Orosházi Hírlap, 1965. október-december (10. évfolyam, 115-153. szám)

1965-11-21 / 136. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG OROSHÁZI KIADÁSA 1963. NOV. 21., VASÁRNAP Ára: 80 fillér X. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Előzzük meg a telet Bizony aggódtak a tavasszal a mezőgazdaság ismerői, ami­kor az ekék forgatni kezdték megyénkben a földet, hiszen 100 ezer hold maradt szántat­­lan tavaly ősszel. S hogy mégis jó talajba lehetett elvetni a ka­pásokat, az a csapadékos időnek köszönhető. Az igaz, oly’ hos­­­szúra nyúlt a csapadékos idő, hogy eltolódott a vetés, s elto­lódott minden növény érési ide­je. De a szorgalom, a munkák jobb szervezése pótolta ezt, si­kerrel takarították be a gabo­nát, s nagy-nagy akarással lát­tak hozzá az őszi betakarítás­hoz. Többek közt, ha csupán azt említjük meg, hogy más évek­ben a ciroknak 80 százalékát szeptemberben takarították le, most ez is októberre esett, és tízezer holddal többet szántot­tak fel októberben 28 nap alatt, mint tavaly ugyanennyi idő alatt. És sorra-rendre adtuk hí­rül, hol fejezték már be a bú­zavetést, a cukorrépaszedést, s hány vagon cukrot szállított vagy raktározott el a sarkadi, a Mezőhegyesi Cukorgyár. És mégis... Mégis október utolsó napjai­ban mintha megtorpantak vol­na a mezőgazdaságban. Lassab­ban haladt a kukoricatörés és még lassabban a kukoricaszár betakarítása. Ezért azután aka­dozott a búza­vetés is, s a 175 ezer hold tervezett vetést e hét derekára nem sikerült befejez­ni, a fagy, a hó ötezer holdnyit „elorozott“ a megyétől. És itt mindjárt valamit meg kell je­gyezni: igaz, hosszad­almasan, nagy munkával tudtak csak magágyat készíteni, 7—8, sőt 9 munkafolyamat is kellett hozzá. Mégis ez az október végi, no­vember eleji megtorpanás okoz­ta, hogy az ötezer holdnyi vetés „befagyott“, hogy kétezer hold­nyi cukorrépa szedetlen, hogy 20 ezer holdnyi kukorica töret­len még, s hogy a sok szárkúp akadályozta a szántást. Ezért van, hogy a szövetkezetekben még 160 ezer holdnyi szántani­­való van. Hozzá kell tenni eh­hez rögvest: 15—20 azoknak a szövetkezeteknek a száma, ame­lyekben­ csaknem össze lehetne adni az ötezer holdnyi vetéshi­ányt, amelyekben legnagyobb az elmaradás az őszi munkák­ban. Egyes helyeken, mint Pusztaottlakán, Magyarbánhe­­gyesen, Orosháza három szö­vetkezetében és még a többi 10—15 helyen „megfeledkez­tek“ arról, hogy a tél nem vár rájuk, hogy nekik kell a telet megelőzniük. És még valamit meg kell jegyezni: ennek a 15—20 szövetkezetnek nagy ré­sze olyan, ahol évről évre abban a bajban szenvednek, hogy a tél mindig „befogja“ őket. És mégis akadtak olyan emberek az elmaradt részeken, amikor szóvá tették nekik, hogy na­gyobb igyekezettel, akaraterő­vel csinálják a dolgukat, mert­­ „befagynak“, azt mondták:­­ Próbálja meg csinálni az, aki jobban érti. Ez egyenlő a felelősségelhárí­tással. Csinálja csak meg min­denki azt, ami rá van bízva. Csak így nézhet tiszta lelkiis­merettel mások szemébe. Vajon nem bántaná-e ezeket az embe­reket a lelkiismeret, ha kifagy­nának az ekék a földből még mielőtt a 160 ezer holdat fel­szántanák, jobban mondva, mi­előtt saját szövetkezetükben van szántanivaló? Vajon nem bántaná-e a lelkiismeret őket majd a tavasszal, ha akkor kel­lene szántani, és csapadék nélküli időjárás lenne, hogy rossz magágyba kell vetni a ka­pásokat? Hiszen ezek termést csökkentő tényezők­ Bizonyára bánkódnának. Ép­pen ezért minden eszközt­ össz­pontosítani szükséges, hogy az ekék éjjel-nappal forgathassák a földet. Ne sajnáljanak a szö­vetkezetek saját traktorosaiknak éjjeli pótdíjat adni, ne féljenek most eltérni, ahol erre szükség van, a hagyományos, megszo­kott betakarítási formáktól, ha­­ kell, alakítsanak betakarítóbri­gádokat, hogy minél előbb meg­■ tisztuljanak a táblák a kukori­­­caszártól és mindentől,­­ami út­­­­jában áll az ekéknek. Cserei Pál Leomlott a kultúrház párkányzata November 19-én, pénteken dél­előtt a városi tanács út- és épület­karban­tartó üzemének dolgozói a kultúrház leégett szárnyánál tevé­kenykedtek, amikor a Kossuth Lajos út felőli párkányzat várat­lanul leszakadt. Az emberek ez­után a kisvasút pályáját is eltor­laszoló hulladékot akarták elszál­lítani, amikor az Árpád-kert fe­lőli rész párkányzata is ledőlt, és Kiss Sándor, az üzem dolgozója megsérült. A szerencsétlenül járt embert kórházba szállították. A városi tanács vb ülése November 19-én, pénteken ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága, amelyen elsőként Orosháza közegészség­ü­gyi, jár­ványügyi helyzetéről, valamint az anya- és csecsemővédelmi felada­tokról dr. Pongrácz Gyula osz­tályvezető főorvos terjesztett je­lentést a vb elé. Az ülés második napirendi pontjaként a vb meg­tárgyalta dr. Csizmadia Sándor­nak, az igazgatási osztály vezető­jének az osztály eddigi munkáját értékelő jelentését. Az ülés mind­két napirendi ponttal kapcsolat­ban megfelelő határozati javasla­tokat hozott. A szentetornyai általános iskolások a különféle szakkörökön belül igyekeznek elsajátítani azokat a szakmai ismereteket, amelyeket majd tanulmányaik befejezése után a gyakorlatban is hasznosíthatnak. Képünk a rádiós szakkör három tagját, Fehér Margitot, Hegedűs Imrét és Kiss Ferencet ábrázolja egy rádió szerelése közben. Új szolgáltatás Az Orosházi Kazánjavító- és Ál­talános Szerelő Ktsz január 1-től szerződést köt a Jászberényi Hű­tőgépgyárral, amelynek eredmé­nyeként a jövő évben a lakosság­­ használatában levő Lehel típusú hűtőszekrények javítását is vál­lalják. A Pacsirta utca sarkán le­vő részleg még az idén bővül, ugyanis az eddig itt elhelyezett központi raktár a Fürdő utcai te­lepre költözik. Ugyancsak meg­váltak az említett műhelytől a la­katosok, s így a hűtőgépszerelők a jövőben nagyobb kapacitással láthatják el feladataikat. Minden eddiginél jobb volt a cukorrépatermés Kukoricából 50 mázsa is termett holdanként A város hét termelőszövetkeze­te együttesen 1238 holdon termelt az idén cukorrépát. A betakarítás már csaknem egy héttel ezelőtt véget ért, s a Szabadság Tsz ki­vételével valamennyi közös gazda­­ság befejezte a szállítást is. Ebben az évben, ugyanúgy, mint a ke­nyérgabonából, a cukorrépából is rekord terméseredményekről szá­molhatunk be. A tervezett városi 160 mázsás holdankénti átlagter­méssel szemben 190 mázsa az át­lageredmény. Ilyen jó termésre még nem volt példa, hiszen az előző csúcs 170 mázsa volt. A kö­zös gazdaságok közül a legjobb eredményt az Új Élet és a Béke Tsz érte el, az előbbi 250, az utóbbi 210 mázsás holdankénti át­lagterméssel. Még a cukorrépa­­betakarítás dandárjában megkez­dődött a kukoricatörés is, amel­­­lyel szintén teli haladnak a közös gazdaságok. A termés tengeriből is igen jónak ígérkezik, bár pon­tos adatok erre vonatkozólag csak később lesznek, annyi azonban máris bizonyos, hogy nem ritka az 50 mázsás holdankénti átlag­termés sem, amire még szintén nem volt példa a városban. iiiiHMrauuiuiiuuHWiwiiiNiiiuuuuummuiHUiiuuiuitiimiHmimmuiimmimmmmimimiuuHmiiuuiniiimmiiiuiiiiiimuwu) NAPIRENDEN Orosháza úthálózatának, közlekedésének helyzete és a fejlesztés kérdései Ülést tartott az MSZMP városi végrehajtó bizottsága Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén fog­lalkozott Orosháza úthálózatának, közlekedésének helyzetével és az ezzel kapcsolatos fejlesztési fel­adatokkal. Az ülésen részt vettek a megyei párt-vb és megyei tanács képviselői is. Az előterjesztett jelentésből kitűnik, hogy a város fejlődésé­nek egyik legelmaradottabb terü­lete az utak és a közlekedés kor­szerűtlensége. A város 156 km hosszúságú belterületi útjaiból 42 km a szilárd burkolatú, vagyis 27,4 százaléka. Ezek is jórészt korszerűtlenek, keskenyek, sőt egyes helyeken szinte járhatatla­nok. A város gazdasági fejlődése és a múlt szomorú öröksége kö­vetkezményeként olyan hely­zet alakult ki, ami égetően sürgeti a korszerű úthálózat gyors ütemű kiépítését, a tel­jes rekonstrukciót. Az elmúlt évek során többszörö­sére nőtt a forgalom és növekedett a baleseti veszély is. Míg 1959-ben egy nap Békéscsaba felől 1895, addig ma 7260 jármű érkezik a városba. Egyes útjainkat a nagy terhelésű gépjárművek teljesen tönkretették, nincsenek terelő­utak és a város összefüggő része­in nem halad át semmilyen szi­lárd burkolatú út. A földutak ál­lapota és a csapadékvíz elvezeté­se teljesen rendezetlen, s egy na­gyobb eső özönvízzel borítja a város központját. A növekvő jár­műpark karbantartása, javítása szintén megoldatlan. Nem sokkal kedvezőbb a belső közlekedés színvonala sem. Bár menetrendszerű autóbuszközleke­dés épült ki néhány éve, de a nagyarányú fejlődés ezt régen túlnőtte. A munkába és iskolába­­ járók túlzsúfolt járműveken kénytelenek utazni és nemegyszer fel sem férnek, sőt a menetrend sem a legszerencsésebb. Mindezeket összegezve alapos vita után a vb sok irányú felada­tokra hozott határozatot. Ennek megfelelően a városi tanács épí­tési és közlekedési osztálya meg­teszi a szükséges intézkedéseket, hogy mielőbb elkészüljön a várost átfogó úthálózat fejlesz­tési és csapadékvízelvezetési terve, valamint egy részletes ütemezés a következő öt évre vonatkozóan. Már 1966-ban hozzálátunk a Tö­rök Ignác, Arany János, Bajnok, Csengeri, Lehel, Huba utca ki­építéséhez, később a Móricz Zsig­­mond, a Szabó Dezső, a Tél és az Aradi út kiépítése történik meg. Az úthálózat több éves fejleszté­sével lehetőség lesz a városköz­pont tehermentesítésére, a nagy forgalmú átkelővonalak elterelé­sére és a sűrűn lakott részek for­galomba való bekötésére. A ké­sőbbi évek során ki kell építeni az új ipartelepek úthálózatát, a­­ „Szőlők” városrészen átvezető­­ utat és Gyopáros—Szentetomya— Rákóczitelep összekötését. A vá­rosi tanács létrehoz egy 6—10 fő­­­­ből álló részleget az úthálózat­­ karbantartására és az e célra s szükséges gépek beszerzésére. A­­ vb külön felkéri a KPM és a me­­­­gyei tanács illetékeseit, hogy sür­­­­­­gősen történjen megállapodás a ’­­ szentesi út szinte használhatat­­­­­­lanná vált szakaszának felújítá­­­­sára vonatkozóan. A vb határo­­­zata javasolja, hogy a kisvasutat a MÁV 1966 végén a város terü­letén számolja fel és vele egyidő­­ben növeljék az autóbuszok szá­mát. Ugyancsak szükségesnek és célszerűnek látszik a központi autóbuszállomás áthelyezése a felszabaduló kisvasúti állomás helyére. Szükségessé válik az új, nagy teljesítményű benzintöltő állomás mielőbbi felépítése, valamint egy 4 állásos autószerviz-állomás lét­rehozása — amiről előzőleg már folytak tárgyalások — úgy, hogy ezeket lehetőleg 1967-ben már üzembe helyezzék. Mindezen kér­dések megoldásához, a megyei tanács vb határoza­ta alapján a megyei szervek a következő években jelentő­sen növelik az anyagi, mű­szaki támogatást. Ugyanakkor segítenek több köz­ponti hatáskörbe tartozó problé­ma megoldásában is. A vb szükségesnek tartja, hogy a KPM illetékeseivel megállapo­dás történjék a vasúti közlekedés és szállítás fejlesztése kérdésé­ben, valamint a közúti és gyalo­gos felüljárók megépítése tárgyá­ban. A következő években szük­ségessé válik a város egész terü­letére kiterjedő csapadékvíz-elve­zetés, a csatornahálózat rendezé­se és fokozatos rekonstrukciója A portalanítás, úttisztántartás szintén sok javítanivalót igényel. A határozat végül utal az egyes részfeladatok sürgős megoldásá­ra, mint például az üveggyár be­járatának gyalogjárdával való összekötésére. Hasonlóan gyalog­járdát kell építeni a Pipis-malom­­tól a hármas vasúti keresztezésen át, valamint rendbe kell hozni a legnagyobb forgalmú Kossuth La­jos utcai járdaszakaszt is. A párt-vb ülés igen sok problé­mát tisztázott és olyan fontos, szinte a város egész lakosságát érintő kérdésekben hozott dönté­seket, amelyek bizonyosan he­lyeslésre találnak városszerte. Ezek megvalósítása viszont ko­moly erőfeszítéseket igényel a város vezető szervei részéről, de nem kevésbé feltételezi a lakos­ság aktív részvételét is.

Next