Orosházi Hírlap, 1962. október-december (7. évfolyam, 66-102. szám)

1962-10-18 / 73. szám

1962. október 18., Csütörtök A Békés megyei Népújság orosházi kiadása VII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM Fekete napok az olasz tőzsdéken Róma (MTI) Hétfőn és kedden nagyarányú áresés következett be az olasz tőzsdéken. Az áresés elsősorban a textilipari és a biztosítási részvé­nyeket érinti, amelyek tíz pontot is vesztettek, de a nagy monopóli­umok részvényei is, így a Monteca­­tini, a Pirelli, a Fiat és a Visco­­sa is komoly veszteségeket szen­vedtek.­­ Ez az áresés részben az ameri­kai és európai tőzsdék legutóbbi fekete­­ napjainak következménye, részben pedig a Közös Piac tőzs­déin uralkodó pénzügyi zűrzavar eredménye. (MTI) A városi tanács elfogadta a vb 1963. évi költségvetési tervezetét 1 millió 300 ezer forintot irányoztak elő új bölcsőde építésére, 200 ezer forintot a szabadtéri színpadra, 100 ezer forintot a Kinizsi-sportpálya fejlesztésére A városi tanács a napokban tár­gyalta a vb 1963. évre összeállí­tott és javasolt költségvetési ter­vezetét, mely közel 30 millió fo­rint felhasználását határozza meg. Ezenkívül községfej­lesztésre fel­használható 3 751 000 forint, mely­hez hozzá kell számítani az elő­irányzott 700 000 forint értékű tár­sadalmi munkát is, így a teljes összeg 1 451 000 forint. A költségvetés községfejlesztési alapból többek között az alábbia­kat tervezi megvalósítani: 160 000 forintot határoz meg út­és járdafelújításra, amit 200 ezer forint értékű társadalmi munka egészít ki. AZ ÚJ KÓRHÁZ építése szük­ségessé teszi a Hámán Kató és a Könd utca közvilágításának kor­szerűsítését, melynek költsége 1SO 000 forintot tesz ki, ebből a DÁV dolgozói 30 000 forint értékű társadalmi munkát vállalnak. A város továbbfejlesztése érde­kében el kell készíteni a „Szőlő” beépítési, valamint 600 lakás el­e­­helyezési, továbbá a Kiss István­­gödör beépítési tervét. Ezekre a munkákra az előirányzat 120 000 forint. A VÍZHÁLÓZAT továbbfejl­esz­­tésére az 1962. évre előirányzott felújítási hitelből mintegy 400 000 forint áthúzódik 1963-ra, mert ez évben kivitelező hiányában a fel­adat teljes egészében nem volt megoldható. A 400 000 forint ös­­­szeget még 100 000 forint értékű társadalmi munka növeli. A költségvetés egy 40 férőhelyes bölcsőde építését is célul tűzi, melyre a fedezetet részben az Egészségügyi Minisztérium bizto­sítja. Mivel azonban ez az ös­­­szeg nem elegendő a kiadásokra, ezért a tanács 1 200 000 forintot és 100 000 forint értékű társadalmi munkát, összesen 1 300 000 forintot irányzott elő a bölcsőde megépí­téséhez. Fejlesztik az óvodákat is, amely­re 250 000 forintot és 60 000 forint értékű társadalmi munkát tervez a költségvetés. 73 000 forinttal és 110 000 forint értékű társadalmi munkával befe­­jezik a rákóczi-telepi politechni­kai műhely építését. A VÁROSI és járási könyvtár részére könyvek beszerzésére 60 000 forintot fordítanak. A vb ezt úgy terjesztette a tanácsülés elé, hogy kötelezi a könyvtár ve­zetőjét: ebből az összegből szerez­ze be az iskolai tanulók számára előírt irodalmi könyveket, a mun­kások számára pedig a képzett­ségük továbbfejlesztéséhez szük­séges szakkönyveket is. 1963-ban sor kerül a már régeb­ben tervbe vett szabadtéri színpad megépítésére. Erre a célra rendel­kezésükre áll az 1962-ben elő­irányzott 50 000 forint áthúzódó hitel és biztosítanak még 120 000 forintot, amely kiegészül 80 000 fo­rint értékű társadalmi munkával. A KINIZSI sportpályán lévő le­látó megépítéséhez, valamint a tréningpálya bekerítéséhez az ÉDOSZ központi elnöksége 100 000 forintos hozzájárulást biztosított. Ez az összeg azonban nem fedezi a költségeket. A Kinizsi-sportegye­­sület vezetősége ezért kéréssel for­dult a vb-hez, hogy községfejlesz­tési alapból segítse elő a tervezett munkák elvégzését. A tanács 100 000 forintot irányzott elő erre a célra azzal a megkötéssel, hogy a sportkör elnöksége a szükséges további összeget a megyei tanács tervosztályától biztosítsa. A költségvetés az előző felújí­tásokon és beruházásokon kívül 50 000 forintot irányoz elő még az önkéntes tűzoltótestületek egyen­ruha-szükségletének beszerzésére, ugyancsak 50 000 forintot Oroshá­za város története megírásának elősegítéséhez. A VÁROSI tanács központi költ­ségvetésében az 1963. évi­ felújí­tási hitelek nem szerepelnek, mert a Békés megyei Tanács VB a fel­újítási kereteket a költségvetés le­tárgyal­ásáig nem bocsátotta a vá­ros rendelkezésére. Az előző évek­­ben erre a célra általában 2 000 000 forintot kapott a város, mely az államosított házak, iskolák, óvo­dák, a kórház és más egészségügyi épületek, valamint az utak és jár­dák felújítására fordítható. A költségvetésben megszabott feladatok csak akk­or valósíthatók meg, ha az adófizetők az esedékes­ség idején tesznek eleget állam­­polgári kötelezettségüknek. Pásztor Béla VWWNAAAAAA ^AAAAAAAAAAj A minap iskolába menve, néhány percet szakítottam magamnak, hogy körülnézzek itt a csorvási piacon. Majd­nem elkések az iskolá­ból, mert egy érdekes esemény köti le a fi­gyelmemet. Fiatalasszony árulja a szilvát. Egy nagy kosár­ból szedegeti elő a sáros szemeket, amelyek még így is őriznek valamit a gyümölcs természetes hamvából. Közben újabb és újabb érdeklődők jönnek, s egymás után hangzik fel a szokásos kérdezgetés refrénje: hogy a szilva? — Három forint — mondja a fia­talasszony, s arra is te­lik erejéből, hogy egy­­egy mosollyal toldja meg az egyébként száraz és kapott véleménycserét. A vevők gyűlnek, tet­tük nekik a szilva, s az árát­­ is elfogadhatónak tartják. Már sor seregük az elárusító előtt, amikor idősebb férfi jelenik meg. Csizmában van, arcán három-négynapos szakáll tüskézik. Néhány pillanatig nézi a várat­lan sokadalmat, aztán odalép a fiatalasszony­hoz és megkérdezi tőle: hogy méred a szilvát? Három forintért mondja az, s közben kivesz egy marékkal a kosárból, hogy a soron következő vevő kérésének eleget te­gyen. — Három forint? — adja a férfi a felháboro­­dottat, s máris odaáll a mérleghez és magabizto­san átveszi­ az eladás irányítását. — Mostantól kezdve háromötven — mondja jó hangosan, hogy a ko­sár körül állók közül mindenki megértse az ár hiteles felszökkenését. — Hogyhogy három­ötven? — méltatlankod­nak a vevők —, hát még ebben a pillanatban három forintért mér­ték! — Az lehet — fölényes­kedett a szakállas, de a szilva az enyém és én szabom meg az árát. Akinek drága, az ne ve­gyen belőle. A vevők egy pillanatra megdermednek, aztán valaki azt kérdezi a fiatalasszonytól: a fér­je ez az ember? Dehogy! — tiltakozik az asszony­ka, s ahogy hirtelen el­pirul, a szégyennek olyan hamva van az arcán, mint a szilva érintetlen bársonya. Az apósom — dadogja, s látszik rajta, hogy szeretne most köd­dé vagy árnyékká válni, de egy erősebb parancs, vagy akarat a helyéhez láncolja. Az apóst azonban sem a menye szégyene, sem a vásárlók méltatlanko­dása nem zavarja. — Akkor vigye haza! — jegyzi meg valaki gú­nyosan és főzze ki otthon lekvárnak. Azt még drá­gábban adhatja majd. — Az én lovam viszi haza — mondja gőgösen —, holnap meg ad majd maga még ezért négy fo­rintot is. — Arra csak várhat! — szélednek szét a ve­vők, s a fiatalasszony szemében könnycsepp fényük. Lele Károly tanár Az após és a szilva Ma: BIZALOMMAL a Utcai pillanatkép a Tollhegyen Október 20-án tartják meg a járási pártértekezletet Szombaton, október 20-án a vá­rosi tanács nagytermében reggel 8 órakor kezdődik a járási pártér­tekezlet, melyen 97 alapszervezet képviseletében 200 szavazati jogú küldött és 30 meghívott pártonkí­­vüli dolgozó vesz részt. A meghí­vottak munkások, mezőgazdasági dolgozók, műszaki értelmiségiek, orvosok és más foglalkozásúak. A beszámoló, melyet Párkány János elvtárs, a járási pártbizott­ság titkára tart meg, számot ad a pártértekezletnek a pártbizottság VII. kongresszus óta végzett munkájáról. Végül a küldöttek megválaszt­ják az új pártbizottságot, vala­mint a megyei pártértekezlet kül­dötteit. Sokoldalú oktatás a szövetkezetekben Többször hírt adtunk már ar­ról lapunk hasábjain, hogy a vá­ros szövetkezeti gazdái számos ok­tatási formában gyarapítják tu­dásukat, általános műveltségüket. Felsoroltuk a különböző ismeret­­terjesztő előadásokat, tsz-akadé­­miákat, a népművelés egyéb for­máit, s most előbbi híradásunkat azzal egészíthetjük ki, hogy a jelen­­legi oktatási évadban a szövetke­zeti gazdák összesen öt ezüstkalá­szos tanfolyamon — két éven át — mintegy 150-en vesznek részt. A hallgatók számára a harmadik év a szakmunkásvizsgára történő felkészülés időszakát jelenti. A tanfolyamokat szövetkezeti, vala­mint a mezőgazdaság irányításá­ban dolgozó szakemberek vezetik. Igen hasznos a fiatalok számá­ra megszervezett mezőgazdasági szakmunkás-képzés is, amely 3 éves időtartamú. Minden évben a fiatalok 8 hónapi gyakorlati mun­kán, 3 hónapi elméleti képzésen vesznek részt, s a más szakmában tanuló fiatalokhoz hasonlóan évi egyhónapi szabadságot kapnak. Aratják, csépelik a rizst (Fotó: Kocziszky László) (KÉPES TUDÓSÍTÁS A 3. OLDALON)

Next