Orosházi Friss Ujság, 1930. január-március (19. évfolyam, 1-73. szám)

1930-01-01 / 1. szám

2 Rém aktuális az óbudai híd építése A kereskedelmi minisztérium tervpályá­zatot hirdetett a Hungária­ körút és Ó­­buda között építendő új Duna-híd építé­sére. Ezzel kapcsolatban egyes fővárosi lapok azt írták, hogy rövidesen hozzákez­denek a híd építéséhez. Illetékes helyen azonban kijelentették, hogy a pályázat csak az építési terv­ biztosítását célozza, míg az építés kiadására és a munkála­tok megkezdésére csak akkor kerülhet sor, ha az ország pénzügyi helyzete azt le­hetővé teszi. Rgy^millió pengős közmunka a fővárosod! Budapest székesfőváros legközelebb 40 milliós közmunkákra hirdet pályázatot. Iskolát, kórházat, strandfürdőt, garázst és szemétégető-telepet építtet a főváros, ahol sokezer ember jut majd munkához. Tutankamon bosszúja nem pihen Londoni jelentés szerint Carven dr., a híres amerikai régész a texasi Columbia mellett autóbaleset áldozata lett. Tragikus halálával uj tápot nyert az , hogy Tutankamon fáraó sírjának legenda, megbolygatóján bosszút áll, mivel ő minden már a tizedik volt azok közül, akik részt vettek Tutanhamen sírjának feltárásában és nem természetes halállal haltak meg. Két kisgyermek tűzhalált Nagyvárad közelében borzalmas tűz­­halált halt két kisgyermek. Anyjuk, egy szegény munkásasszony a szabad tűz­hely mellett magukra hagyta a 4 éves fi­úcskát és a 2 éves kisleányt s mire vis­­­szatért, mindkét gyermek szénné égett. Lelőtte cégtársát egy bécsi posztókereskedő Bécsben Karczag Ferenc, egy posztó­­kereskedő­ cég társtagja 3 revolverlövés­sel megölte cégtársát, Fanto Lipótot, az­után öngyilkos lett. Karczagot egyszer már ápolták elmegyógyintézetben és gondnokság alatt is állt. Tettét társa iránti irigységből és becsvágyból követhette el. Nyolctagú betörőbandát fogott el a budapesti rendőrség Budapesten a rendőrség nyolctagú be­törőbandát fogott el, amelynek Mészáros Sándor volt a vezére és 20—27 éves fi­atalemberekből állt. A banda az utóbbi hónapokban több üzletet kifosztott és mintegy 80—100 ezer pengő értékű árut harácsolt össze. Rövid h­írek A csehszlovák faipari szövetség elha­tározta, hogy január elsején felbontja a munkásokkal kötött kollektív szerződést és leszállítja a munkabéreket. A munká­sok előreláthatólag sztrájkba lépnek. A texasi Vernonban egy apa puskával agyonlőtte öt gyermekét — 2 fiút, 3 lányt — és öngyilkos lett. A pénzügyminiszter most kiadott ren­delete értelmében táviratlevelek január el­sejétől kezdve a rendes feltételek mellett Romániával is válthatók. Párisi hír szerint a január 3-án kez­dődő hágai konferencia január 13-ára vé­get is ér. Wekerle pénzügyminiszter utasította szakreferenseit, hogy újév napján in­duljanak el Hágába. Bethlen és a kor­mány tagjai ma a kormányzót üdvözlik és csak 2-án indulnak el. Lahoreben az indiai nemzeti párt más­félórás vita után 942 szavazattal 792 el­len elfogadta azt a Gandhi által is pártolt indítványt, hogy elítélik az alkirály elleni merényletet és szerencsét kívánnak meg­meneküléséhez. OROSHÁZI FRISS ÚJSÁG Huszonháromezer pengő kárt okozott az elmúlt évben Orosházán a tűz Húsz tűzesethez vonultak Vagyonunk egyik legfenyegetőbb ellen­sége : a tűz. Észrevétlenül tör reánk leg­­többnyire és gyakran nagy pusztítást vé­gez. Nemritkán egész vagyonunk forog kockán egy tűzeset alkalmával. A tűz elleni védekezés munkájának kö­teles harcosai a tűzoltók, akik Orosházán már meglehetős felfegyverzetten állanak szemben a tűzveszedelmekkel és sokban ez az oka annak, hogy a tűz pusztítása Orosházán nem ölt nagy méreteket. Az orosházi tűzoltók ebben az elmúlt 1929 évben, bár ha így visszatekintünk­­ nem sokra emlékezünk, mégis derekasan kivették részüket a tűzoltás Minden alkalommal gyors és munkájából­ lelkiisme­retes, eredményes munkát végeztek. Összesen husz tűzesethez vonul­tak ki ebben az évben az orosházi tűzoltók. Ezek közül 7 kéménytűz volt. A tűzesetek közül 14 a belterületen, 6 a külterületen történt; ez utóbbiak közül 3 idegen határban. A tűzesetek összesen mintegy ül az orosházi tűzoltók huszonháromezer pengő kárt okoztak a tűzkárt szenvedet­teknek, amelyben 10 ezer pengőtől 25 pengőig terjedő kárösszegek szerepelnek. Méreteiben legnagyobb és legtöbb kárt okozott tűz volt dr. Ravasz Antal tanyá­ján keletkezett tű­z, amelyhez, bár idegen határban fekszik, kivonultak az orosházi tűzoltók és eredményesen működtek a tűz nagyobb pusztítása megakadályozásá­ban. Orosháza belterületén legnagyobb a szérüskerti tűz volt, mely szá­mos kisember vagyonkáját pusz­tította el. Ezeken kívül még a Pintér-féle Kom­­lósi utcai üzletben keletkezett tűz volt nagy és különösen jelentékeny kárt oko­zott tűz, íme az orosházi tűzoltók egyévi mun­kája. Nem kell ehhez kommentár. Beszél ez a statisztika magáért. És mindenki ré­széről csak a legteljesebb elismerést ér­demlik ki az orosházi derék tűzoltók. Hetvenegy esetben vonultak ki az orosházi mentők tizennégy szerencsétlenségnél nyújtottak első­segélyt Az orosházi mentők intézménye megle­hetős kezdetleges és szegényes intéz­mény. Egy rozoga mentőkocsival a tűz­oltók látják el Orosházán a mentőszol­gálatot. De hozzátehetjük mindjárt, hogy a kezdetleges felszerelés mellett nagy szeretettel és lelkiismeretes fáradság­gal. Miben is áll a mentőszolgálat? Balese­­teknél, szerencsétlenségeknél a legelsők egyike a mentők megjelenése. Első­se­gélynyújtás, a sérültek kórházba, orvos­hoz szállítása. Betegek szállítása lakásuk­ra, kórházba, vagy orvoshoz, utcán hir­telen rosszul lett emberek otthonába szál­lítása stb. hasonló esetekben a segély­nyújtás. Az orosházi nép már tudatában van a mentők eredményes és hasznos munkájá­nak és éppen ezért sűrűn veszik igénybe a mentők szol­gálatát, akik mindenkor készséggel állanak bajba­jutott embertársaik segítségére. Ma már az orosházi mentők munkája­­ nem lekicsinylendő teljesítmény és valóban megérdemlené ez az intéz­mény, hogy Orosháza község többet törődjék szervezete kiépítésében és a legelemibb szükségletei beszerez­­hetésében. Az orosházi mentők az 1929. évben 71 esetben vonultak ki, ami azt jelenti, hogy minden hónapra esik hat kivonulás. Havonta hatszor siettek tehát átlagosan számítva szenvedő embertársaink segít­ségére az orosházi mentők. A teljesítmény fontosságát akkor tudjuk csak igazán fel­mérni, ha megértjük azt, hogy a mentők idejekoráni megérkezése gyakran emberéletet ment meg. Az első­segélynyújtás baleseteknél, szerencsétlenségeknél a mentők munkájá­nak legfontosabb része. Ilyen eset az oros­házi mentők 71 kivonulásából 14 volt. Tehát ebből is jutott minden hónapra egy eset. Ha így csoportosítva és összegezve lát­juk az orosházi mentők munkáját, talán majd gondolkodóba esnek az illetékesek is, hogy az orosházi mentők intézményé­vel többet törődjenek. « -..........-“iiv-nrnrirriviman.xixfuijuuu Polgári ruhás és motoros csendőrök­ is lesznek januártól A falu közbiztonságának a megszilárdítását ígéri a csendőrségi szolgálat kiszélesítése A belügyminisztériumban már régebben tervbe vették, hogy a csendőrséget a nyo­mozó szolgálat érdekében a mai viszo­nyoknak megfelelően átszervezik. Az át­szervezésnél kettős cél volt a belügymi­niszter előtt. Az egyik a csendőrség nyo­mozati szolgálatának megkönnyebbítése, a másik pedig az országúti közbizton­sági és közlekedési szolgálat minél szé­lesebb körben való lehetővé tétele. A csendőrséget nyomozás köz­ben sokszor akadályozta a kö­telező egyenruha viselést különösen megfigyelő szolgálat közben. Nem egyszer menekültek meg gonoszte­vők az igazságszolgáltatás kezeitől éppen azért, mert a csendőrt idő előtt leleplez­te az ismert ruházata. A csendőrségre pedig a nyomozat szempontjából igen nagy feladat hárul. Egy-egy csendőrőrs nagy vidékére tartja fenn a köz- és va­gyonbiztonságot. Éppen ezért vált szük­ségessé, hogy a csendőrségnél, mint a rendőr­ségnél, bevezessék a detektív­­rendszert. Hosszú tanácskozások után végered­ményben úgy akarják megoldani a kér­dést, hogy külön polgári ruhás csendőrséget szerveznek és ezt az új szervezetet, amelynek tagjai természetesen régi kipróbált csendőrökből kerülnek ki, megfelelőképen elosztják a csendőrkerületekben. Úgy értesülünk, hogy a polgári ruhás csendőrség intézménye közvetlen a meg­valósulás előtt áll és már januárban szol­gálatba is kerülnek a polgári ruhás csend­őrök. Ugyancsak januárban kerülnek szolgálat­ba értesülésünk szerint a motoros csendőrök is. Ezeknek legfőbb feladatuk az országutak közbiztonságának védelme mellett a köz­ Szerda, 1930 január 1 lekedési kódex szerinti forgalom irányí­tása. Az országutakon rengeteg baleset történik, ami részben annak a következ­ménye, hogy a vezetők ellenőrzés nélkül minden könnyelműséget meg mernek en­gedni maguknak. Lábát törte egy idős asszony Kedden este 7 óra tájban özv. Németh Jánosné 63 éves Szellő 197 szám alatti lakos az utcán menetközben elcsúszott és bal felső lábszárát eltörte. A kihívott mentők dr. Zelenka Lajos orvoshoz vit­ték a sérült öregasszonyt, akit az orvos a vásárhelyi kórházba utalt, ahová még az est folyamán autón el is szállították. Kevesebben születtek, házasod­tak és haltak meg Orosházán, mint a legutóbbi évben Hatvannégy a természetes sza­porulat Orosháza lakosságában 1929-ben Az év utolsó napján végigforgattuk az orosházi anyakönyv lapjait, hogy megál­lapítsuk, mennyi volt az immár elmúlt 1929 évben a születések, halálozások és házasságok száma. 1929 ben az orosházi anya­könyvi hivatalban bejelentet­tek 301 születést és 431 halál­esetet; megkötöttek az anya­könyvvezető előtt 264 házassá­got. A születések és halálozások számából megállapíthatjuk, hogy Orosháza község lakosságának természetes szaporulata 64 lé­lek. Ha összevetjük az 1929 év adatait az előző 1928 évivel, statisztikái azt látjuk, hogy minden téren csökkenés állott be, vagyis kevesebben születtek, keveseb­ben haltak meg és kevesebben kötöttek házasságot az 1929 évben Orosházán, mint az ezt megelőző 1928 évben. 1928-ban ugyanis 513 születést, 284 házasságot és 450 ha­lálozást jegyzett be az orosházi anya­könyvi hivatal. A természetes szaporulat eggyel több az 1929. évben, mint volt 1928-ban. Ezerötszáz darabbal növekedett ez évben Orosháza község ügyforgalma Amiről az iktatókönyv beszél Érdekes így év végén egy kis bepil­lantást nyerni Orosháza község ügyfor­galmába, mikor a létszámredukció és munkaerő feleslegekről esik szó a nyil­vánosság előtt. Hogy a munkaerőkkel hogyan állunk és hogy a tisztviselők munkaerejét ki­használják-e eléggé, erről lehet a felfo­gás eltérő, a statisztika azonban azt mu­tatja, hogy ha esetleg nagyobb létszám­mal dolgozik is Orosháza község tisztvi­selőkara, mint az előbbi években, nem olyan nagy hiba, hisz a község ügyfor­galma egyre növekszik. Az iktatóhivatal számadatai szerint az 1928 évben iktatott 19313 ügydarabbal szemben az 1929 évben 20813 darabot iktattak. Tehát 1500 akta darabbal emelkedett a község ügyforgalma. Ugyancsak emelkedés mutatkozik a kézbesítésre kiadott ügydaraboknál is, így a bíróságoktól érkező és a­l­tal kikézbesített ügydarabok az község 1929 évben 11402 számban szerepének az 1928-as év 10778 darabjával szemben. A vegyes kézbesített darabok az 1928 év­ben 8502 darabot tettek ki, az 1929 év­ben pedig 9937 darabot. A községházi nagy oktatókönyv a maga szürke számadataival beszédesebb min­den más aktánál, minden más könyvnél.

Next