Orosházi Friss Hírek, 1936. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-02 / 101. szám

A az olaszok elfoglalták Mills Bbabát? Egybehangzó jelentések szerint az abesszin főváros ellenállás nélkül esett el Az angol fővárosban pénteken délben több hírszolgálati ügynökség egybehang­zó jelentése alapján az a hír­­terjedt el, hogy az olasz csapatok a délelőtti órák­ban megszállták az abesszin fővárost. Addisz-Ababa elfoglalása egészen várat­lanul és meglepetésszerűen történt. Az olasz csapatok előőrse az éjszaka folya­mán lereszkedett a fővárost övező ma­gaslatok északi lejtőin s a reggeli órák­ban az első olasz járőrök bevonultak Addisz-Ababába. A bevonulásban a leg­különbözőbb olasz alakulatok katonái vettek részt: alpesi osztagok, feketein­­gesek, műszaki csapatok, bennszülött osztagok, stb. Addisz-Ababa elfoglalása az egybehangzó hírek szerint, kardcsapás nélkül ment végbe. Abesszin részről sem a környező magaslatokon, sem a főváros közvetlen határában semmiféle ellenállást nem fejtettek ki. Addisz-Ababa lakos­sága is aránylag nyugodtan fogadta a bevonuló olaszokat. Hivatalosan az abesz­szin főváros elestének hírét lapzártáig nem erősítették meg. Miért utazik Beck Jugoszláviába ? A lengyel diplomácia most nagyarányú tevékenységbe kezdett, amelynek célja közvetítés a német és a francia álláspont között. A lengyelek több kisebb állam segítségét is meg akarják nyerni ehez. Ezek között van elsősorban Jugoszlávia. Beck külügyminiszter belgrádi látogatása alkalmából ezt a kérdést részletesen megvitatják. Az eddigi intézkedések sze­rint Beck május huszadika táján utazik a szerb fővárosba. A 33-as bizottság tegnap ülást tartott A 33-as bizottság tegnapi ülésén Te­­mesváry Imre előadó ismertette a tár­sadalombiztosításra vonatkozó rendelke­zések módosítása ügyében készült ren­deletet. Mentesíti a rendelet a biztosítás alól azokat a falusi háziipari munkásokat, akik egyébként az év jelentékeny részé­ben földműveléssel foglalkoznak. A 33-as bizottság elfogadta az OTI-rendeletet és következett az egyes lakóházak adómen­tessége tárgyában készült rendeletterve­zet tárgyalása. Fabinyi Tihamér pénz­ügyminiszter kijelentette, hogy a rendelet nemcsak az állami házadó alól ad men­tességet, hanem annak összes járulékai alól is, így a rokkantellátási, a beteg­­ápolási, a vármegyei és községi pót­adók, az átadók és a mezőgazdasági kamarai illetékek alól is. A pénzügymi­niszter beszéde után a 33-as bizottság elfogadta a rendeletet, majd utólag tu­domásul vette a zöldhitel-, a cukor­répa- és a Phönix-rendelet kibocsátását. Tek. M. Kir. Ügyészség Közpéld. Szeged. Ára 8 fillér. Szombat, 1936. május 2 XIII. évfolyam 101. szám Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5­ pengő, vidékre negyedévre 7.— pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik min­dennap korán reggel. Telefon 113. sz. ■ Politikai N«Ri»llai. Főszerkesztő és laptulajdonos: DEMARTSIK FERENCZ Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV., Bajza­ utca. A kiadóhivatal minden kérdésre csak válaszbélyeggel küld ér­­tesítést. Hirdetések díjszabás szerint. Tyler jelentése rózsás színben tünteti fel a magyar gazdasági helyzetet Növekedik az ipari termelés , Javul a kis­kereskedelmi fogyasztás­ ­. Tyler, a népszövetség megbízottja legutóbbi jelentéseiben Magyarország pénzügyi helyzetének lassú, de állandó javulását állapította meg. A most kia­dott legújabb jelentés az 1936 év első negyedéről ugyancsak hasonló örvende­tes adatokat tartalmaz és arra mutat, hogy a három esztendővel ezelőtt megin­dult javulás tartósan halad tovább. Az ez évi június 30-án végződő költség­­vetési év kilenc hónapjára vonatkozó ideiglenes adatok szerint a költségvetési bevételek 4,8 százalékkal voltak maga­sabbak, mint az elmúlt év ugyanezen idő­szakában. A tényleges kiadások, bele­értve az üzemi hiányok fedezésére adott előlegeket is, 2,6 százalékkal voltak ma­gasabbak, tehát az egyenleg ily módon valamivel jobb a tavalyinál. A magyar külkereskedelmi forgalom értéke az idei esztendő első három hó­napjában mintegy 12 százalékkal maga­sabb, mint tavaly volt. Jelentős ez az emelkedés még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az ügyletekből nem foly­nak be szabadon felhasználható devi­zák. Megállapítja Tyler, hogy mind a mezőgazdaság, mind az ipari árak általá­nos irányzata határozottan felfelé irá­nyul. Az ipari termelés, különösen a vas- és gépipar növekedőben van, sőt egyes jelek a kiskereskedelmi fo­gyasztás javulását mutatják.­­ A költségvetési év letelt háromnegyed részének eddigi eredményei igazolják az előirányzatot. Ha a kiad­ások és bevéte­lek — mondja a jelentés — a költség­­vetési év első háromnegyedében tapasz­talt mértékben folytatódnak, remélni le­het, hogy a készpénzhiány az egész évben nem lesz nagyobb, mint 1934—35-ben volt és hogy a kincstárnak nem kell bel­földi kölcsönfelvételhez folyamodnia. A jelentés Utolsó részében az általános gazdasági helyzettel foglalkozik. A sta­tisztikai adatok szerint a nemzeti jöve­delem 1933-ban érte el legalacsonyabb színvonalát. Attól kezdve pedig 1935-ig 21,7 százalékos emelkedést mutat. Ugyan­ebben az időszakban javul az ősterme­lés, ipar és közlekedés. Megindult 1935- ben már a kereskedelem javulása is. 1935-ben a bányák termelése már elérte az 1929. évi színvonal 92 százalékát. Az ipar annak 67 százalékát, a mezőgaz­daság 60 százalékot, a kereskedelem és közlekedés pedig 75 százalékot. A szakszervezetek adatai szerint a munkanélküli ipari munkások száma egyenlőtlenül emelkedett 1928-től 1933-ig, de azóta állandóan csök­kent és ez év februárjában nem sok­kal van az 1929 februári felett. A gazdasági tevékenység más indeksz­­számai ugyancsak azt mutatják, hogy az elmúlt két esztendőben bizonyos javulás állt be. Ez áll különösen a vasutakra, va­lamint a postára, távirdára és távbe­szélőre. Egyes iparágak, különösen a vas és acélipar gyors fellendülést mutattak, a növekedés tehát főleg tőkejavak ter­melésében mutatkozott. Örvendetesen fejlődik az ország ide­genforgalma. A külföldi látogatók brut­tó kiadásai Magyarországon 1935-ben 32,5 millió pengőt tettek ki az 1934 évi 26 millióval szemben. 1934-ben majdnem az egész összeg zárolt pengő egyenlegekből származott, összesen 25 millió pengő, te­hát külföldi deviza nem folyt be. 1935- ben a zárolt pengő egyenlegekből szár­mazó összeg 17 millió pengőre csök­kent. A jelentés ezután részleteket közöl a termelésről és fogyasztásról, megállapít­va, hogy az általános tendencia kimon­dottan emelkedik. —«O»— Taraba főkertésznek átadták a miniszteri kitüntető díszoklevelet Ünnepélyes tanácsülés a közegházán Tegnap délelőtt a szokott heti tanács­ülés után a község minden tisztviselője a tanácsterembe gyülekezett, ahol meg­jelent Forgách Béla tb. főszolgabíró s Baranyai bíró megnyitotta a folytatóla­gos tanácsülést, amelynek az adott ünne­pélyességet, hogy a község kitűnő fő­kertészének, ifj. Taraba Vilmosnak átadták a miniszteri kitüntető dísz­oklevelet, amivel fásítási és egyéb kertészeti munkásságát a belügymi­niszter elismerte. " Forgách főszolgabíró örömének adott kifejezést, hogy a főispán felkérésére a díszoklevelet átadhatja, ismerteti azt az 1932-ben kelt belügyminiszteri rendele­tet, amely a közterületek fásításáról, vi­­rágosításáról intézkedik, hogy a lakosság egészségügyét, szépérzékének fejlesztését előbbre vigyék. Kiemelte, hogy Taraba már előbb is oly sokat tett ezen a tére­n, h­ogy a lakosság hálá­val tartozik a munkásságáért, hiszen 18 katasztrális holdon új parkot léte­sített, megcsinálta a Hősök Ligetét, rendbehozta a meglehetősen elhanya­golt gyopárosi parkot, utcákat fásí­­tott, terek­et rendezett, díszcserjék­kel csinosította a község egyes he­lyeit. Amikor a miniszteri díszoklevelet ezért a munkásságért átadja, kéri az elöljáró­ságot és a közönséget, támogasssák Ta­­rabát nagyszerű koncepciójának keresz­tülvitelében, amivel Orosházát széppé a­­karja tenni. Taraba megköszönte néhány egyszerű szóban a főszolgabírónak és a tanácsnak az ünneplést, valamint köszönetet mon­dott az elöljáróságnak, amiért a kitün­tetésre felterjesztette s ígérte, hogy a jövőben is teljes munkakedvvel és tehet­séggel azon lesz, hogy munkakörét meg­elégedésre elvégezze. Miután Bulla főjegyző megköszönte Forgách főszolgabírónak a megjelenést, az ünnepélyes tanácsülés végetért s a ki­tüntetett fogadta a tisztviseőtársak gra­tulációját. Csehország a Népszövetség had­erejének állandó bázisa­ ­ Magyarország elleni stratégiai célok a francia tervezetben A cseh és francia lapok nagyjelentősé­gű diplomáciai és katonai tervről számol­nak be. A Petit Parisien leleplezése szerint egyenesen arról van szó, hogy Csehországot jelöljék ki a Népszö­vetség haderejének, nevezetesen bom­bavető erejének állandó bázisául. A francia vezérkar eredetileg Ausztriát szemelte ki a nemzetközi légi karhatalom elhelyezésére, de utóbb Csehország mel­lett döntött. Ennek a tervnek gyakorlati kivitele nagyjelentőségű a szomszédos államokra, legelsősorban Magyarországra nézve. Nyilvánvaló, hogy a Csehországban el­helyezett népszövetségi légi karhatalmi erő nemcsak a Népszövetségnek fog en­gedelmeskedni. A Poprád—Dobsina-i vasúti vonal meg­építésével elsősorban stratégiai célokat követ­nek, vagyis ezáltal háború esetére a Magyarország elleni felvonulásukat Miskolc irányában is kiegésztiik. Ez a jelentéktelennek látszó kis vas­úti építés pedig már a francia terv egyik segédeszköze és részbeni biztosítása a nagy tervnek, a népszövetségi légi kar,­hatalmi hadsereg elhelyezésének Cseh­szlovákiában.

Next