Orosházi Friss Hírek, 1942. május (19. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-01 / 98. szám

2 OROSHÁZI FRISS HÍREK 1942. május L Mészhomoktéglát akarnak hozatni az orosházi építőiparosok Egyelőre próbaképen 10 vagont A Káposztásmegyeri Mészhomok­téglagyár ajánlatot intézett Oroshá­za község elöljáróságához, mintegy másfélmillió darab mészhomoktég­­tégla szállítására. A beadott aján­lat szerint ezer darab nagyméretű téglát a gyár 100 pengő 80 fillérért, ezer darab kisméretű téglát pe­dig 76 pengő 92 fillérért szállítana, helyt Orosháza állomás, a pénzt a megrendeléskor előre kellene be­küldeni.­­ Az elöljárósághoz érkezett ajánla­tot Ková­cs Lajos községi mérnök át­küldötte az Ipartestület vezetőségé­hez, kérve, hívja fel a téglaigény­lők figyelmét a mészhomoktéglára és amennyiben nagyobb mennyisé­­gű igénylés volna, úgy felkérte az Ipartestületet az egész akció lebo­nyolítására. Értesülésünk szerint az orosházi építőiparosok már élénken propa­gálják az árvízkárosultak körében a mészhomoktéglát, amelyből egye­lőre próbaképen tíz vagont akarnak hozatni és kipróbálni. — »0«­ — Újabb két összedőlt orosházi házat jelentettek be Talán a jövő héten kerül sor a helyszíni kár­­megállapításra Az orosházi községi mérnöki hi­vatalban tegnap újabb két összedőlt és 5 megrongálódott házat jelen­tettek be. A lapunkban már közölt részletes orosházi és járási közsé­gekben kármegállapítást és anyag­­szükségletet feltüntető kimutatást felküldik az Országos Szociális Fel­ügyelőséghez. Értesülésünk szerint a bejelenté­sek alapján talán a jövő héten már kezdetét veheti a helyszíni kár­­megállapítás, egyelőre a belterüle­ti házaknál, később a hozzáférhe­tőbb tanyáknál is. Elkészült a szentetornyai csatorna Az árpádhalmi gáton nagyobb mennyiségű vizet engednek majd át A szentetornyai határrészek vizét levezető csatorna már nagyjában el­készült, csak ott dolgoznak majd még, ahol a nagy vizek miatt most nem lehetett ásni. A csatorna iránya a következő: kiindul a Pusztaharaszti Olvasókör­től, innen megy az iskolad­ülőig, ed­dig főcsatorna jellege van, hosszú­sága mintegy 2300 méter. Az isko­­ladülőtől kezdve a Schossberger­­dülőn ál mintegy 4­­ezer méter hosz­szúságban a marhahajtó útig ter­jed. A másik mellékcsatorna ág az iskoladülőtől kiindulva 2300 méter hosszúságban a Polakovits-dűlőn át megy a szarvasi vasútig, amelynek any­agár­­án át jut a víz a csatorná­ba. A nagyszénás—orosházi utat m­ár átvágták, hidat készítenek raj­ta, hasonlóképen a MÁV is átvágat­ja ma a szarvas—orosházi vasút­vonalat, itt is ideiglenes hidat ké­szítenek a vízfolyás szabaddá té­telére. A vízeresztés a csatornán a jövő hét elején kezdődik meg. Az árpádhalmi gát átvágása je­lenleg csak mintegy 500 méter má­sodpercenkénti vízlefolyást enged meg, de értesülésünk szerint az ár­vízvédelmi miniszteri biztos uta­sítást adott, hogy az átfolyó mennyi­ségét emeljék. Megkezdődtek a csanádapácai gát­nál, s­ tótkomlós-kaszaperi műút­­nál levő hatalmas víztömeget le­eresztő csatorna ásási munkái is. Most mintegy 400 kubikos ássa az úgynevezett Czakó-érben, a Tatár­­sánc és Szöllős mellett elvezető csa­tornát, am­ely a jövő héten elkészül és a Szárazéren át a Marosba viszi a csanádapácai nagytömegű vizet. A szentetornyai vizeket levezető csatorna iránya a következő: a csa­torna belekötődik a Hajdúérbe, in­nen megy a Mágocs-csatornába, a Kórógyba, innen a Kurczába, amely­nek torkolatánál mindaddig szi­vattyúval fogják belőle a vizet a Ti­szába átemelni, míg a Tisza vízál­lása Csongrádnál a 4 métert el­nem éri. A Tótkomlóson a Szárazér­ vizét te­rel­őgátakkal a Maros felé terelik, a Szárazérből másodpercenként mint­egy két köbméter vizet vesznek ki és ezzel tehermentesítik a tótkom­­lósi eret és az Alsó-Aranyadot, a­­mely viszont a Csizmadia­ lapos vi­zét viszi. A gerendási gátnál most is dol­gozik , mintegy száz kubikos a gát megerősítésén. A Kassai utcai gát tegnapelőtt egyik részén meglazult, de azonnal mintegy 80 kubikos ment a veszélyeztetett részre és a víz betörését megakadályozta. A Csizmadia-lapos vize folyik az aranyadi csatornán át a kardoskuti átemelőhöz, ahol a három szivattyú éjjel-nappal emeli át a vizet. LEGSZEBB AJÁNDÉK A KÖNYV I • ! VEGYEN DEMARTSZK könyvkereskedésben Bőrpapucsot ezentúl csak sertésbőrből szabad készíteni Évenként és fejenként két pár bocskor A Lábbeli Központ intézőbizott­sága az ország lakosságának láb­beli ellátása körüli tennivalóiban most határozott a papucsok és a bocskorok készítéséről. Összeírták az ország papucskészi- Lő iparosait. Megállapították, hogy Adán, Baján, Bajmokon, Bácsalmá­son, Cservenkán, Horgoson, Já­­nosfalván, Kulán, Magyarkanizsán, Mély­kúton, Moholon, Óbecsén, Pé­­rerévén, Topolyán, Újvidéken, Sza­badkán, Zomborban, Békéscsabán, Orosházán, Mezőberényben, Tót­komlóson, Szarvason, Battonyán, Makón, Csongrádiál, Hódmezővá­sárhelyen, Kiskundorozsmán, Sze­geden, Szentesen, Kiskörösön, Ka­locsán, Kiskunhalason, Kiskunfél­egyházán, Kecskeméten, Dunaföld­­váron, Várpalotán és Budapesten van számottevő papucskészítő ipar. A papucskészítő egy hónap alatt körülbelül 80 pár papucsot tud ké­szíteni a korlátolt mennyiségben rendelkezésre álló anyagokból telje­sítőképességének 25 százalékát elé­gíti ki, ezen az alapon kiszámítva egy papucskészítő havi bőrfejadag­ja 20 pár bőrtalpú papucs. A többi anyagból — amelyeket póttalpú és fatalpú formában kell elkészíteni — önmaga gondoskodik. Férfi pa­pucsot és női papucsot ezentúl ki­zárólag sertésbőrből szabad készí­teni. Évenként és fejenként 2 pár bocskor jár, az ilyent viselő vidé­ken. Itt esőzések következtében ismét árad a Tisza, rosszabbodik az árvízhelyzet Szeged. Néhány nappal ezelőtt örvendetes apadás látszott a Ti­szán. A bekövetkezett országos eső­zések miatt azonban ez az apadás abbamaradt, sőt a folyó ism­ét á­­radni kezdett. Az áradás nem erős, és egy nap alatt mindössze néhány centit tesz ki. De az esőzések miatt jelentős rosszabbodás állott be az általános árvízhelyzetben. A foly­ton zuhogó eső ugyanis egyrészt növeli a belvizeket, másrészt a Ti­sza magas vízállása megakadályoz­za a belvizek elvezetését. Az algyői zsilipet a ránk következő két hét­ben nem lehet kinyitni, ami eset­leg tároló medencék hiányában ú­­jabb területek elárasztását vonja maga után. Még mindig súlyos a helyzet Sze­ged külvárosaiban, valamint Új- Szegeden is. A hatóságok mindent elkövetnek a házak megmentése ér­dekében. Sokhelyütt azonban nem tudnak hatékony segítséget nyúj­ta­ni. : '* Feleségképző akadémia nyílik Orosházán Orosháza mindig előljárt a nép­művelésben. Más, nagyobb helyeket megelőzve, már évek óta tart fenn két népfőiskolát is. A feleségkép­ző tanfolyam rendezésének újsze­rű gondolata megint arról tesz ta­núságot, hogy Orosháza ismét meg­hallotta az idők szavát. A mai roha­nó időkben és az élet tülekedő for­gatagában csak az a férfi és nő le­het igazán állóképes, akiben össz­hangba tud jutni a gyakorlati szel­lem a lelkiekkel. Ilyen szerencsés együttes elsajátítására ad most al­kalmat az a bátor kezdeményezés, amelyet a jövő hét egész folyamán akar megvalósítani az ev. Leány­­egylet, karöltve a Gazdaasszonyok és Leányok szövetségével. Az elő­adók részint helybeliek, részint fő­városiak és vidékiek — csupa kitű­nő erő — akik egy héten át fogják az érdeklődő leányokat és az őket kisérő nőrokonaikat élvezetes elő­adásokban részesíteni. Ma, amikor egymást érik az átképző tanfolya­mok, hogy ne volna szükség egy ilyen, egész életre szóló, hasznos útmutatásokat adó kurzusra, amely a fiatal leányokat a legkomolyabb hivatásra, a feleség hivatására ké­szíti elő. A sok előadás közül csak e fégy pár címet közlünk: Harmónia a házasságban — Mi valósul meg a leányálmokból — Mi riaszt el a házasságtól — Nekem olyan asz­­szony kell — A gazdaasszony örö­mei — Bulla teszi-e az embert — Nemzet- és hitvédelem a család­ban, stb. A fenti előadások, mint már címük is elárulja, tárgyuknál fogva méltán tarthatnak számot a legnagyobb érdeklődésre. Az elő­adások a Kisbirt. Szöv. kistermében minden este 7 órától fognak lezaj­lani f. hó 4-től kezdve. 15 évm­ ezelőtt 1927. május 1. A tóttomlósi vasúton az alsóte­­metei átjárónál egy tehervonat ha­­lálra gázolta kocsijával Török Mi­hály fuvarost. Török azonnal meg­halt. »Független« festőművészek kiállí­tást rendeztek az Alföldben, köztük B. Molnár Lajos orosházi festőmű­vész is. Nagy Sámuel vésztői lakost az o­­rosházi járásbíróság lopás miatt 14 napi fogházra ítélte, mert még oros­házi béres korában, egyik társának leventeoktatás közben a levetett ka­bátjából ellopta a zsebóráját. Az orosházi községi elöljáróság felhívta a gazd­ákat, hogy sommás mezőgazdasági munkásaik után já­ró biztosítási díjat okvetlenül fi­zessék be, miért súlyos büntetésben részesülnek ennek elmulasztása e­­seténi. ■ ! ­ mezőgazdaság békében is háborút visel az időjárással. Jégkárok ellen jégbiztosítással harcolj!

Next