsorolt öt kategó­ria, a lebecsülő megkülönböztetések s az az állandóan visszatérő motívum, hogy a horvát emigránsok kivétel nélkül terroristák, vagy közönséges bűnözők, az amerikai horvátok kö­zött határtalan izgalmat keltett. A különböző horvát egyesületek, pár­tok és szervezetek közös demonstrációra készülnek, s az európai horvát emigráns­központokat arra kérik, hogy tiltakozza­nak a Népszövetségnél s új memoran­dumban ismertessék azokat a politikai, gazdasági és vallási okokat, amelyek a horvát munkásság és parasztság széles rétegeit a szerb diktatúra óta, szülőföldjük elhagyására kényszerí­­tették. Az európai horvát emigráció már he­tekkel ezelőtt érintkezést keresett és ta­lált a genfi népszövetségi körökkel, de Genfben arra kérték az emigrált horvá­tok vezéreit, hogy emlékiratuk benyúj­tásával várják meg a jelenlegi súlyos feszültség enyhülését, mert a normális helyzet beállása után akciójuk nagyobb sikerre számíthat. Kétségtelen, hogy Genfben ezzel a diplomatikus kéréssel tényleg a helyzet kiéleződését akarták megakadályozni, de most, az amerikai horvátság kemény ál­lásfoglalása után,­­ igen nehéz feladat lesz a horvát kérdés előtérben formálását a Ma­gyarország ellen irányuló szerb em­lékirat letárgyalásáig megaka­dályozni. Az amerikai horvátság gyors megmoz­dulását azzal a meglepő indokolással tá­mogatják, hogy Szerbiában a horvát vezérek már memorandumban kérték a szerb diktatúra megszüntetését s­z éles hangon tiltakoztak a horvát politikai vezérek további fogvatartá­­sa ellen. Az amerikai horvátok kötelességüknek tartják az otthon megindult szabadság­­mozgalmat teljes erejükkel támogatni. A demonstrációra egyesült horvát szerve­zetek emlékiratban fordulnak az Egye­sült Államok szenátusához s feltárják a Délszláv államnak a horvát nép meg­semmisítésére foganatosított terroriszti­­kus intézkedéseit. A genfi politikai körök rendkívüli ér­deklődéssel figyelik a horvát emigránsok erélyes megmozdulását. Még nagyobb az érdeklődés persze, Belgrádban, ahonnan olyan jelentések érkeztek a népszövetség fővárosába, hogy a csütörtök óta per­­manenciában lévő szerb minisztertanács­nak a magyarellenes vádirat mellett ép­pen ez az új horvát harc okozza a leg­nagyobb gondot. MacDonald mérsékletre intette Pál szerb régensherceget A terrorista szervezetek ellen nemzet­közi eljárást kell bevezetni a jövőben A jugoszláv kormány visszautasította a Magyarország ellen emelt vádak tekin­tetében adott angol és francia mérséklő tanácsokat. Ez volt MacDonald és Pál herceg megbeszélésének eredménye. A herceg már Sir John Simon külügy­miniszterrel korábban folytatott megbe­szélése során rendkívül hajthatatlannak mutatko­zott. Ezért maga MacDonald kereste fel tegnap reggel, hogy utolsó erőfeszítést kíséreljen meg a herceg elutazása előtt. MacDonald a legnagyobb nyomatékos­sággal ajánlja, hogy az volna a leg­­bölcsebb eljárás, ha a népszövetségi ta­nács jövő ülésén a) olyan határozatot hozna, amely ál­talánosságban elítéli a terrorista szer­vezetek támogatását és pártolását. ne küldjön ki a tanács háromtagú bizottságot a jugoszláv vádak, a ma­gyar válasz és a mindkétoldalú bizo­nyítékok megvizsgálására; c) napolja el az ügy további tárgya­lását januárra, ami­koris a bizottságnak be­­kell terjesztenie jelentését; d) azután határozza el, hogy a ter­rorista szervezetek ellen nemzetközi eljá­rásról fog tanácskozni. Pál herceg azt felelte, hogy az ilyen eljárás teljesen elfogadhatatlan volna. A jugoszláv közvélemény olyan állapotban van, hogy bármely kormányt, amely ilyen ja­vaslatot elfogad, forradalom seperné el helyéről. Ha a Népszövetség ilyen módszereket alkalmazna a jugoszláv panasszal szem­ben, akkor nagyon veszedelmes helyzet állna felő. A külügyi bizottság tegnapi ülése A képviselőház külügyi bizottsága teg­nap délelőtt 11 órakor ülést tartott Wal­­kó Lajos elnöklésével. Rassay megindo­kolta a bizottság összehívására irányuló indítványát, amelynek célja a Jugoszlá­via genfi lépésével kapcsolatban beállott helyzet megvitatása volt. Rassay ezzel kapcsolatban különböző felvilágosításo­kat kért a miniszterelnöktől. Gömbös Gyula miniszterelnök felszólalt, azonban a részletes tájékoztatást, tekintettel ar­ra, hogy folyamatban lévő külpolitikai akcióról van szó, későbbi időpontra tar­totta fenn.

Next