Orosházi Friss Hírek, 1936. április (13. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-02 / 77. szám

Ara IQ fillér. Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5­ pengő, vidékre negyedévre 7.5 pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik min­­dennap korán reggel. Telefon 113. sz. I»olitipiai Napilap Főszerkesztő és laptulajdonos: DEMARTSIK FERENCZ , ROSHAÍ­MI Csütörtök, 1936. április 2 XIII. évfolyam 77. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV., Bajza­ utca. A kiadóhivatal minden kérdésre csak válaszbélyeggel küld ér­tesítést. Hirdetések díjszabás szerint. fi kormány búza­politikája »A magyar búza jövője biztosítva van.» Ezzel a határozott kijelentéssel érkeztt vissza Gömbös Gyula mi­niszterelnök Rómából s ez volt az első szava, amit hazai földre lépve, a közvélemény számára mondott. A búza a mi aranyunk, a magyar élet legfontosabb gazdasági tarto­zéka, amelyből gyúrjuk nemcsak a magunk kenyerét, de feleslegeink ki­vitelével más nemzetek mindennapi kenyerét is biztosítjuk. Ezelőtt 10 —15 esztendővel az akkori viszo­nyok közepette nem okozott gon­dot az, hogy mit csináljunk gabona­feleslegeinkkel. A magas búzaárak mellett nemcsak a mezőgazdasági népesség, de az egész ország lakos­sága megtalálta boldogulását. Saj­nos, az akkori idők nem az élet le­­szünemlett biztos bázisát jelentették s igy történt meg, hogy a magas búzaárakra épült­­egzisztenciák sú­lyos helyzetbe jutottak, mert a vi­lágszerte elterülő nagy gazdasági válság következményeként megin­dult a búza árának lemorzsolódása s végül is olyan árzuhanással talál­ta szembe magát az egész ország, a­­melyből nem tudta kisegíteni az ak­kori kormány semmiféle intézkedé­se. Nem segített kellő mértékben a kormány által foganatosított elővá­sárlás az árak megfelelő nívón való tartására irányuló többféle intézke­dés, de különösen nem vezetett cél­ra­ a baletta-rendszer. A gazdasági leromlásban s immár a züllés felé haladó helyzetben je­lentette ki Gömbös Gyula miniszter­­elnök, hogy legfőbb törekvése a bú­za árának megfelelő nívón való biz­tosítására irányul. Ezen a téren már a két év előtt megkötött római e­­gyezmény is kiváló eredményt jelen­tett, mert nemcsak, hogy megállí­totta a búza árának további esését, de sikerült elérni azt is, hogy ma már olyan nívón tudjuk tartani leg­főbb terményünk árát, amellyel ren­tábilisan lehet gazdálkodni. Most, hogy Gömbös Gyula Ró­mából visszatérve azt a kijelentést intézte a nemzet nagy nyilvánossá­gához, hogy a »magyar búza jö­vője biztosítva van«, a legtöbbet mondotta, amit a nemzet­gazdasági szempontból ettől az úttól várhatott. —«o»— Tek. M. Kir. Ügyészség Közpéld. Szeged. A német válaszjegyzék 17 pontja Nemzetközi döintőbíróság figyel, hogy a szerződést betartsák A tegnap délelőtt átnyújtott német bé­keterv gerince 17 pontból áll, amely nagy­jából a következő: 1. A tervbevett egyezményekben részt­­veő nemzetek teljesen egyenlő jogúak. 2. A tárgyalások első szakaszát, amely a megnemtámadási egyezmények aláírá­sáig tart, négy hónapra korlátozzák. 3. Franciaország és Belgium hasonló magatartása esetén a fent nevezett idő­pontban nem erősítik meg a Rajna-vidé­­ken állomásozó német csapatok létszá­mát. A 4—7-ig terjedő pontok tartalma a következő: Anglia, Olaszország és egy semleges hatalom részvéteivel bizottság alakul a 3. pontban említett ígéret biz­tosítására. Franciaország, Belgium és Né­metország képviselteti magát ebben a bizottságban. A garantáló bizottság jogosult arra, hogy az angol, illetve olasz katonai at­tasék útján megállapítsa a katonai viszo­nyok esetleges megváltozását. Németor­szágot, Franciaországot és Belgiumot kö­telezik az esetleges kifogások teljes mér­tékű figyelembevételére. Egyébként a német kormány hajlandó arra, hogy a két nyugati szomszédjával való tel­jes kölcsönösség alapján hozzájárul­jon a német nyugati határ katonai megerősítésének bármilyen csökken­téséhez. A 8—10-ig terjedő pontok tartalma a következő: Németország, Franciaország, Belgium, valamint a két garantáló hata­lom, Anglia és Olaszország megállapodik abban, hogy tanácskozásra ül össze. 11. Légügyi egyezmény megkötése. 12. Hollandiát, feltéve, hogy kívánja, bevonják a tervbe vett nyugateurópai biz­tonsági egyezménybe. 13. és 14.­/pont: Franciaországot és Németországot kötelezik, hogy mindkét nemzet ifjúságának nevelése terén, va­lamint a hivatalos közleményekben min­dent elkerülnek, ami megmételyezhetné a két nép egymás közti viszonyát. Ugyan­akkor egyezményt köt Franciaország és Németország, amelynek értelmében a Nép­szövetség székhelyén közös bizottságot tartanak fenn, hogy a beérkező panaszo­kat mindkét kormánynak felülvizsgálat céljából előterjesszék. Franciaország és Németország kötelezi magát arra, hogy ezeket az egyezményeket a két nép meg­­szavaztatásával hagyhatja jóvá. 15. Németország kész arra, hogy a fel­ajánlott megnemtámadási szerződések megkötése érdekében összeköttetésbe lép­jen északkeleti és délkeleti szomszédai­val. 16. Németország hajlandó arra, hogy azonnal, vagy e szerződések megkö­tése után ismét belépjen a Népszö­vetségbe abban a reményben, hogy a gyarmati egyenjogúság kérdésében s a népszövetségi alapokmánynak a versaillesi alaptól való elkülönítésé­nek kérdésében kellő időn belül nyi­latkozatot tesznek Genfben. 17. Nemzetközi döntőbíróságot alakí­tanak, amely a szerődés művének betar­tása felett őrködik. —«O»— Csehország súlyos politikai bonyodalmak előtt áll­ ­ Hlinka drámai felhívása a Felvidék önkormányza­tának érdekében A cseh fővárosban s­úlyos belpolitikai bonyodalmaktól tartanak a Hodzsa és Hlinka közt folytatott tárgyalások meg­hiúsulása folytán. Hlinka tegnap drámai hangú felhí­vást intézett a szlovákokhoz és beje­lentette, hogy ezentúl még nagyobb erővel küzd a szlovák önkormány­zatért, mert már ősei is ezért harcoltak és Ma­­sarykék 1918 május 30-án erre Pitts­­burgban ünnepiesen ígéretet tettek. — Szlovák önkormányzatot, szlovák országgyűlést köv­etelünk — írja kiált­ványában Hlinka — még­pedig törvény­hozó hatalommal. Hivatkozik több évtizedes harcaira és avval végzi, hogy a nemzeti becsület meg­követeli az adott szóhoz való hűséget. Benes lapja, a Ceská Slovo viszont igen éles támadást intéz Hlinka el­len, akit szenvedélyességgel vádol. Hlinka a lap szerint nem tesz különb­séget a magyar és a cseh állam elleni harc között. Képtelen dolog, hogy va­laki fenyegetni próbálja a kormányt, a­­mikor az ötvennyolc felvidéki képviselő közül mindössze tizenkilenc szlovák nép­párti. Célzást tesz a lap Heinlein nem­zeti szocialista pártjára és azt állítja, hogy most, amikor a külpolitikai­­légkör olyan súlyos, Hororem­t támogatja Hlinka és vele együtt tör a cseh ''állam ellen. Beavatott prágai körökben attól tar­tanak, hogy a belpolitikai válság hátrányosan fogja befolyásolni Hod­zsa helyzetét, akinek nem sikerült egyik legfontosabb célját, a szlovákokkal való megegyezést elérni. Az ipari novella a felső­­házban A felsőház tegnapi ülésén ,az elnöki bejelentések során megszavazták a sér­séget az egészségügyi javaslattal kapcso­latos bizottsági jelentésre vonatkozólag Az ipari javaslat vitájában elsőnek Sesz­tina Jenő fejtette ki álláspontját. Helye­selte Bornemissza miniszter törekvését amellyel a kézműiparosság helyzetén a­kar javítani. Egészen természetes — úgymond —, hogy a rendkívül súlyos helyzetben lévő kézműiparosság örömmel üdvözli ezt a javaslatot, mert ennek tar­talmából kitűnik, hogy a miniszter az iparosság súlyos helyzetén tényleg javí­tani akar. Kibővül az osztrák-cseh gazdasági szerződés Az osztrák—cseh gazdasági szerződés terjedelme húsz százalékkal kibővül. Az osztrákok ugyanis újabb engedélyezett mennyiségeket értek el, különösen havasi lábasjószágok kivitele terén. Ezenkívül évente háromszáz vagon almát­­és tíz vagon barackot is szállíthatnak Csehor­szágba, aminek ellenében a csehektől za­bot, árpát, és liptói szúrót vásárolnak kedvezményes vámtételekkel. Az elhalasz­tott magyar—osztrák gazdasági tárgya­lások ma kezdődnek Budapesten. Újabb harcok Mongólia és Mandsuria határán A Szovjet Távirati Iroda jelentése sze­rint Mandsuria és Mongólia határán újabb súlyos összeütközés történt. A szovjet je­lentés szerint motorosított japán—mandsu osztagok tüzérségi, harcikocsik, páncélos gépkocsik és repülőgépek támogatásával ismét megtámadták az adykdoloni mon­gol határőrséget, megszállották Adykdo­­lont és egészen Tamszykbulakig hatoltak előre. A mongol határőrség erősítést kért, majd erélyes ellenállást fejtett ki a betörő csapatok ellen és végül Adykdolo­­nig visszaszorította a támadókat. A harc — a Szovjet Távirati Iroda jelentése szerint — még mindig tart. Jól jár, ha DONAUER boltjába jár!!

Next