Orosházi Friss Hírek, 1940. március (17. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-01 / 49. szám
2 OROSHÁZI FRISS HÍREK | 1 1940. március 1. „Megmásíthatatlan akaratom a nemzetet a boldogulás útjára vezetni“ A községi képviselőtestület közgyűlése A Kisbirtokos Szövetség hatalmas, emeleti dísztermét zsúfolásig megtöltötte tegnap délután fél 6 órakor az az ünneplő tömeg, amely községi képviselőtestületi díszközgyűlés keretében akarta hódolatát nyilvánítani a Kormányzó Úr iránt abból az alkalomból, hogy Isten kegyelméből megérte országosának húszéves fordulóját. A közgyűlésen jelen voltak a honvédség, egyházak, a hatóságok, intézmények, egyesületek képviselői és Orosháza polgári társadalmának minden rendű és rangú tagjai. A Petőfi Dalárda elénekelte a Hiszekegyet, majd Baranyai Kálmán községi bíró megnyitotta a diszközgyűlést, Bulla Sándor dr. főjegyző üdvözölte a közgyűlésen megjelenteket, utalt néhány tartalmas mondatban az ünnep, jelentőségére s azzal a hő óhajtással fejezte be szavait, vajjha mielőbb ránk virradna a jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán. ( Csizmadia Olga gimn. IV. oszt. tanuló az ünnepi meghatódás kedves és érthető lámpalázával, de igen mély érzéssel és tehetségesen adott ,elő hazafias verset, majd megszólalt a rádió és a közgyűlés közönsége végighallgatta gróf Teleki Pál miniszterelnök vigadói ünnepi beszédét. A mélygondolatu beszédben gróf Teleki — a többek között — a következőket mondotta : »Holnap lesz húsz éve, hogy az egész nemzet nevében a nemzetgyűlés már nemcsak a kardot bízta rá, de a romtakarító csákányt és — Ez nem nagyhangú szónoki kijelentés és üres szólam, amelynek hatása eltűnik azonnal, mihelyt ennek a diszes teremnek tündöklő csillárjai kialusznak, nem is hiú ábránd, amely minden történelmi és tárgyilagos alapot nélkülöz, hanem a történelmi igazságsolgáltatás szükségszerűségének olyan logikus következménye, amelynek előbb vagy utóbb, de még Horthy Miklós életében és országlása alatt feltétlenül be kell következni. — Ki hitte volna ezelőtt még két esztendővel is, hogy ma II. Rákóczi Ferenc sírja fölötta Kassai Dóm tornyáról magyar zászlót fog lengetni a felvidék északi szellője? Ki merte volna hinni azt, hogy a kormányzó országosának huszadik évfordulóján ismét magyar földből indul el a Tisza kanyargós útjára? S mindez ma boldog élő valság, a kormányzó húszéves gyönyörű munkájának legszebb és legértékesebb eredménye. — S ha ez megtörténhetett, mint ahogy megtörtént, el fog jönni a többi is. Nem voltunk és nem vagyunk csodavárók. A realitások világában élünk s nem szabad futnunk csalóka ködképek és tovatűnő délibábok után. Amit azonban mi várunk, aminek eljövetelében hiszünk, bizakodunk és reménykedünk, az nem csalóka délibáb, hanem boldog valóság és igazság, aminek előbb vagy utóbb el kell jönnie, mert ezért élünk, ezért dolgozunk, küzdünk és szenvedünk , mert így akarja ezt nagybányai vitéz Horthy Miklós ! — Mélyen tisztelt ünneplő közönség, igen tisztelt díszközgyűlés ! — Nehéz időket élünk. Sötét felhők járnak mindenütt. Isten kezében vagyunk mindnyájan, senki sem tudhatja, hogy mit rejteget számunkra a sötét jövő. Éltünk azonban már mi sötétebb éjszakában is ezelőtt husz entendővel, amikor alig-alig akart derengeni. És mégis talpra állottunk, itt vagyunk, mert hűségesen ásót is Horthy Miklós kezébe adta, arra bízta az ekét is, a kalapácsot és a tollat, az ország újjáépítését. A magyar megtalálta benne azt a férfiút, akiben önmagának legjobb és legnemesebb örök tulajdonságait látta. Aki bizodalmat önthetett a nemzet szívébe, akit arra valónak ítélt, hogy a Feltámadás felé vezesse. A Kormányzó pedig nyilvános vallomást tett akkor és szent ígéretet : »Megmásíthatatlan akaratom a nemzetet a boldogulás útjára vezetni...« »A keresztény erkölcs uralmát helyre akarom állítani.... »Szeretettel, türelemmel és megértéssel, igazságosan fogom gyakorolni a főhatalmat. Egyformán gátat kívánok vetni mindenféle túlzásnak, a kíméletlen érvényesülési vágynak, a pártszenvedély elfajulásának, az osztályharcra való uszításnak és a termelést megbénító izgatásoknak. Őrködni fogok a közélet tisztasága felett... A magyar nép erényeire akarom felépíteni a nemzet jövőjét. Minden igyekezetemmel elősegítem a magyar kultúra tökéletesedését és szellemi életünknek minden mételyező hatástól való megtisztítását...« Ez a cél vezette Őt és vezeti mind máig és vezeti tovább, — az Ő erős meggyőződése, hite, fegyelme és akarata vezette a nemzetet — történelmi szemmel nézve — csodálatosan rövid idő alatt oda, ahol ma vagyunk.« A nagyhatású beszéd után dr. Kávássy Albert kormányfőtanácsos mondott remekül felépített záróbeszédet. Magyar lélekbe hasító része a beszédnek a következő: Is követtük rajongásig szeretett kormányzónk akaratát és parancsát, részesei voltunk az ő végtelen szeretetének és apai gondoskodásának s boldogan és büszkén sütkéreztünk abban a fényben, amelyet az ő páratlan egyénisége és tekintélye árasztott ki magából az egész világ felé. S amikor most országosának huszadik évfordulója alkalmából őt ünnepeljük, nagy szegénységünkben nem adhatunk neki nagyobb és mértékesebb ajándékot, mint határtalan szeretetünket, hódolatunkat és mélységes hálánkat és azt a szent elhatározást, hogy , azután is követni fogjuk őt, mert ő az igaz utat járja, amely a magyar igazság felé vezet. A nagyhatású beszéd után az Orosházi Dalegylet elénekelte a Himnuszt s ezzel a díszközgyűlés végetért. A Miniszterelnök Úr elhangzott beszéde bőséges kifejezője volt a magyar nemzet szeretetének, hódolatának és hálájának és elmondott mindent, amit a legelső felelős tényező a nagy nyilvánosság előtt elmondhatott. Egy azonban nem volt benne a beszédben. Nem is lehetett, mert felelős helyről felelős személy a nyilvánosság előtt nem mondhat el olyat, amit pedig el szeretne s el tudna mondani. Mi azonban úgy éreztük, hogy bár az élő beszédből hiányzott, de a Miniszterelnök lelke mélyén ott égett az a forró vágy, amit mi nyíltan kimondhatunk, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós további országlásától várjuk a megtaposott magyar igazság helyreállítását és a tőlünk gáládul elrablott többi magyar területek visszaszerzését. Alapítványok örökítik meg a Kormányzó nevét (Budapestről jelentik). A Nemzeti Bank 250.000, a Magyar Gyárosok Országos Szövetsége 500.000 pengős alapítványt tett s ezeket a Kormányzó Úr nevéről nevezik el. Az alapítvány célja, hogy annak jövedelméből közszolgálati és közgazdasági pályákon elhelyezkedni kívánó tehetséges magyar fiatalemberek kapjanak tanulmányi támogatást. Félórás ágyutűz Holland partok közelében (Amszterdam). Csütörtökön éjféltájban a holland partok több pontján ágyulövések hangja hallatszott. Az erős tüzelés mintegy félóráig tartott. Az ágyulövések hangját hallották Scheveningenben, Hágában és Hoek van Hollandban. Sokan felkeltek ágyukból és a tengerpartra siettek, de hajót sehol sem láttak. (MTI) A Kormányzó Ur kitüntetése (Budapestről jelentik): A Kormányzó Ur őfőméltósága tegnap kihallgatáson fogadta a jugoszláv rendkívüli követet, aki Pál régensherceg jókívánságait tolmácsolta és átadta a »Karagyorgye Csillag« nagykeresztjét, amely a legrégibb és legnagyobb szerb — ma jugoszláv — kitüntetés, amit csak a legritkábban ajándékoznak. Ugyancsak megjelent kihallgatáson a bolgár rendkívüli követ is, hogy Boris király szerencsekívánatait jelentse e főméltóságának és átadja a »Szent Ciril és Metod-rendet« a láncokkal. Ezt a legmagasabb bolgár érdemrendet csak uralkodók s csak a legritkább esetben kapják. Miért nem nyújt Norvégia hivatalos támogatást Finnországnak (Zürich), Oslóból jelentik: Kohl norvég külügyminiszter az United Press tudósítójájának adott kizárólagos interjúban kijelentette, hogy Norvégia magatartása a finn—orosz viszállyal szemben azonos Svédország magatartásával. Norvégiának, éppen úgy mint szomszédjának, nincs szándéka hivatalos támogatást nyújtva közbelépni. A norvég kormány elhatározása ugyanarra a meggyőződésre épül fel, amelyet Gusztáv svéd király és a svéd miniszterelnök juttatott kifejezésre. Eszerint a beavatkozás annak a nagy veszélynek tenné ki az északi államokat, hogy belesodródnak az európai háborúba. ■ • r t' . ' Egymilió finn védi a honi földet A Paris Spir oslói tudósítója interjút közöl Toivola ottani finn követtel. Toivola kijelentette, hogy a finn nők Lotta-különítményeinek százezr tagját és a negyed milliónyi segédszolgálatot teljesítő nőt beleértve, a finn mozgósítottak száma eléri az egymillió főt, tehát az ország lakosságának több, mint negyedrészét. Ahoz, hogy a finn védekezés a nyár beálltáig sikeres lehessen, a követ szerint még százezer emberre, az eddiginél több nehéz tüzérségre és repülőanyagra van szükség. Anglia a Csendes óceánra is ki akarja terjeszteni a dugáru ellenőrzést (Malinó). Az olasz lapok mekszikói jelentése szerint Manzaniti mekszikói kikötőt két angol cirkáló őrzi, hogy megakadályozza hadii anyag szállítását Oroszország felé és onnan Németországba. Az olasz lapok londoni jelentése szerint az angol gazdasági miniszter az alsóházban kijelentette: az angol kormány a Csendes-óceánon is életbe akarja léptetni a dugáruellenőrzést, mert az a gyanúja, hogy Amerika Vladivosztokon át nyersanyagot szállít Németországnak. Franciaország bevezeti a jegyrendszert az egész vonaton (Párisból jelentik). Reynaud francia pénzügyminiszter tegnap rádióbeszédben indokolta meg az újabb rendszabályokat, amelyeket a kormány a gazdasági életben bevezetett. Bejelentette, hogy a legközelebb az egész vonalon bevezetik az egyéni jegyrendszert. A kormány elhatározta, hogy a nőket fokozottabban bevonja termelésbe s ha kg 11 a kötelező munkaszolgálat bevezetésétől sem riad vissza. Százezer embert vesztett a szovjet a karéjjai harcokban (Helsinki). Az oroszok a karjalai földszoroson újabb és újabb csapatokat vetettek harcba, de nem sikerült megtörniük a finnek ellenállását. A finnek minden orosz támadást viszszavertek és az oroszok sok embert és hadianyagot vesztettek. A karjalai földszoroson végrehajtott támadásban a szovjetoroszok vesztesége eddig 100.000 ember, 400 páncélkocsi és 300 repülőgép. (MTI)