Orosházi Friss Hírek, 1943. június (20. évfolyam, 123-145. szám)

1943-06-01 / 123. szám

IM3. juniuse 3. uausuAzi taish fluula IRODALOM Bónyi Adorján: Kis kocsi - nagy kocsi A kis kocsi, nagy kocsi regénye romantikus történet. Bó­nyi Adorján a mai, sokak szerint szürke életben is meglátja a regényt. Új regényé­nek hőse két autó, egy hatalmas, műremek számba menő angol­­Sel­­fridge kocsi, meg egy kis autó, ami­ről tulajdonosa se mondhat mást, mint hogy kedves, hűséges kis tra­gacs. Persze az autók nem önállóan szaladgálnak, mint a gyermek me­sék­ben. Tartozik hozzájuk egy jó­képű ifjú és egy, a nagyszerű angol kocsihoz méltó pompás leány. Az ő találkozásuk, megismerkedésük története a regény magva. A két autó körül ott kavarog a két világ­háború közötti színes, nagyvárosi él­et. Pesti diáktanya, balatoni szál­ló, vidéki kúria előtt állnak néha egy­ütt, máskor külön-külön a kis kocsi, meg a nagy­­kocsi. Mindenhol történik valami, mindenhol tovább bonyolódik a két autónak és gazdá­jának története. Bónyi Adorjánnak ez a regénye kedves, mulatságos­ .Van problémája, ami elgondolkoz­tat, vannak epizódjai, amikor az ér­zékenyebb szivű olvasó szeme könyö­nyes lesz, de legtöbbször szívből mosolygunk olvasás közben, ami­ért a ma tépett idegű ember nem tellel eléggé hálás a rokonszenves írónak. Singer és Wolfner Irodalmi In­tézet kiadásában jelent meg. Fehér Tibor: Árnyék az utón Uj író mutatkozik be ebben a könyvben. De az »Árnyék az utón­a nem mutatja új ember keresgélő, tapogatózó útkeresését. Kiforrott, kitűnő regényírót ismerünk meg Fehér Tiborban. A mai ember mai­­problémáját tárja elénk regénye ke­retében. A kisváros békebeli élete, s a világháború, a kom­mün tükröző­dése ugyanennek a kisvárosnak csendes életében, ez az Árnyék az után . Szépen, érdekesen, kitűnő lélekrajzzal, de amellett izgalmasan, fordulatosan írta meg Fehér Tibor, ebben a regényben kortársainak, életét, ahogy az békében elindult és világesemények árnyékában foly­tatódon. De benne van ebben a regényben az is, hogy a fronton agytul dörögnek, forradalmak ráz­zák meg a világot, de az emberek a viharban is élik a maguk életét, tele reménnyel, szenvedéssel, öröm­mel és bánattal. Singer és Wolfner Irodalmi In­tézet kiadásában jelent meg. Szerződéses idénymunkások munka­szerződésének bemutatása 1943. j­úni­us 15-ig a gazda köteles bemutatni azzal a sommás idény­munkással kötött szerződését, aki az évben előforduló összes munkák elvégzésére vállalkozott. Ha a be­jelentés megtörtént, a havonként és munkásonként kimért 2 mázsa, összesen tehát az egész idényben munkásonként 10 mázsa kenyérga­bonát a beszolgál­tatási kötelességbe beszámítják. A tényleg kiadott ke­nyérgabona mennyiségét és a ki­adás idejét a munkás lakóhelyé­nek hatóságánál be kell­­jelenteni és a munkás munkakönyvébe is be kell vezetni. Vigyázni kell a lisztkészletre A közellátási miniszter körrendelete A közellátási miniszter körren­deletet küldött a törvényhatóságok­hoz, az amúgy is szűkösen rendel­kezésre álló lisztállománynak a tá­rolás folyamán történő gondos ke­zeléséről. Eszerint a kereskedők és sütők régebbi szállítású lisztjeiket az újabb szállítású liszttel azonnal cseréljék ki, a lisztet száraz, szell­ős helyen tartsák, legalább hetenként egyszer mozgassák meg és mág­­lyázzák át. Hűvösebb levegő, főleg pedig éjjeli keleti szél alkalmával pedig feltétlenül szellőztessenek. Ezentúl is be kell jelenteni évente kétszer az értelmiségi alkalmazottakat A Magyar Országos Tudósító je­lent, hogy a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korláto­zásáról szóló 1939. évi IV. tc. vég­rehajtása tárgyában kiadott 7720— 1939. M. E. sz. rendelet 41. parag­rafusában megszabott, évenként két­szer, január és július havában ese­dékes bejelentési kötelezettség mind­azon munkaadók részéről, akik értelmiségi munkakörű alkalma­zottat vagy alkalmazottakat foglal­koztatnak, változatlanul továbbra is fennáll, függetlenül attól, hogy a munkaadó vállalkozásában az 1939. évi IV. tc. rendelkezéseit már vég­rehajtotta vagy kizárólag nem zsi­dónak tekintendő munkavállalókat foglalkoztat. Ennek megfelelően minden munkaadó köteles az ér­telmiségi munkakörben foglalkoz­tatott alkalmazottainak személyé­ben, munkakörében és illetményei­ben beállott változásokat a rende­lethez mellékelt V. számú minta szerint az 1943. évi január 1-től június 30-áig terjedő félévre július 31-éig továbbra is bejelenteni. Ha változás az illető félévben nem volt, azt kell a jelzett időben bejelen­teni. Amióta a szovjet az úr Orosz­országban, mindig nehéz volt meg­bízható értesüléseket szerezni ar­ról, hogy mi történik ebben, az egész földrésznek is beillő állam­ban, melynek zsarnokai nagyon is jól tudták, hogy miért kell gá­­tolniuk az igazság kiszivárgását. Néhány hír azért a diplomáciai képviseletek útján mégis kiszivá­rog és így megtudhatjuk, mikép­pen él a háborús Moszkva, Rádió helyett telefon­hírmondó A szovjet kormány érthető mó­don nem tartja kívánatosnak, hogy­ a nép önálló véleményt formál­hasson a világ eseményeiről: a rádiókészülékeket nyomban a háború kitörésekor egytől-egyig elkoboztatja­­ és a drótnélküli hírközvetítés he­lyett a telefonhálózatba bekapcsolt hangszórók útján tájékoztatja a szovjet polgárokat mindarról, amit jónak lát tudomására hozni. Azok a városiak, akiknek telefonjuk volt, közvetlen is belekapcsolódhatnak ennek a hírszolgálatnak az élvezésé­be. 18-tól 55 éves korig a magasabb rangú állami és párthivadalno­kokat kivéve, minden férfi kato­nai szolgálatot teljesít.­­ Moszkva tehát kizárólag a nők­nek köszönheti, ha még egyálta­lában lakott és lakható városnak számíthat. Sokan azonban még kö­zülük sem tudták elkerülni azt a­ sorsot, hogy mundérba kerüljenek. Helyüket a hadianyaggyárban és közműveknél iskolásgyerekek és el­aggott öregek foglalták el. A szovjet hadsereg óriási ember­­szükséglete ellenére nagy a lakás­hiány. A lerombolt vagy leégett házalj közül egyet sem hoztak lakható állapotba. f­á­soknak csak a tűzfala mered az égnek, a keret nélküli ablakok mö­gött minden üresen tátong és az elárvult lakásokban csak patká­nyok tanyáznak. A légvédelmi óvóhelyek csak a katonáknak vannak fenntartva Annak idején a rendszeres né­met bombatámadások idején a la­kosság a földalatti vasút állomá­sain keresett bombabiztos mene­déket Azóta itt is változás állott be: a metró földalatti helyiségei­ben csak az átutazócsapatok kap­hatnak helyet, egyébként számos esetben bebizonyosodott, hogy a földalatti nem nyújt teljes bizton­ságot. A nyomor egyenesen leírhatat­lan és már a jobb állású közhiva­talnokok osztályába is behatolt. A városi lakosság arcán minde­nütt ott ülnek a nélkülözések szem­­mel látható, sokszor megrettentő nyomai. Az emberek legnagyobb része mezítláb vagy rongyokba bur­kolt lábbal jár az utcán. A pék­üzletek előtt félkilométeres sorok kígyóznak.­­ [ A város — és természetesen más városok is sokszor hetekig min­den élelem nélkül volt. A falusi lakosság egyetlen táplá­léka a burgonya:­­ ha valamiképpen húshoz vagy só­hoz akar jutni, harminc-negyven kilométert kell gyalogolnia a vá­rosban. A vasutat polgári személyek nem vehetik igénybe. . A zabliszt, mely az orosz nép min­dennapi levesét szolgáltatta, majd­nem teljesen eltűnt a piacról. — »o«— Moszkva élete a harmadik német ofenzíva küszöbén i Median­ó Én azt hiszem, hogy mind akik Eddig voltak, Benned lakik Közülük a legtöbb jóság, Mert elfeledtetni csak egy Néw India, a Te neved Hogy mi is a valóság! Hogy a bajom csak egyre nő, És nincs orvosság, nincs erő Mely megmenthetné lelkem. Bár Veled nem fájt ugy a nap S az éj bánata alatt Még sohase remegtem. De mi lesz, ha Te sem leszel? Bánatom majd kinél vesz el Tisztiló éjszakákon? És akkor hogy ha mindenek Ellenére elmegyek, S nem marad nyom a lápon!? (') akkor hasztalan a nagy, Az égbe törő pillanat. Melyben eltűnik korlát. Ha nem fény nekem már a fény, S e vers szerelmünk vizén Nem dagaszt több vitorlát. ERTSEY PÉTER Arató és cséplőmunkásszer­­ződések bemutatása A 20 kataszteri holdnál nagyobb szántóterületen gazdálkodók ha az arató és cséplőrészt a beszolgálta­­tási kötelességük teljesítésébe be kívánják számíttatni,­­ kötelesek a munkaszerződéseket 1943. június 15-ig az illetékes belterületi, vagy tanyai közellátási hivatalnál nyil­vántartásba vétel végett bemutat­ni. A munkaadó által munkajáran­dóságként tényleg kiadott kenyér­­gabona mennyiségét és, a kiadás idejét a munkás lakóhelyének ha­tósághoz be kell jelenteni és a munkás munkakönyvébe a kiadott kenyérgabona mennyiséget és a ki­adás napját a gazdálkodó köteles bejegyezni. 20 holdon aluli szántó területen gazdálkodók által kiadott arató és cséplőrész nem számít be a bioszolgáltatási kötelesség teljesí­tésébe, ezért ezeknek az arató és cséplőmunkásszerződésüket nem kell bemutatni. Arató és cséppmunkások és idénymunkások (sommások) jelentkezése Aki az 1943. évben kenyérgabona­­járandóságáért aratás és cséplési munkák végzésére, vagy a gazda­ságban forduló idénymunkák vég­zésére vállalkozik, köteles 1943. jú­nius hó 30-ig a munkásigazolványt (munkakönyvét) a lakóhelyéhez il­letékes közellátási hivatalnál nyil­vántartásba vétel végett és lepecsé­tel­é­s végett bemutatni. A nyilván­tartásba vett és lepecsételt munka­­igazolvány (munkakönyv) alapján van csak joga a munkásnak ke­nyérgabona megszerzésére és vám­őrlésére. lapp Honpap junius 2-4-5. ELŐJEGYZÉSEKET elfogad DEMARTSIK könyvkereskedés.

Next