Orosházi Friss Hírek, 1935. április (12. évfolyam, 76-97. szám)

1935-04-05 / 78. szám

Ära 8 fillér.O ROSHtfZf Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5 pengő, vidékre negyedévre 7.5 pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik min­dennap korán reggel. Telefon 113. sz. Főszerkesztő és laptulajdonos: DEMARTSIK FERENCZ Péntek, 1935. április 5 XII. évfolyam 78. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV., Bajza­ utca. A kiadóhivatal minden kérdésre csak válaszbélyeggel küld ér­tesítést. — Hirdetések díjszabás szerint. Ma lesz eredmény a titkos kerületekben A MTI jelenti éjjel. A négy titkos ke­rületben, ahol tegnapelőttől kezdve folyt a szavazás, megkezdték a szavazatok összeszámlálását, eredményhirdetésre ma kerülhet sor. A szavazás­ mindenütt a legnagyobb rendben folyt le. Kecske­méten mintegy 18.000, Miskolcon 19.000, Szegeden 36.700 (a szavazók 85 száza­léka) járult az urnákhoz, a debreceni sza­vazók száma még ismeretlen. Valószínű, hogy ma délután 5 órára megszámlál­ják a szavazatokat és az eredményt ki­hirdetik.­­ A pestkörnyéki titkos kerü­letben megszámlálták már a szavazatokat és a választási bizottság elvégezte a le­adott 110.470 érvényes szavazat elosz­tását. Az első teljes mandátum a NEP-é és marad 15.518 töredéke, a második mandtum a szociáldemokratáké­s ma­rad 12.115 szavazat töredéke, a harmadik mandátum a Szabadelvű és Demokratikus Ellenzéké, vagyis Fábián Béláé 18.367 szavazattal. A negyedik mandátum a NEP-é, miután ez a párt rendelkezik az egy mandátumon felüli legnagyobb tö­redékkel, az ötödik mandátum pedig a kereszténypárté, vagyis Tóbler Jánosé 14.274 töredékkel. Ma kezdik meg a szegedi számlálást Szegedről jelentik. Kisebb kellemetlen­ségektől eltekintve, a legnagyobb rend­ben folyt szerdán reggel nyolc óra óta a szavazás. A szavazóknak több, mint 50 százaléka leszavazott. A tegnapi szava­zatokkal együtt mintegy 80—85 száza­lékra számítanak. Érdekes, hogy tegnap a tanyavilágban mintegy 10.000 ember adta le szavazatát és ugyanennyi volt a szavazók száma a belvárosban is, noha itt jóval több a szavazásra jogosultak száma, mint a tanyavilágban. A szavazás tegnap este kilenc óráig tartott és ma reggel nyolc órakor kezdik meg a bi­zottságok a szavazatok összeszámlálását. Ki rendelte a bécsi titkos fegyverszállítmányt? A szocialista védőrség huszonegy ve­zére ellen indított hazaárulási per főtár­gyalásának szerdai, második napján be­fejezték a fővádlott, Eisler őrnagy kihall­gatását. A védelem ezután több bizonyí­­táskiegészítési indítványt terjesztett be s kérte többek között Miklas elnök, Seitz volt bécsi polgármester, valamint több ismert politikus és miniszter tanú­ként való kihallgatását. Ezután a má­sodik fővádlottat, Löw Rudolf volt szá­zadost hallgatták ki, aki pénztárosa volt a védőszövetségnek. Vallomása szerint a köztársasági védőrség vezére, Deutsch Gyula állandóan fegyver- és munícióvá­­sárlásokra adott utasítást. A pénzt min­den esetben ő utalta ki. Tek. M. kir. Ügyészség Közpéld. Szeged. Az angol kormány politikai törekvései A­ h­árom nagyhatalom nyilatkozata a Népszövetség előtt A francia lapok londoni tudósítás a­­lapján csalódással kénytelenek megálla­pítani, hogy Anglia nem akar kötelezett­ségeket vállalni a keleti biztonság meg­szervezése érdekében. A Matin londoni jelentése szerint an­gol hivatalos körök hangoztatják, hogy Anglia csupán diplomáciai téren ve­heti ki részét a keleti biztonság kér­désének megoldásából. A Havas Iroda londoni tudósítója sze­rint jól értesült körökben a következők­ben foglalják össze az angol kormány politikai törekvéseit: 1. A keleti egyezmény kérdése: Ang­lia Kelet-Európában nem fog semmine­mű kötelezettséget sem vállalni. 2. A stresai értekezlet: Anglia Stre­­ban tovább fogja folytatni Németország­ WMMMMMWMAMIMWMWMMMinMM és a többi hatalom közötti közvetítő te­vékenységét az általános európai meg­­enyhülés érdekében. Londoni nézet sze­rint a megegyezésre vonatkozó tárgyalá­sokról Németországot állandóan tájékoz­tatni kell. 3. A Népszövetség április 15.-én ösz­­szeülő tanácsülése: Angol diplomáciai kö­rökben azt óhajtják, hogy Franciaország, Anglia és Olaszország április 15-e előtt állapodjék meg egy a Népszövetséghez intézett nyilatko­zat szövegében, amelyet a tanács vita nélkül fogadhatna el. Ez a nyilatkozat a február 3.-i londoni nyilatkozat alapján állana, de nyitva hagyná a kaput a Berlinnel való tár­gyalások számára. Fran­ciaors 5 milliárd aranypénzt ver Flandin miniszterelnök nem vállalja a mesterséges aranyat Annak idején hírt adtak róla a francia lapok, hogy a lengyel Dunikovszky fel­ajánlotta a francia államnak találmányát, amelynek sgeítségével állítólag aranyat tud előállítani. Dunikovszky most panasz­kodik, hogy Flandin miniszterelnök, aki a legcsekélyebb ügyekben is gyorsan szokott intézkedni, az ő levelére még csak nem is vá­laszolt, tehát vétett Franciaország­­ érdekei ellen. A lengyel feltaláló új laboratóriumot rendezett be magának egy sanremói ház boltozatos pincéjében és a lapokban köz­hírré teszi, hogy hajlandó találmányát újabb szakértői ellenőrzésnek alávetni, noha az eddigi megállapítások után fö­löslegesnek látszik. A hirdetés azt is tartalmazza, hogy 11 frankért ad egy gram aranyat, amelynek ára a hivatalos forgalomban 17 frank. A francia pénzügyminisztérium beje­lentette, hogy az államkincstár arany­pénzt fog vezetni és hamarosan forga­lomba is hozza. Eleinte csak aránylag csekély összegről volt szó, most azon­ban elhatározta a kormány, hogy ötmil­­liárd frank értékben hoz forgalomba aranypénzt. A lengyelek kezében van a keleti kérdések megoldásának kulcsa A német véderőkötelezettséget már be­fejezett ténynek tekintik a diplomaták A német diplomácia lázas érdeklődés­sel figyelte Eden angol lordpecsétőr var­rarsói tárgyalásának minden mozzana­tát. Ki fog-e tartani Lengyelország a német barátság mellett? — ez volt a kérdés, amelyre a varsói eseményeknek felelniük­­kellett. Tegnap azután felléleg­zett Németország: Pilsudszki tábornagy és Beck lengyel külügyminiszter állta azt az ígéretet, amelyet Lipski berlini lengyel nagykövet közvetlenül Sir John Simon berlini látogatása előtt tett Hitler kancellárnak. Ez az ígéret volt az alap, melyen a­­német diplomaták a be nem avatot­tak számára szinte érthetetlen ener­giával képviselték álláspontjukat s eresztették üres kézzel útnak az angol külügyminisztert. Lipski látogatását Neu­rath birodalmi külügyminiszternél annak­idején a világsajtó egy állítólagos lengyel jegyzék átnyújtásával magyarázta. Hi­teles forrásból kapott értesülés szerint a­­zonban a lengyel nagykövet arról biz­tosította Neurathot, hogy a lengyel kormány semmi körülmé­nyek között sem csatlakozik mai for­májában a keleti egyezménytervezet­hez, mert a meglevő megállapodások kielégí­tően megvédik Lengyelország érdekeit és határait. Lipski nagykövetnek és Neurath kül­ügyminiszternek ezen a bizalmas tanács­kozásán alakult ki azután az az álláspont, hogy ■a két állam határozottan visszauta­sítja a francia tervezetet, de nem zárkózik el egy olyan új egyez­mény megkötésétől, amely számol a két állam szerződésével és egyiket sem ránt­ja bele általa nem kívánt konfliktusokba. Ez a német—lengyel megállapodás erő­sítette meg a német intranzigenciát Sir John Simon berlini tartózkodásakor s ez a megállapodás diktálta Varsóban a lengyel kormány magatartását Eden fordpecsétőrrel szemben. A lengyel külpolitika vezetői minden ellenkező híreszteléssel szemben kifeje­zésre juttatták, hogy Lengyelország haj­landó csatlakozni egy általános keleti szerződéshez, de a jelenlegi francia terv­nek olyan átszövegezését kívánja, amely a terv bukását jelenti. A franciák arra számítottak, hogy Varsó lehetetlen hely­zetbe jut Berlin és Moszkva között s ar­ra próbálták kényszeríteni, hogy inkább az oroszok felé közeledjék. Lengyelor­szág azonban elég erősnek érezte ma­gát ahoz, hogy e dilemmát látatlanba vegye s e helyett ő vesse fel azt a fo­gas kérdést, a keleti egyezménytervezet lényeges módosítását, amely a franciák­nak a legnagyobb nehézségeket okozza, így került a helyzet kulcsa Varsó kezébe s igy lett Eden varsói tárgyalása a keleteurópai politika döntő eseménye. A német—lengyel barátság kiállta a tűz­­próbát. Berlinben meg vannak győződve arról, hogy Stresában, ha a nagyhatal­mak eredményes munkát akarnak végez­ni, csakis egy teljesen új keleti egyez­ménytervezet kidolgozásához foghatnak hozzá. A német véderőkötelezettség visz­­szaállítása a maga befejezettségében le­került a diplomácia napirendjéről. Új félelmes harci eszközt készít Amerika Mint a News Chronicle Newyorkból jelenti, a washingtoni fegyvergyárban 8400 munkás éjjel-nappal megfeszített e­­­rővel dolgozik. Eddig kétszázötven egé­szen új rendszerű titkos ágyú- és fegy­­vertípust készítettek el, közöttük a leg­félelmetesebb egy öthüvelykes ágyú, a­­melynek hossza tizenöt láb és húszezer yard távolságra visz. Ezt az ágyút az amerikai torpedórombolókra szerelik fel. Ez lesz kétségkívül a jövő tengeri há­borúnak legmegdöbbentőbb meglepetése.

Next