Orosházi Friss Ujság, 1931. október-december (20. évfolyam, 223-296. szám)

1931-10-01 / 202. szám (222. szám)

Budapestről jelentik. A 33-as bi­zottság hatos albizottsága csütörtö­kön a külügyi tárca költség­­vetésének felülvizsgálatát kezdi meg. Remélik, hogy ennél a tárcánál jelentékeny megtakarításokat fognak elérni rész­ben egyes követségek megszünteté­sével, részben pedig a külügyi szol­gálat gazdaságosabb ellátásával. Laval és Briand beszámoltak az államtanácsnak berlini tárgyalásaikról Párisból jelentik: Szerdán dél­előtt fél tízkor az Elysée palotában államtanács volt, amelyen Laval és Briand részletesen beszámoltak ber­lini tárgyalásaikról. A hatos bizottság a külügyi Megkezdték a házszü­kségadó kivetését Orosházán tárcánál Kétszobás és azon aluli lakások ha a tulajdonos Ismertettük annak idején az úgy­nevezett házszükségadót, amikor a 33-as bizottság tárgyalta, majd meg­jelent a rendelet és ezzel minden adókivető hatóság értesült hivatalo­san is a rendeletről. A házszükség­­adó , mint mostanában minden adó kivetése nem soká várathat ma­gára, hiszen éppen azért gyártják az adórendeleteket, hogy azokat mi­előbb kivessék az államháztartás sza­nálását elősegítendő. A házszükségadó kivetését Orosházán is megkezdték már és a rendelet szerint a kivetett összeg első részletét november hó 15-ig be is kell már fizetni. A ház­szükségadót minden háztulajdonos, aki házadót fizet, köteles fizetni, ki­vételt csupán azon kétszobás és azon aluli­ lakással mentesülnek a szükségadó alól, maga használja bíró háztulajdonosok képeznek, akik a lakást maguk használják. Ezek mentesülnek a házszükség­­adótól, ezeknek ezt az új adót nem kell fi­zetniük, tehát ki sem vetik rájuk. A házszükségadó fizetése alól mentesülnek a házadómentes házak, azonban a tatarozási adókedvez­ményben részesülő házak tulajdono­­sai már kötelesek a szükségadót fi­zetni. Úgyszintén fizetni köteles a házszükségadót azon kétszobás ház­­tulajdonos is, ahol csak egy szoba is bérbe van adva. Rövidesen tehát mindenki érte­sülni fog Orosházán, mennyi ház­szükségadót kell majd fizetnie. Az­tán nyomban készülhet is a pénz­­gyűjtésre, ha ez ugyan a mai világ­ban még lehetséges, hogy az adót tényleg ki is tudja fizetni. Szerdán elnapolják az angol alsóház üléseit Londonból jelentik: MacDonald az alsóházban szerdán bejelentette, hogy a Ház a jövő hét szerdáján elnapolja üléseit. Hendersonnak azon kérdésére, vájjon ez az elnapolás az ülésszak végét jelenti-e, nem felelt. Ma lép életbe a Máv­ út tarifája Budapestről jelentik: Ma lép élet­be a magyar vasutakon a tarifamó­­dosítás, amely a következő változá­sokat hozza: A személydíjszabás személyvonatokon 160 km-ig ^szá­zalékkal, 151—250 km-ig 7.4 száza­lékkal, azonfelül 3.3 százalékkal emelkedik. Gyorsvonatokon 250 km­­ig 3,34 százalék emelkedés, 250 km­­en felül 2 százalék csökkenés lesz. Az árudíjszabás általában 11 száza­lékkal emelkedik, mezőgazdasági cikkek tarifája azonban csökken. XX. évfolyam 202 szo­bra 10 fillér Csütörtök, 1931 október 1 OSOSHK­ZV FRISS IUSAG FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZE­TÉSI ÁRAK Helyben házhoz hordva: Negyedévre 6 P Félévre — 11 p Vidékre postán küldve : Negyedévre 8 P Félévre — 15 P Szerkesztőség és kiadóhivatal: Orosháza, I. Torkos Kálmán­ u. FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: Dr. MITLASOVSZKY JÁNOS Megjelenik minden nap korán reggel. LAPZÁRTA ÉJJEL 12 ÓRAKOR. Hirdetési díjak előre fizetendők. Hirdetésekre vo­natkozó kérdésekre csak válaszbélyeg ellenében válaszolunk. TELEFON 90 SZÁM. Postatakarékpénztári csekksz 12964 . 30­**(.0250 inüon 20.00 utánó 25.00 eriin 120.00 ráita 15.13 r. est 3.05 árf.) »okol 16.92 •oltár 571.75 ,7» írt. 228.00 27.45 iilang 80.00 10.25 14.75 17.75 15.75 10.15 • 13.50 csendes. 10.83 10.89 12.45 nk. ,i 1332 „ 1.76—1.80 1.76­ 1.80 egyenetlen lien * számára. önyvtár*» közeljövő dle mind­­e k rende­­hozatala­­nélkülö­­k melyek­eit itt kö­elindult, k Rezső: 1 felv. konferan­­arkas Fe­­ly mono­­­nferans­z : A vén 2.—. dr. k szinj. 3­zt moid­­gik be az hinni tud­­obb dala­ elfogad­tdadóhiva-AP­jság < Orosháza. ír f. H & sssl­i *y János Húsz robbantó töltényt találtak egy pályaudvaron Grácból jelentik: A rottermani pá­­lyaudvaron farakodók húsz robban­tó töltényt találtak. A töltények egy papír­dobozban voltak. Egy volt hidásztiszt és egy droguista vizsgál­ták meg a töltényeket és kétségte­­lenül megállapították, hogy ammo­­niumsós robbanóanyagról van szó s nem dinamitról. A töltényeket a rot­­tenmani csendőrség őrzi. Kizártnak látszik, hogy a robbanó töltények vasúti merénylettel,­ vagy éppen a biatorbágyi merénylettel állanának összefüggésben, mert a papírdoboz, melyben voltak, teljesen elmállott s így a töltények már régen lehetnek a dobozban elrejtve. A szénrendeletet tárgyalta a 33-as bizottság Nem emelik a hazai szén árát — Korlátozzák a külföldi behozatalt Budapestről jelentik. A 33-as bi­zottság szerdán az ország szénszükségletének zavartalan ellátásáról intézkedő rendelet-tervezetet tár­gyalta. Temesváry Imre előadó terjesz­tette elő a tervezetet. Hangoztatta, hogy bár minden megkötöttség za­­varó­an hat a gazdasági életre, jelen helyzetben azonban igen fontos a országos érdekek sürgetik a szénel­látás szabályozását. Egyrészt valu­­táris szempontok: külföldi valuta­­készletünkkel való takarékoskodás, másrészt szociális szempontok: mint­egy 5000 magyar bányásznak és családjának kenyérhez juttatása kész­teti a kormányt e rendelet kiadásá­ra, amellyel a külföldi szén behoza­talát engedélyhez köti és kormány­­biztost állít a szénellátás élére. A ren­delet megszegése kihágást képez és kéthónapi elzárással, valamint az en­gedély nélkül behozott szénkészlet elkobzásával büntethető. A háztartá­sok szénellátása nem esik korlátozás alá. Kenéz Béla kereskedelmi minisz­­er hangoztatta, hogy az ország szén­szükségletének háromnegyed részét hazai bányák fedezik és csak egy­negyed részét hozzuk külföldről, azonban ez is olyan jelentékeny, hogy egyik legnagyobb tétele be­hozatalunknak. A múlt­­­ évben 88 ezer vagon külföldi szenet és 38 ezer vagon kokszot hoztunk be. Ezt­­ az állapotot tovább fenntartani le­hetetlen. Valutakészletünket nem szabad szénért kiadni, mert ezáltal anyagi helyzetünk romlik és valu­tánk megrendülhet. Emellett a hazai széntermelés fokozása révén mintegy 4700 magyar munkás — családtagokkal együtt mintegy 16 ezer ember — jut kenyérhez. A hazai szén minősége megfelelő, bár felhasználása némi kényelmetlen­séggel jár és különleges kályhákat kíván, azonban gondoskodnak arról is, hogy a hazai kályhagyárak a sze­gényebbeknek is módot nyújtsanak ilyen kályhák beszerzésére, illetve használatára. E célból a közeljövőben fűtési kiállítást is rendeznek. Egye­lőre nincs szándékában kötött szén­­gazdálkodásra áttérni, a rendelet in­tézkedései inkább preventívek és le­het, hogy alkalmazásukra nem is ke­rül sor. Szterényi József báró elvi ellen­sége minden kötött gazdálkodásnak, de­­ valutáris helyzetünk miatt meg kell alkudni az elvekkel. A rendelet­tel szemben azonban kereskedelem­politikai aggályai is vannak, mivel annak rendelkezései beleütköznek a fennálló szerződésekbe és retorziót vonhatnak maguk után a külföld ré­széről, vagy pedig drágán kell meg­fizetnünk a rendelet végrehajtását. Indítványozza, hogy a szénrendeletet csak a deviza­­korlátozás tartamára léptessék életbe. Gondoskodni kell arról is, hogy a hazai szén árát ne emelhessék, enél­­kül nem fogadhatja el a javaslatot. Az kétségtelen, hogy a hazai szén­hez külön fűtőberendezés szükséges. A szénbányáknak vállalkozni kell a fűtőberendezés szállítására is, így az ellenőrzés is könnyebb lesz. Ki­fogásolja, hogy a rendelet ügyében nem hallgatták meg az Ipartanács állandó bizottságát. Schandl Károly helyesli a hazai széntermelés fokozását és javasolja, hogy engedjék meg a hazai erdők több évi túlhasználatát. Őrffy Imre a rendelet mellőzésének megfontolását ajánlja. Nagy Emil csak úgy fogadhatja fel a rendeletet, ha a hazai szén jóval olcsóbb lesz a külföldinél. Hasonló értelemben szólal fel Csizmadia An­drás is, aki az eddigi tapasztalatok alapján a szénárak emelésétől tart. Chorin Ferenc lehetetlennek tart­­ja, hogy a devizatilalom miatt ipar­­ágak szűnjenek meg, a kérdéssel rö­videsen foglalkozni kell. Wolff Károly nem akar háborús izü intézkedéseket és úgy véli, hogy a szénkormánybiztos szerepét a ke­reskedelmi miniszter is elláthatja. Eszterházy Móric gróf a tűzifa­­kérdésben az erdőtulajdonosok meg­­hallgatását kéri. Kenéz Béla hangoztatja, hogy a rendelet nem ütközik a fennálló kül­földi szerződésekbe és széndrágulás­­tól, vagy sorbaállástól nem kell tar­tani. Ivády Béla hozzájárul az erdők túlhasználatának engedélyezéséhez, amivel a 110 ezer vagon külföldi fabehozatalt csökkenthetjük. Sz­erényi József báró újra hangoz­tatta, hogy csak a­­ devizakorlátozás tartamára fogadhatja el a rendeletet. A bizottság általánosságban, majd Szterényi módosító in­dítványával együtt részleteiben is elfogadja a javaslatot, valamint Lakatos Gyula azon indít­ványát, hogy a rendelet kiadása a széndrágítás megakadályozása érde­kében is történik. A mai ülésen Ivády Béla kiviteli expozéja fölött megindul a vita. A Ganz és az állami Gép­gyárak fuzionálnak? A 33-as bizottság hatos albizott­sága a kereskedelmi tárca költség­­vetésének vizsgálatánál megállapí­totta, hogy az állami gépgyári üze­meket nem lehet kellőleg kihasznál­ni és így nem jövedelmeznek. Fel­vetette azt az eszmét, hogy az ál­lami gépgyárak hasonló üzletkörű magánvállalatokkal fuzionáljanak. A hatos bizottságnak ez a javaslata napirendre hozta a Ganz és az Ál­lami Gépgyár fúzióját, melynek ter­ve már régen felmerült. Ebben az ügyben a legközelebbi hetekben tár­gyalások indulnak meg. Raktárunk apasztása folytán 11 FÉRFI ÉS HOI SZÓDÉT—SZCHYEB9HUIHR9T bár a gyári árak emelkednek — mégis igen OLCSÓN, sőt LESZÁLLÍTOTT árakon eszközöljük. Szíveskedjék vételkötelezettség nélkül üzletünket meglátogatni ! 1! Szolgálatkészen vagyunk KONSTANTIN TESTVÉREK

Next