Orosházi Friss Hírek, 1941. július (18. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-01 / 147. szám

2 Franciaország megszakí­totta diplomáciai viszo­nyát a Szovjetttel : Vieh­yból jelentik, hogy Francia­­ország megszakította diplomáciai kapcsolatait a szovjettel. A francia szakítás oka a hivatalos közlés szerint, hogy a szovjet követi és konzuli személyzet állambomlasztó kommunista tevékenységet folyta­­tott Franciaországban. Darlan fran­cia helyettes miniszterel­nök közölte a francia elhatározást a vichy-i orosz nagykövettel ,és egyben intézkedések történtek, hogy a moszkvai francia és a vi­­chy-i orosz nagykövetség személy­zete is hazatérhessen.­­ Özönlenek a spanyol és egyéb önkéntesek Madridi jelentés szerint Spanyol­­országban az önkéntesek egyre na­gyobb lelkesedéssel és tömegekben jelentkeznek a Szovjet elleni harc­ra, sok helyen erős szovjetellenes tüntetések voltak. A valenciai és se­villai helyőrség teljes egészében je­lentkezett a szovjet elleni harcra. Dániában és Norvégiában külön ezred és légió is alakult, amely O­­roszország ellen megy harcolni. A dán vöröskereszt gyógyszerrel és egyéb segítséggel támogatja a fin­neket. öngól légitámadás Beirut ellen Szíriában a franciák erősen tart­ják magukat és minden frontszaka­szon ellenállnak az angoloknak. Az angol hadihajók bombázták a par­ti francia állásokat. Beirutban a francia kormányzónak, Dentz tá­bornoknak házát angol repülők bombázták ,és teljesen szétrombol­ták, szerencsére a kormányzó és felesége nem voltak otthon. Korzó Mozgó Tollf Mi M. Julius 2-án szerdán fél 9 órakor Julius 3-án csütörtökön 7-9 órakor MAGYAR­ VILÁGHÍRADÓ Gyermek születése magyar kulturfilm, a legnagyobb magyar népszínmű FALU ROSSZA Főszereplők: Dajka — Gregus — Rózsahegyi — Somlay — stb. Julius 5-én szombaton fél 9 órakor Julius 6-án vasárnap 3-5-7-9 órakor UFA-VILÁGHÍR­ADÓ Jávor Pál — Szörényi Éva — Svéd Sándor világhírű nagy magyar filmjük MÁRIA NŐVÉR Partnerek: Mály, Berky, Vaszary Julius 6-án, vasárnap fél 12­ órakor Híradó előadás Félhelyárakkal Jön! szerdán—csütörtökön Jőni Izgalmas orosztárgyú magyar film TOPRINI NÁSZ OROSHÁZI FRISS HÍREK ! A „Futura“ Központ levele Kaptuk tegnap a következő levelet a »Futura« A Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvény­­társaságától az orosházi bizomá­nyos útján: » Budapest, 1941. június hó 25- én. V., Vigadó u. 6. »Orosházi Friss Hírek« tekintetes Szerkesztőségének Orosháza, Bajza utca 12. sz. Az »Orosházi Friss Hírek« 1941. junius hó 19-én kelt, XVIII. évfolyam 137. számában megje­lent »Lesben a becsület után. Ho­gyan mérték ki Orosházán a kis­embereknek a kukoricát« című közleményre vonatkozólag, fel­kérjük a tekintetes­­Szerkesztősé­get, hogy az 1914. évi XIV. t. c. 20 paragrafusa értelmében, b. lapjuk legközelebbi, vagy köz­vetlen ez utáni számában, ugyan­azon a helyen, ahol a fentemlí­­tett közlemény megjelent, ugyan­olyan nyomással, mint annak nyomása volt, az alábbi helyre­igazító nyilatkozatot szíveskedje­nek díjfizetés nélkül közölni. »Helyreigazító nyilatkozat: Téves a cikk azon állítása, mintha Orosházán, az orosházai Futura irodában a múlt h­ét végének két napján kukoricát mértek volna ki és e­zen kimért kukorica árát a ve­vők a Futura irodában fizették volna be. A valóság ezzel szemben az, hogy a Futurának Orosházán iro­dája nincsen és a Futura a jelzett időpontban, a cikkben jelzett kisgazdák­nak kukoricát nem mért ki. A valóság továbbá az, hogy a Futurának Orosházán csupán bi­­zomány­osa van, aki a Kereske­delmi Törvény 368 és következő paragrafusai alapján saját nevé­ben jár el, köt ügyleteket. A Kereskedelmi Törvény felhí­vott paragrafusai­­értelmében, a bizományos felel kizárólag saját személyében harmadik személyekkel szemben mindazon jogügyletekért, am­elye­ket létesített és mindennemű ne­­táni visszalések kizárólag vele szemben toroltatnak meg, az el­járásra jogosult hatóságok által«. A fenti helyreigazító nyilatko­zat közzétételéért előre is köszö­netet mondunk és vagyunk teljes tisztelettel. FUTURA A Magyar Szövetkezeti Közpon­tok Áruforgalmi Részvénytársa­sága. (Két olvashatatlan aláírás) Monori gazdák a főispánnál Visszaadták a vármegye első gazdájának a látogatást Vasárnap mintegy 30 monori gazda kocsin, biciklin meglátogat­ta barczai Beliczey Miklós, a Vár­megye főispánját gerendási ottho­nában. A főispán már többizben volt Monoron, a gazdakörben s gondolták a gazdák, hogy a láto­gatást illő visszaadni. Beliczey Miklós és családja a legnagyobb szeretettel fogadták gazdáinkat. Erről a kedves láto­gatásról csütörtöki számunkban írunk részletesen. Újból tárgyalja a községi köz­gyűlés a pótköltségvetést Hasznos-e a felsőbb hatóságok gyámkodása ? A község tegnapi közgyűlése tárgyalta azt az elöljárósági elő­terjesztést, amelyben a község 10.770 pengő fedezetére új költ­ségvetés, illetve 40 százalékos pót­adó megszavazását javasolja. Ez a költségvetési­­hiány úgy ál­lott elő, hogy a községi alkalma­zottak őszi beszerzéseire Segélyké­pen 32.000, a még szükséges fűtés­re 5.000, szegények gyógyszerére 4.500, árvízzel kapcsolatos kiadá­sokra 5.000 és a kötött élelmiszer­­gazdálkodás költségeire 13.000 pen­gő szükséges, amely összeg az ere­deti költségvetésbe nem kerülhetett bele, mert annak összeállítása után keletkeztek ezek a kiadások. Hézer Béla belátja, hogy emelni kell bizonyos százalékkal a költ­ségvetést, illetve pótadót, de nem tartja helyesnek, hogy a felsőbb hatóságok gyámkodnak a közsé­gen, mert —­­véleménye szerint — ha nem gyámkodnának, akkor e­­zekre a kiadásokra nem most ke­rült volna sor egy tömegben, ha­nem fokozatosan lehetett volna bi­zonyos kiadásokat beállítani. Ja­vasolja, vegyék le napirendről ezt a kér­dést, beszélje meg tujból az elöl­járóság és gazdasági bizottság is és majd az így kialakult­­új javas­lattal jöjjenek a közgyűlés elé, mert a 40 százalékos­­pótadóval nem lehet megterhelni az adózó­közönséget. Kávássy Albert dr. igazat ad Hézernek, hogy nincs előkészítve kellően ez az ügy, azonban ő jó­nak tartja a gyámkodást, mert a gyámkodó felsőbb hatóság úgy­sem hagyná jóvá ezt a pótadó­emelést. Hozzájárul, hogy levegyék a na­pirendről a kérdést és a július 11-i közgyűlés elé javaslatot t­erjesszen az elöljáróság. Többek hozzászólása után így határoz a közgyűlés, Hézer pedig közbeszólás formájában megjegy­zi: — Hála Istennek, hogy gyám­kodik a felsőbb hatóság. 1941. Július 1. Minta trágyatelep építési akció Az okszerű istállótrágyakezelés nagy mezőgazdasági jelentőségére való tekintettel a Földmivelésügyi miniszter elhatározta, hogy 1938 és 1939—40 évi trágyatelepítési akci­óhoz hasonlóan téglafalú, döngölt agyagfenékkel ellátott (vagy beton, terméskő) trágyatelepek létesíté­sét anyagi támogatással is lehető­vé teszi. A Tiszántúli Mezőgazdasá­gi Kamara területén 80 trágyatelep, létesítésére utalt ki segélyt az ille­tékes minisztérium éspedig a nyers­anyagárak és munkabérdrágulások folytán a múlt évi száz pengő he­lyett 120 pengőt telepenként. A je­lentkező gazdák közül a mezőgaz­dasági iskolát, vagy tanfolyamot végzett arany és ezüstkalászos gaz­dák, azonkívül a hadirokkant, vi­téz és tűzharcos kisgazdák kérelme előnyben részesül. A megépítendő trágyatelep két részből áll. A tulajdonképpeni trá­gyatelepből és a trágyalékútból. A trágyatelep kb. 60 cm-re lemélyítve készítendő. A telepet 125 cm magas téglafallal kell ellátni oy módon, hogy a falból­—, a­­trágya szétkapa­­rásának meggátlása és a telep csi­nossá tétele céljából — kb. 35 cm a föld felszíne fölé, a­­többi 90 cm pedig a föld felszíne alá kerüljön. A 90 cm-ben a trágyatelep aljától számított 30 cm-es alapzat is benn­­foglaltabik. A téglafal szélessége a kisméretű tégla hossza legyen (25 cm). A téglafalat­­cementhabarcsba kell rakni és fugákat vékony ce­menthabarccsal kell elsimítani. A legfelső téglasorra felül egy dom­bomra kiképzett kb. 15 cm vas­tag betonkoszorú készítendő, mely­ megakadályozza a téglafal meg­bomlását. A trágyatörpe fenékré­szét 30 cm vastag agyagréteggel kell kidöngölni és az agyagréteg szélét kb. 40—45 cm magasságban a téglafal aljára kell felhúzni. A trágyzalékol kitéglázás helyett költségkímélés szempontjából 1­2 drb. betongyűrűből készítendő. A kút alja betonból, fedőlapja pe­dig vastag deszkából legyen. 15 évvel ezelőtt 1926. július 1. Olaszellenes tüntetések voltak Spalato, Serajevó és Laibach ju­goszláviai városokban. • Szeptemberben az egész ország­ban megszűnnek a lakáshivatalok. Árvíz fenyegeti az egész Vajda­ságot a Duna gátszakadása mi­att. Viddin bulgáriai városban rette­netes ciklon tombolt, a sok ház­a el­pusztult és sokan meghaltak. Fehér hangyák elpusztítottak egy spanyol falut. Rövid időn belül forgalomba ke­rülnek a pengőértékre felülbélye­gezett bankjegyek. Oláh megszállott területről egy ismeretlen hullát hozott magával a tehervonat Orosházára. Őskori leletek kerültek a Polgá­ri Iskola régiségtárába. Az Orosházi Ipartestület elhatá­­ro­zta, hogy megfesteti elhalt ve­zetőinek: Ivrausz Gyulának, Kato­na Imrének, Vitéz Lajosnak és Brebovszky Jánosnak arcképeit.

Next