Orosházi Friss Hírek, 1934. december (11. évfolyam, 271-293. szám)
1934-12-02 / 272. szám
Tek. M. kir. Ügyészség Közpéld. Szeged. Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5.— pengő, vidékre egynegyedévre 7.— pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik mindennap korán reggel. Telefon 113. szám. ■ Polltikai Napilap Laptulajdonos: Demartsik Ferencz Vasárnap, 1934. december 2 XI. évfolyam 272. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV., Bajza utca. A kiadóhivatal minden kérdésre vonatkozólag válaszbélyeggel küld értesítést. Hirdetések díjszabás szerint. Nem sikerül a bejekentés A nagy garral beharangozott jugoszláv jegyzéket, amely állítólag megsemmisítő bizonyítékokat tartalmaz Magyarország ellen, végre benyújtották a Népszövetségnél. A marseillei gyilkosság megtörténte óta nagyon sok szó esett ennek a gyilkosságnak az előkészületeiről s ennek során láttak napvilágot a Magyarországot gyanúsító egyre erősebb hangnemben íródott jugoszláv cikkek. Igazában azonban ezek a támadások a gyilkosságról beszélnek, de ezen a sajnálatos eseten túlmenőleg, nagyobb politikai cél felé kacsintanak. A gyilkosság csak ürügy a jugoszláv sajtónak arra, hogy a nemzetközi megbecsülés és megértés útján mértföldes léptekkel előretörő Magyarországot befeketítse, lehetetlenné tegye. Jugoszlávia fényt akar deríteni a gyilkosság körülményeire s egyben árnyékba akarja borítani Magyarország revíziós törekvéseit. A jugoszláv közvélemény, a cseh és román közvéleménnyel egyetemben, féltékenyen és félelemmel szemléli azt a letagadhatatlan sikert, amely Magyarország revíziós törekvéseit az európai közvélemény előtt kíséri. Lassan-lassan sikerült meggyőznünk az elfogulatlan politikai elméket arról, hogy igenis van trianoni kérdés és annak nemcsak olyan beállítása lehetséges, amilyet eddig a kisantant sugallt, hanem az igazságnak az a beállítás felel meg, amelyet Magyarország hirdet a világ előtt. Ilyen körülmények között érthető, hogy Jugoszlávia és a kisantant ellensúlyozni akarja Magyarország sikeres erőfeszítéseit a békés revízió elérése érdekében. A Népszövetséghez benyújtott »vádirat« is ezt célozza. Jugoszláv körök arról ábrándoztak, hogy Magyarországot a marseillei eset kapcsán sikerül tökéletesen befeketíteni s azután Olaszország előtt azzal érvelt, hogy ez a nagyhatalom nem barátkozhatik olyan méltatlan országgal, mint Magyarország. Franciaország már régebben hatalmas erőfeszítéseket tesz abban az irányban, hogy Olaszországgal megbéküljön és ennek érdekében enyhíteni próbálja a légkört Jugoszlávia és Olaszország között. Franciaország erőfeszítéseit az a belátás sokszorozza, hogy egy idő óta Jugoszlávia határozott rokonszenvvel tekint Németország felé s ezt a tényt a német külpolitika természetesen a legnagyobb mértékben igyekszik kihasználni. Viszont az is kétségtelen, hogy Franciaország és Németország között csaknem áthidalhatatlan faji és politikai ellentétek vannak. Franciaország óriási csapásnak érezné, ha Németország és Jugoszlávia viszonya a jövőben a mainál melegebbé válna, ezért igyekszik ellensúlyozásul Olaszország felé közeledni, aminek azonban egyik komoly akadálya a magyar—olasz barátság. Mi világosan látjuk a cselszövéseknek azt a sorozatát, amely most Magyarországgal kapcsolatban Genf politikai köreit foglalkoztatja, de világosan látjuk azt is, hogy a jugoszláv jegyzék, amely e cselszövés sorozatnak a középpontja volt, nem érte el azt a hatást, amelyet tőle a jugoszlávok és a velük együttérző hatalmak vártak. Állunk elébe a jegyzék »vádjai« tárgyalásának, mert nincs takargatni valónk s ebből a vitából csak megfényesedett becsülettel kerülhetünk ki. Amiről tehát a kisantant berkek álmodoztak, abból semmi sem megy teljesedésbe. A marseillei gyilkosság ódiuma nem kenhető Magyarországra, ezért a kegyetlen, elnyomó szerb belpolitikának kell viselni a felelősséget, az olasz—magyar barátság pedig ezt a tűzpróbát is kiállva, további szilárd alapja marad Magyarország politikai fejlődésének és a revízióért való békés küzdelmünknek. Újra fellángol a horvát szabadságküzdelem az egész világon Amerikából indult ki a friss harc, mely Genf felé törekszik , horvátok új memorandumot nyújtanak be a népszövetséghez A horvát emigránsok vezérei Észak- és Délamerikában hatalmas tiltakozó népgyűléseket készítenek elő és sürgönyileg felhívták az európai szervezeteket is az új mozgalomhoz való csatlakozásra Az Amerikába kivándorolt horvátok felháborodottan tiltakoznak a kivándorlott és emigrált horvát tömegek megsértése ellen. A Magyarországot vádoló szerb emlékiratban felsorolt öt kategória, a lebecsülő megkülönböztetések s az az állandóan visszatérő motívum, hogy a horvát emigránsok kivétel nélkül terroristák, vagy közönséges bűnözők, az amerikai horvátok között határtalan izgalmat keltett. A különböző horvát egyesületek, pártok és szervezetek közös demonstrációra készülnek, s az európai horvát emigránsközpontokat arra kérik, hogy tiltakozzanak a Népszövetségnél s új memorandumban ismertessék azokat a politikai, gazdasági és vallási okokat, amelyek a horvát munkásság és parasztság széles rétegeit a szerb diktatúra óta, szülőföldjük elhagyására kényszerítették. Az európai horvát emigráció már hetekkel ezelőtt érintkezést keresett és talált a genfi népszövetségi körökkel, de Genfben arra kérték az emigrált horvátok vezéreit, hogy emlékiratuk benyújtásával várják meg a jelenlegi súlyos feszültség enyhülését, mert a normális helyzet beállása után akciójuk nagyobb sikerre számíthat. Kétségtelen, hogy Genfben ezzel a diplomatikus kéréssel tényleg a helyzet kiéleződését akarták megakadályozni, de most, az amerikai horvátság kemény állásfoglalása után, igen nehéz feladat lesz a horvát kérdés előtérben formálását a Magyarország ellen irányuló szerb emlékirat letárgyalásáig megakadályozni. Az amerikai horvátság gyors megmozdulását azzal a meglepő indokolással támogatják, hogy Szerbiában a horvát vezérek már memorandumban kérték a szerb diktatúra megszüntetését sz éles hangon tiltakoztak a horvát politikai vezérek további fogvatartása ellen. Az amerikai horvátok kötelességüknek tartják az otthon megindult szabadságmozgalmat teljes erejükkel támogatni. A demonstrációra egyesült horvát szervezetek emlékiratban fordulnak az Egyesült Államok szenátusához s feltárják a Délszláv államnak a horvát nép megsemmisítésére foganatosított terrorisztikus intézkedéseit. A genfi politikai körök rendkívüli érdeklődéssel figyelik a horvát emigránsok erélyes megmozdulását. Még nagyobb az érdeklődés persze, Belgrádban, ahonnan olyan jelentések érkeztek a népszövetség fővárosába, hogy a csütörtök óta permanenciában lévő szerb minisztertanácsnak a magyarellenes vádirat mellett éppen ez az új horvát harc okozza a legnagyobb gondot. MacDonald mérsékletre intette Pál szerb régensherceget A terrorista szervezetek ellen nemzetközi eljárást kell bevezetni a jövőben A jugoszláv kormány visszautasította a Magyarország ellen emelt vádak tekintetében adott angol és francia mérséklő tanácsokat. Ez volt MacDonald és Pál herceg megbeszélésének eredménye. A herceg már Sir John Simon külügyminiszterrel korábban folytatott megbeszélése során rendkívül hajthatatlannak mutatkozott. Ezért maga MacDonald kereste fel tegnap reggel, hogy utolsó erőfeszítést kíséreljen meg a herceg elutazása előtt. MacDonald a legnagyobb nyomatékossággal ajánlja, hogy az volna a legbölcsebb eljárás, ha a népszövetségi tanács jövő ülésén a) olyan határozatot hozna, amely általánosságban elítéli a terrorista szervezetek támogatását és pártolását. ne küldjön ki a tanács háromtagú bizottságot a jugoszláv vádak, a magyar válasz és a mindkétoldalú bizonyítékok megvizsgálására; c) napolja el az ügy további tárgyalását januárra, amikoris a bizottságnak bekell terjesztenie jelentését; d) azután határozza el, hogy a terrorista szervezetek ellen nemzetközi eljárásról fog tanácskozni. Pál herceg azt felelte, hogy az ilyen eljárás teljesen elfogadhatatlan volna. A jugoszláv közvélemény olyan állapotban van, hogy bármely kormányt, amely ilyen javaslatot elfogad, forradalom seperné el helyéről. Ha a Népszövetség ilyen módszereket alkalmazna a jugoszláv panasszal szemben, akkor nagyon veszedelmes helyzet állna felő. A külügyi bizottság tegnapi ülése A képviselőház külügyi bizottsága tegnap délelőtt 11 órakor ülést tartott Walkó Lajos elnöklésével. Rassay megindokolta a bizottság összehívására irányuló indítványát, amelynek célja a Jugoszlávia genfi lépésével kapcsolatban beállott helyzet megvitatása volt. Rassay ezzel kapcsolatban különböző felvilágosításokat kért a miniszterelnöktől. Gömbös Gyula miniszterelnök felszólalt, azonban a részletes tájékoztatást, tekintettel arra, hogy folyamatban lévő külpolitikai akcióról van szó, későbbi időpontra tartotta fenn.