Orosházi Friss Ujság, 1940. november (29. évfolyam, 250-271. szám)

1940-11-03 / 250. szám

Vasárnap 1940 november 3 OROSHÁZI FRISS ÚJSÁG Motorkerékpárbaleset a Laposmajor környékén R­ószaszírokba zuhant eszméletlenül a motorkerékpár utasa Pénteken délelőtt kölcsönkért mo­torkerékpáron Szentesről Orosházára igyekezett egy fiatalember. Motorke­rékpárja Laposmajor körül járt ami­kor — nem tudni hogyan — a mo­torkerékpár nekiment valaminek az után, a zökkenéstől a motorkerék­pár utasa széles ívben kiröpült az ülésből és beleesett az út mellett el­húzódó vizesárokba, amely tele volt vízzel. Esés közben elvesztette esz­méletét és nem tudott az árokból kijutni. Talán odavész a vízben, ha nem jön váratlanul segítség. Az után járókelők egyikének fel­tűnt az utón gazdátlanul heverő mo­­­torkerékpár s ahogy jobban körül­­­­nézett, meglátta az árokban a vízből kilátszó kezet, illetve kart s azt is, hogy a viz bugyborékol egy helyen. Nyomban segítségére sietett az esz­méletlen embernek, bevitték egy kö­zeli házhoz majd telefonon ér­esítet­ték az orosházi mentőket, akik ki­mentek a helyszínre és kezelésbe vették az eszméletlen embert, majd beszállították a szegedi klinikára. A szerencsétlenül járt motoros valószí­nűleg koponyaa­api törést szenvedett s orrán, homlokán, szemén láthatók súlyos sérülések.—»o«— Legalább az átereszek fáit kíméljék a tüzelőanyaginségesek Több helyen a községnek felszedték az átereszek deszkáit Még csak a kezdetén vagyunk a télies időjárásnak s máris megindul­tak a fapusztitók a község utcáin. Nem egy helyen látunk már tőből lemetszett fákat s a gallyak leszedé­se napirenden van az utcai fákról. A szegénysorsú lakosság, vagy pe­dig a tágabb l­elkiismeretű egyének nem törődnek sokat a közvagyonnal, hanem nekilátnak az útszéli fák ki­darabolásának. Néhány napig meleget ad még a kisebb törzsű fa is, amivel könnyű elbánni. A napokban azonban arról tettek panaszt illetékes helyen, hogy az át­ereszek fából készült szerkezetét fel­szed­ik, valószínűleg látszik, hogy szintén tűzrevalónak. Az átereszek deszkáiból igen gyenge fűtőanyag­­ kerül ki, inkább gyujtósnak való, ok­talanul cselekszik, aki ezek felszedé­­séhez folyamodik, mert a kevés ha­­­­szon mellett, amit elér, nagy kárt okozhat. A gyanútlanul járókelő, kü­lönösen a hamar sötétedő időben estefelé járók nincsenek elkészülve arra, hogy az átereszek deszkái el­tűntek s megbotlanak, lábukat kitör­hetik a hiányzó átereszdeszkák miatt. Embertársaink testi épségét ne koc­káztassuk azért a csekélységért, amit bárkinek az átereszek deszkái okozta meleg jelent. Legalább az átereszek deszkáit kí­méljék a fapusztítók és mindazok, akik célirányosnak tartják tüzelő-­a­nyagjukat az utcákon beszerezni. Egyébként — értesülésünk sze­rint — a községi elöljáróság szigo­­­­rúan ellenőrizteti az utcai fák épsé­gét. Aki a fákat bántja, vágja, azt feljelentik. Új tíszoltói Éilap és szertár­beli Orosházának i1 kerületi tűzrendészed felügyelő szemlentja a megyében Az elmúlt napokban, október 29 -én, 30-án és 31-én vitéz dr. Ron­­csik Jenő kerületi tűzrendészed fel­ügyelő Békés vármegyében tűzrendé­szed szemlét tartott. Az orosházi járás és Orosháza tűzrendészetét október 31-én vizsgál­ta meg s úgy a járási, mint az o­­rosházi tűzoltóságot és tűzrendésze­tet legnagyobb rendben találta és a látottak felett elismerését fejezte ki.­­ A kerületi tűzrendészeti felügyelő megállapította azt is, hogy az oros­házi tűzoltólaktanya és szertár meg nem felelő. Dr. Roncsik Jenő tisztel Gummibélyegzőjét rendelte az Orosházi Friss Újságnál fő látogatást tett Orosházán Bakos József járási főszolgabírónál és Dr. Bulla Sándor főjegyzőnél is s a fő­jegyzővel beható tárgyalást folytatott az orosházi tűzoltólaktanya és tűzol­­tószertár kérdéséről, illetve új tűzol­tó laktanya és szertár létesítéséről. Megállapítást nyert az,­­hogy az orosházi tűzoltóságnak egy gépeze­­tes tolólétrára van szüksége s a ke­­­­rületi tűzrendészet felügyelő kilátás­ba helyezte, hogy azt a legrövidebb időn belül megkapja az orosházi tűz­oltóság. Az orosházi táj tűzoltólaktanya és tűzoltószertár építése tehát az aktu­alitás stádiumába jutott s ha minden tényező azon lesz, hogy a tűzoltó­laktanya felépüljön, akkor nem is kell sok idő, hogy ez­­megtörténjék. —xk— 3 Kneipp emlékének­ kell élne« Ez volt a címe annak a világhírű mun­kának, melyben Kneipp az észszerű élet irányítására szolgáló napiparancsait állí­totta össze és amelyet a modern táplálkozás­­tudomány mindenkori alapigazságának te­kinthetünk. Sok régi bölcsességet újított fel ben­ne, de még több újat tett hozzá. Élet­műve koronájának tekintette, hogy élete alkonyán még malátakávéjával, a kitűnő Kneipp malátskávé­val is megajándékoz­hatott bennünket Olyan ital ez, melyben valósággal ízlelhetjük a gyártás után is egészben maradt és hámozatlan árpaszemek teljes erejét E kávéban minden egyes árpa­­szem a maga teljes keményítő tartalmával jóízű, egészséges és édes malátává változik. Minden szemet héjastól duzzasztottak, pör­költek, pirítottak, karamellizáltak és tisztán, finoman impregnáltak. Ezért olyan egészsé­ges és frissítő tehát ez a jó Kneipp malát­akávé. Zamatos, miként az életerőt adó kenyér. És valóban olyan is, mint a legízletesebb tápláló kenyér a kávéscsészében. Nem hiá­­nyozhatik egyetlen reggeliző asztalról sem. Egyetlen nap sem. Ez az ital az egészség és erő kúsforrása. Valóságos gyógyforrás, ahogy néha Kneipp maga is nevezte. Kneipp malátakávét! Ezt Hneiffsz maga adta az­ emírrségnek.

Next