Orosházi Friss Ujság, 1930. április-június (19. évfolyam, 74-145. szám)

1930-04-01 / 74. szám

XIX. évfolyam 74 szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva: Negyedévre-------8 pengő Félévre-------------16 pengő Vidékre postán küldve: Negyedévre-------10 pengő Félévre------------20 pengő ára 10 fillér OROSHÁZI #­FRISS 01S11 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal­­I FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: OROSHÁZA, |. TORKOS KÁLMÁN­ U.g Dr. MITLASOVSZKY JÁNOS Kedd, 1930 április 1 Megjelenik minden nap korán reggel. LAPZÁRTA ÉJJEL 12 ÓRAKOR. Hirdetési dijak előre fizetendők. Hirdetésekre vonatkozó kér­désekre csak válaszbélyeg ellenében válaszolunk. TELEFON 90 SZÁM. Postatakarékpénztári csekkszámla: 12954 Elkészült a községi bíráskodásról szóló tagjavaslat Budapestről jelentik: Az igazságügymi­nisztérium kodifikációs osztálya elkészült a községi bíráskodásról szóló törvényja­vaslattal és azt Zsitvay miniszter a pén­teki minisztertanács elé terjeszti. Ugyan­ekkor mutatja be Mayer miniszter az új földbérleti tör­vény­javaslatot. Rövidesen megindulnak az állandó török-magyar szer­ződésre vonatkozó tárgyalások Budapestről jelentik: Walko Lajos kül­ügyminiszter törökországi útja kapcsán illetékes helyen kijelentik, hogy annak első eredménye, az állandó török-magyar szerződésre vonatkozó tárgyalások rövi­desen megindulnak A magyar kormány megbízottai a napokban útnak indulnak Törökországba. Leszavazták az angol kormányt a napirendi vitában Politikai következménye nem lesz a leszavazásnak Londonból jelentik. Az alsóház napi­rendi vitájában a kormány hétfőn veresé­get szenvedett. MacDonald ugyanis hét­fő éjjelre javasolta a tárgyalását annak az indítványnak, hogy minden vitát éjjel 11 óráig be kell fejezni, illetve el kell na­polni és az alsóház e javaslatot 183 szóval 179 ellen elvetette. Az ellenzék nagy lel­kesedéssel fogadta a kormány leszavazá­sát, aminek azonban politikai következ­ménye nem lesz, legfeljebb a kormány munkarendjében áll be némi eltolódás. Ezután az alsóház 185 szóval 175 ellen elvetette az ellenzék napirendi indítvá­nyát. megalakult az a­ német kormány Berlinből jelentik: A birodalmi elnök dr. Brünning képviselőt birodalmi kancellárrá nevezte ki és a kancellár által ajánlott mi­nisztereket megerősítette állásukban. Berlinből jelentik: Hindenburg birodal­mi elnök fogadta az új minisztereket és őszinte jókívánságait fejezte ki előttük, hogy munkájuk a haza szolgálatában eredményes legyen. wwwwwwwwwwwwwwwwwwwww Tüntettek Bukarest­ben a kormány ellen Bukarestből jelentik: Vasárnap mintegy kétezer ember nagy tüntetést rendezett a kormány ellen. Előbb népgyűlés volt, amelynek szónokai azt követelték, hogy a régenstanács távolítsa el Maniut és kor­mányát és nevezzen ki koalíciós kormányt, majd tüntető menetben vonultak végig az utcákon, ezt kiáltozva: »Vesszen a­­ Maniu-kormány!« Éy ,T3iO Ulti,*.. r>r, Hétfőn teljes ülést tartott a keleti jóvátételi értekezlet A még függő kérdéseket rövid idő alatt rendezni kell Párisból jelentik. A keleti jóvátételi ér­tekezlet Loucheur elnökletével hétfőn dél­után 5 órakor teljes ülésre ült össze. Ma­gyarországot Bethlen, Jugoszláviát Ma­­rinkovics, Romániát Titulescu, Csehszlo­vákiát Benes képviselte. Loucheur fel­hívta felek figyelmét arra, hogy a lénye­ges kérdéseket már Hágában rendezték és hangoztatta, hogy a még függő kérdé­seket is rövid idő alatt rendezni kell. Az ülés formális volt és csak 20 percet vett igénybe. Ha a magánmegbeszélések ered­ményre vezetnek, a legközelebbi napok­ban valószinüleg szerdán­­ ismét ös­­­szeül a plenáris ülés. Kimondták a Zeitler-féle malom­­társaság felszámolását Izérges hangulatú közgyűlésen csak kicsiny szótöbbséget sikerült a felszámolás mellett biztosítani Ismeretes a közönség előtt a Kisbir­tokosok Hengerműmalma Zeitler és Tár­sai rt. malom válsága, melynek során meglehetős viharos gyűlések után a mal­mot eladták a Pipis Testvéreknek s most azok tulajdonában működik az üzem. Az úgynevezett Zeitler-malom részvé­nyeinek a többsége tudvalevőleg az Orosházi Kisbirtokosok Kereskedelmi Részvénytársaságának a kezében van. Ez a részvénytársaság, amely köztudomású­lag csaknem egy esztendő óta szintén vál­ságos helyzetben van, a m­alomrészvény­­társaság felszámolását tűzte ki célul. Tegnap délután tartották meg ebben a tárgyban a közgyűlést Csizmadia And­rás elnöklete alatt, aki mindkét részvény­­társaság elnöke. A közgyűlésen a kisebbségi részvénye­sek nevében dr. Lel­mann Imre vásárhelyi ügyvéd szólalt föl, aki több alaki kifogást emelt a malom eladása, az előbbi közgyű­lések, sőt a tegnapi közgyűlés törvény­szerűsége tekintetében is, amit áprilisi tré­fának minősített. Ez a kijelentése igen éles szóváltásokra vezetett, úgy annyira, hogy még az elnöklő Csizmadia Andrást is igen gyakran elhagyta a türelme, dr. Sel­­mann és dr. Tobak között pedig annyira éles lett a vita, hogy már szinte a tettle­­gességtől lehetett tartani. A mérges hangulatú közgyűlésnek az eredménye azonban az lett, hogy mégis a törvényben megkívánt­­ néhány szavazattöbbséggel kimond­ták a Zeitler-féle malomtársaság fel­számolását és megválasztották a felszámolókat. Ha a felszámolás az igazgatóság el­gondolása szerint simán lefolyhat, egy­­egy malomrészvényre körülbelül 6 és fél pengő juthat, azonban aligha megy si­mán a felszámolás, miután a kisebbségi részvényesek értesülésünk szerint úgy az előző, mint a tegnapi közgyűlés határo­zatai ellen a törvényszéknél keresnek or­voslást és ha a bíróság igazat ad nekik, még súlyos bonyodalmak állhatnak elő. Bék­és megyei kisgazdák a titkos választójog mellett ..i. - i ■ [UNK] i „Ne írjunk mi fel a kormánynak, hanem szervezkedjünk“ Vasárnap délután tartotta a Békésme­gyei Kisgazdák Egyesülete közgyűlését Mezőberényben, amelyre több kormány­­párti képviselő is leutazott. A közgyűlést megyeszerte, de úgyszólván az egész or­szág politikai köreiben nagy érdeklődés előzte meg, mert már előre tudott dolog volt ,hogy ezen a gyűlésen a kisgazda pa­naszok talán az eddigieknél is nagyobb erővel robbannak ki. Winter József mezőberényi gazdaköri elnök üdvözlő szavai után Csizmadia And­rás országgyűlési képviselő, a Békés me­gyei kisgazdák Egyesületének elnöke meg­nyitó beszédében egyetértésre hívta fel a gazdákat, s hangsúlyozta, hogy az or­szágban minden dolgozó polgárnak meg kell találnia boldogulását s az, hogy ilyen állapotot teremtsenek mindenkinek leg­főbb kötelessége. Csige Varga Antal dr. ügyvezető igaz­gató az egyesület évi jelentését olvasta fel, majd határozati javaslatot terjeszt elő az alapszabályok olyan irányú módosítá­sára, hogy a Békésmegyei Kisgazdák Egyesülete a jövőben politikai problémákkal is foglalkozhassék és tagjai sorába fel­veszi a földmunkásokat is. Schultz Mihály mezőberényi kisgazda határozati javaslatában azt követeli, hogy az adó után az állam ne számítson maga­sabb kamatot, mint a jegybank minden­kori kamatlába, rendszabályozza meg a kormány a kartelleket és csökkentse az ál­lami adminisztrációt. Herczegh Sándor gazdasági főtanácsos kisgazda a nagyatádi Szabó István ál­tal alapított Országos Kisbirtokos Szö­vetség életrehívására hívta fel a gazdákat. — Nem bízhatunk mi már másban mondotta, csak a magunk erejében: Nagyatádi és Kossuth népe tömörül­jön egy táborba. lesi Dr. Schriffert Ferenc volt nemzetgyű­képviselő azt hangsúlyozza, hogy Magyarországnak nem a többtermelésre, hanem a jobb termelésre kell törekednie. Jánossy Gábor országgyűlési képviselő után Bartoli Márton mezőberényi kis­gazda terjeszt elő határozati javaslatot, hogy a vetőmagnemesítő cégektől a kor­mány vonja meg az állami támogatást. Asztalos András tótkomlósi kisgazda, a Tótkomlósi Kisbirtokos Szövetség el­nöke azt kívánja, hogy a kormány vonja vissza a közlekedési rendeletet, drága utak helyett olcsó és több utat építtessen, szüntessék meg a mezőgazdasági akció­kat és tegyék hozzáférhetővé minden gaz­da számára a hitel igénybevételét. Javasolja továbbá, hogy a képviselőválasztásoknál szűnjön meg a hivatalos jelölés, a hivatalos támogatás és iktassák sürgősen tör­vénybe a titkos választójogot. A határozati javaslatot kitörő lelkese­déssel fogadja a közgyűlés és teszi ma­gáévá az indítványt éljenezve a titkos választójogot, de Csizmadia András tl­nök kijelenti, hogy ebben a kérdésben a közgyűlés még nem határozhat, mert nincs joga politikai kérdésekkel foglalkozni. Az Orosházi Kisbirtokos Szövetség ja­vaslatában védelmet kér a tanyákon járó ügynökök ellen, majd Pusztai János oros­házi és Megyik József nagyszénási kis­gazda szólalnak fel, mely után Metz Jó­zsef gyulai kisgazda határozati javasla­tában azt panaszolja, hogy minden ter­het a gazdának kell viselni. Ne írjunk fel a kormánynak, — — mondja — ne kérjünk semmit, hanem szervezkedjünk. Várjuk be azt az időt, míg eljön a választás! Csizmadia András Szabó Sándor or­szággyűlési képviselő számára kér szót, aki azt mondja beszédében, hogy mivel néma gyermeknek anyja sem érti a szavát, tehát, ha a kormány elé nem tárják sé­relmeiket, akkor orvoslást sem lehet vár­ni. Kéri, ne hagyják úrrá lenni magukon a kétségbeesést. A közgyűlés még egyesületi és helyi problémákat tárgyalt. B palesztinai formány segíti a vé­­rengzés áldozatainál) hozzátartozóit Százezer fontot irányoztak elő erre a célra Londonból jelentik. A palesztinai kor­mány hivatalos hirdetményben közölte, hogy százezer fontot irányzott elő a leg­utóbbi vérengzések áldozatai hozzátarto­zóinak, valamint rokkantjainak kegydíj fi­zetésre. A kegydíj aránya a következő: 14 éven aluli halottért semmi sem jár, 14—18 évesig 100 font, férjért 250, fe­leségért 100, mindkét házasfélért legfel­jebb 350 font, sebesülés és tartós mun­kaképtelenség esetén 5—100 font. Megalakították az orosházi kiállítás ipari nagybizottságát Vasárnap délután megalakították az Ipartestületben az orosházi mezőgazdasági és ipari kiállítás ipari nagybizottságát. Gu­­bicza Sándor elnök mellé 32 társelnököt, köztük a szakosztályok elnökeit választot­ták, akik a szakosztályok keretén belül a kiállításra vonatkozó intézkedéseket továb­bítják s megbeszélik a kiállítással kapcso­latos teendőket.

Next