Orosházi Hírlap, 1965. október-december (10. évfolyam, 115-153. szám)
1965-11-21 / 136. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG OROSHÁZI KIADÁSA 1963. NOV. 21., VASÁRNAP Ára: 80 fillér X. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Előzzük meg a telet Bizony aggódtak a tavasszal a mezőgazdaság ismerői, amikor az ekék forgatni kezdték megyénkben a földet, hiszen 100 ezer hold maradt szántatlan tavaly ősszel. S hogy mégis jó talajba lehetett elvetni a kapásokat, az a csapadékos időnek köszönhető. Az igaz, oly’ hosszúra nyúlt a csapadékos idő, hogy eltolódott a vetés, s eltolódott minden növény érési ideje. De a szorgalom, a munkák jobb szervezése pótolta ezt, sikerrel takarították be a gabonát, s nagy-nagy akarással láttak hozzá az őszi betakarításhoz. Többek közt, ha csupán azt említjük meg, hogy más években a ciroknak 80 százalékát szeptemberben takarították le, most ez is októberre esett, és tízezer holddal többet szántottak fel októberben 28 nap alatt, mint tavaly ugyanennyi idő alatt. És sorra-rendre adtuk hírül, hol fejezték már be a búzavetést, a cukorrépaszedést, s hány vagon cukrot szállított vagy raktározott el a sarkadi, a Mezőhegyesi Cukorgyár. És mégis... Mégis október utolsó napjaiban mintha megtorpantak volna a mezőgazdaságban. Lassabban haladt a kukoricatörés és még lassabban a kukoricaszár betakarítása. Ezért azután akadozott a búzavetés is, s a 175 ezer hold tervezett vetést e hét derekára nem sikerült befejezni, a fagy, a hó ötezer holdnyit „elorozott“ a megyétől. És itt mindjárt valamit meg kell jegyezni: igaz, hosszadalmasan, nagy munkával tudtak csak magágyat készíteni, 7—8, sőt 9 munkafolyamat is kellett hozzá. Mégis ez az október végi, november eleji megtorpanás okozta, hogy az ötezer holdnyi vetés „befagyott“, hogy kétezer holdnyi cukorrépa szedetlen, hogy 20 ezer holdnyi kukorica töretlen még, s hogy a sok szárkúp akadályozta a szántást. Ezért van, hogy a szövetkezetekben még 160 ezer holdnyi szántanivaló van. Hozzá kell tenni ehhez rögvest: 15—20 azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyekben csaknem össze lehetne adni az ötezer holdnyi vetéshiányt, amelyekben legnagyobb az elmaradás az őszi munkákban. Egyes helyeken, mint Pusztaottlakán, Magyarbánhegyesen, Orosháza három szövetkezetében és még a többi 10—15 helyen „megfeledkeztek“ arról, hogy a tél nem vár rájuk, hogy nekik kell a telet megelőzniük. És még valamit meg kell jegyezni: ennek a 15—20 szövetkezetnek nagy része olyan, ahol évről évre abban a bajban szenvednek, hogy a tél mindig „befogja“ őket. És mégis akadtak olyan emberek az elmaradt részeken, amikor szóvá tették nekik, hogy nagyobb igyekezettel, akaraterővel csinálják a dolgukat, mert „befagynak“, azt mondták: Próbálja meg csinálni az, aki jobban érti. Ez egyenlő a felelősségelhárítással. Csinálja csak meg mindenki azt, ami rá van bízva. Csak így nézhet tiszta lelkiismerettel mások szemébe. Vajon nem bántaná-e ezeket az embereket a lelkiismeret, ha kifagynának az ekék a földből még mielőtt a 160 ezer holdat felszántanák, jobban mondva, mielőtt saját szövetkezetükben van szántanivaló? Vajon nem bántaná-e a lelkiismeret őket majd a tavasszal, ha akkor kellene szántani, és csapadék nélküli időjárás lenne, hogy rossz magágyba kell vetni a kapásokat? Hiszen ezek termést csökkentő tényezők Bizonyára bánkódnának. Éppen ezért minden eszközt összpontosítani szükséges, hogy az ekék éjjel-nappal forgathassák a földet. Ne sajnáljanak a szövetkezetek saját traktorosaiknak éjjeli pótdíjat adni, ne féljenek most eltérni, ahol erre szükség van, a hagyományos, megszokott betakarítási formáktól, ha kell, alakítsanak betakarítóbrigádokat, hogy minél előbb meg■ tisztuljanak a táblák a kukoricaszártól és mindentől,ami útjában áll az ekéknek. Cserei Pál Leomlott a kultúrház párkányzata November 19-én, pénteken délelőtt a városi tanács út- és épületkarbantartó üzemének dolgozói a kultúrház leégett szárnyánál tevékenykedtek, amikor a Kossuth Lajos út felőli párkányzat váratlanul leszakadt. Az emberek ezután a kisvasút pályáját is eltorlaszoló hulladékot akarták elszállítani, amikor az Árpád-kert felőli rész párkányzata is ledőlt, és Kiss Sándor, az üzem dolgozója megsérült. A szerencsétlenül járt embert kórházba szállították. A városi tanács vb ülése November 19-én, pénteken ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága, amelyen elsőként Orosháza közegészségügyi, járványügyi helyzetéről, valamint az anya- és csecsemővédelmi feladatokról dr. Pongrácz Gyula osztályvezető főorvos terjesztett jelentést a vb elé. Az ülés második napirendi pontjaként a vb megtárgyalta dr. Csizmadia Sándornak, az igazgatási osztály vezetőjének az osztály eddigi munkáját értékelő jelentését. Az ülés mindkét napirendi ponttal kapcsolatban megfelelő határozati javaslatokat hozott. A szentetornyai általános iskolások a különféle szakkörökön belül igyekeznek elsajátítani azokat a szakmai ismereteket, amelyeket majd tanulmányaik befejezése után a gyakorlatban is hasznosíthatnak. Képünk a rádiós szakkör három tagját, Fehér Margitot, Hegedűs Imrét és Kiss Ferencet ábrázolja egy rádió szerelése közben. Új szolgáltatás Az Orosházi Kazánjavító- és Általános Szerelő Ktsz január 1-től szerződést köt a Jászberényi Hűtőgépgyárral, amelynek eredményeként a jövő évben a lakosság használatában levő Lehel típusú hűtőszekrények javítását is vállalják. A Pacsirta utca sarkán levő részleg még az idén bővül, ugyanis az eddig itt elhelyezett központi raktár a Fürdő utcai telepre költözik. Ugyancsak megváltak az említett műhelytől a lakatosok, s így a hűtőgépszerelők a jövőben nagyobb kapacitással láthatják el feladataikat. Minden eddiginél jobb volt a cukorrépatermés Kukoricából 50 mázsa is termett holdanként A város hét termelőszövetkezete együttesen 1238 holdon termelt az idén cukorrépát. A betakarítás már csaknem egy héttel ezelőtt véget ért, s a Szabadság Tsz kivételével valamennyi közös gazdaság befejezte a szállítást is. Ebben az évben, ugyanúgy, mint a kenyérgabonából, a cukorrépából is rekord terméseredményekről számolhatunk be. A tervezett városi 160 mázsás holdankénti átlagterméssel szemben 190 mázsa az átlageredmény. Ilyen jó termésre még nem volt példa, hiszen az előző csúcs 170 mázsa volt. A közös gazdaságok közül a legjobb eredményt az Új Élet és a Béke Tsz érte el, az előbbi 250, az utóbbi 210 mázsás holdankénti átlagterméssel. Még a cukorrépabetakarítás dandárjában megkezdődött a kukoricatörés is, amellyel szintén teli haladnak a közös gazdaságok. A termés tengeriből is igen jónak ígérkezik, bár pontos adatok erre vonatkozólag csak később lesznek, annyi azonban máris bizonyos, hogy nem ritka az 50 mázsás holdankénti átlagtermés sem, amire még szintén nem volt példa a városban. iiiiHMrauuiuiiuuHWiwiiiNiiiuuuuummuiHUiiuuiuitiimiHmimmuiimmimmmmimimiuuHmiiuuiniiimmiiiuiiiiiimuwu) NAPIRENDEN Orosháza úthálózatának, közlekedésének helyzete és a fejlesztés kérdései Ülést tartott az MSZMP városi végrehajtó bizottsága Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott Orosháza úthálózatának, közlekedésének helyzetével és az ezzel kapcsolatos fejlesztési feladatokkal. Az ülésen részt vettek a megyei párt-vb és megyei tanács képviselői is. Az előterjesztett jelentésből kitűnik, hogy a város fejlődésének egyik legelmaradottabb területe az utak és a közlekedés korszerűtlensége. A város 156 km hosszúságú belterületi útjaiból 42 km a szilárd burkolatú, vagyis 27,4 százaléka. Ezek is jórészt korszerűtlenek, keskenyek, sőt egyes helyeken szinte járhatatlanok. A város gazdasági fejlődése és a múlt szomorú öröksége következményeként olyan helyzet alakult ki, ami égetően sürgeti a korszerű úthálózat gyors ütemű kiépítését, a teljes rekonstrukciót. Az elmúlt évek során többszörösére nőtt a forgalom és növekedett a baleseti veszély is. Míg 1959-ben egy nap Békéscsaba felől 1895, addig ma 7260 jármű érkezik a városba. Egyes útjainkat a nagy terhelésű gépjárművek teljesen tönkretették, nincsenek terelőutak és a város összefüggő részein nem halad át semmilyen szilárd burkolatú út. A földutak állapota és a csapadékvíz elvezetése teljesen rendezetlen, s egy nagyobb eső özönvízzel borítja a város központját. A növekvő járműpark karbantartása, javítása szintén megoldatlan. Nem sokkal kedvezőbb a belső közlekedés színvonala sem. Bár menetrendszerű autóbuszközlekedés épült ki néhány éve, de a nagyarányú fejlődés ezt régen túlnőtte. A munkába és iskolába járók túlzsúfolt járműveken kénytelenek utazni és nemegyszer fel sem férnek, sőt a menetrend sem a legszerencsésebb. Mindezeket összegezve alapos vita után a vb sok irányú feladatokra hozott határozatot. Ennek megfelelően a városi tanács építési és közlekedési osztálya megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy mielőbb elkészüljön a várost átfogó úthálózat fejlesztési és csapadékvízelvezetési terve, valamint egy részletes ütemezés a következő öt évre vonatkozóan. Már 1966-ban hozzálátunk a Török Ignác, Arany János, Bajnok, Csengeri, Lehel, Huba utca kiépítéséhez, később a Móricz Zsigmond, a Szabó Dezső, a Tél és az Aradi út kiépítése történik meg. Az úthálózat több éves fejlesztésével lehetőség lesz a városközpont tehermentesítésére, a nagy forgalmú átkelővonalak elterelésére és a sűrűn lakott részek forgalomba való bekötésére. A későbbi évek során ki kell építeni az új ipartelepek úthálózatát, a „Szőlők” városrészen átvezető utat és Gyopáros—Szentetomya— Rákóczitelep összekötését. A városi tanács létrehoz egy 6—10 főből álló részleget az úthálózat karbantartására és az e célra s szükséges gépek beszerzésére. A vb külön felkéri a KPM és a megyei tanács illetékeseit, hogy sürgősen történjen megállapodás a ’ szentesi út szinte használhatatlanná vált szakaszának felújítására vonatkozóan. A vb határozata javasolja, hogy a kisvasutat a MÁV 1966 végén a város területén számolja fel és vele egyidőben növeljék az autóbuszok számát. Ugyancsak szükségesnek és célszerűnek látszik a központi autóbuszállomás áthelyezése a felszabaduló kisvasúti állomás helyére. Szükségessé válik az új, nagy teljesítményű benzintöltő állomás mielőbbi felépítése, valamint egy 4 állásos autószerviz-állomás létrehozása — amiről előzőleg már folytak tárgyalások — úgy, hogy ezeket lehetőleg 1967-ben már üzembe helyezzék. Mindezen kérdések megoldásához, a megyei tanács vb határozata alapján a megyei szervek a következő években jelentősen növelik az anyagi, műszaki támogatást. Ugyanakkor segítenek több központi hatáskörbe tartozó probléma megoldásában is. A vb szükségesnek tartja, hogy a KPM illetékeseivel megállapodás történjék a vasúti közlekedés és szállítás fejlesztése kérdésében, valamint a közúti és gyalogos felüljárók megépítése tárgyában. A következő években szükségessé válik a város egész területére kiterjedő csapadékvíz-elvezetés, a csatornahálózat rendezése és fokozatos rekonstrukciója A portalanítás, úttisztántartás szintén sok javítanivalót igényel. A határozat végül utal az egyes részfeladatok sürgős megoldására, mint például az üveggyár bejáratának gyalogjárdával való összekötésére. Hasonlóan gyalogjárdát kell építeni a Pipis-malomtól a hármas vasúti keresztezésen át, valamint rendbe kell hozni a legnagyobb forgalmú Kossuth Lajos utcai járdaszakaszt is. A párt-vb ülés igen sok problémát tisztázott és olyan fontos, szinte a város egész lakosságát érintő kérdésekben hozott döntéseket, amelyek bizonyosan helyeslésre találnak városszerte. Ezek megvalósítása viszont komoly erőfeszítéseket igényel a város vezető szervei részéről, de nem kevésbé feltételezi a lakosság aktív részvételét is.