Orosházi Hírlap, 1967. október-december (12. évfolyam, 115-153. szám)
1967-11-21 / 137. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG OROSHÁZI KIADÁSA 1967. NOVEMBER 21., KEDD Ara 60 fillér XII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM A gazdaságirányítás reformja az önálló gazdálkodás pénzügyi megalapozását szolgálja Fehér Lajos előadása a szeghalmi járás párt-, állami ás gazdasági vezetőinek aktíva ülesán Lapunk vasárnapi számában hírt adtunk arról, hogy Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a szeghalmi járásba látogatott, s ott beszédet mondott a járás párt-, állami és gazdasági vezetőinek aktívaülésén. Beszédét az alábbiakban közöljük. Fehér elvtárs bevezetőben megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepségeiről, a jubileum nemzetközi visszhangjáról. Ezt követően a nemzetközi helyzet jellemzőiről, a vietnami és a közel-keleti helyzetről szólt, majd a népgazdaság helyzetéről a következőket mondotta: A harmadik ötéves terv az ipari termelés évi 6 százalékos, a mezőgazdasági termelés évenkénti csaknem 3 százalékos, a nemzeti jövedelemnek pedig évi 4 százalékos növekedését irányozta elő. 1966-ban az ipari, építőipari és mezőgazdasági termelés a tervezettnél kedvezőbben alakult. A nemzeti jövedelem is jóval meghaladta a tervezettet. Mintegy 8 százalékkal nőtt. 1967-ben a termelés a tervezetthez képest szintén kedvezőbben alakult Az ipari termelés növekedése körülbelül 8 —9 százalékra várható. A nemzeti jövedelem is lényegesen magasabb lesz a tervezettnél. A mezőgazdasági termelés viszont a terv körül alakul A lakosság ellátása és reáljövedelme mindkét évben kedvezőbb a tervezettnél. A lakosság napi cikkekkel és számos tartós fogyasztási cikkel való ellátása — a sertéshús kivételével — javult A fontosabb cikkek közül építőanyagokból, személygépkocsiból és bútorból nem tudtuk a lakosság keresletét kielégíteni. A lakosság jövedelememelkedése — amely a tervezett 3,5 százalékoshoz képest 5 százalékos — döntően a termeléssel, a teljesítményekkel összefüggő jövedelemnövekedésből származik. Ez normális. Az országos átlagban jelentkező elég komoly jövedelememelkedés azonban a családok taglétszámától és keresetétől függően differenciált. Az 1966. évi ár- és jövedelempolitikai intézkedések hatására a magasabb jövedelmű családok reáljövedelme csökkent. Jelentősebb növekedés az alacsonyabb keresetű fizikai munkát végző családoknál következett be. A lakosság jövedelmeivel összhangban növekedett az árualap és a kiskereskedelmi forgalom is. A kiskereskedelmi forgalom mindkét évben lényegesen meghaladja a tervezettet. A kormány intézkedéseket tett, hogy többletárualap biztosításával a kereskedelem meg tudjon birkózni a növekvő igényekkel. A többlet-árualap néhány cikk kivételével — építőanyag, hús, gépkocsi — előreláthatóan elegendő lesz a nyugodt piaci helyzet fenntartásához, a kiegyensúlyozott ellátáshoz, nemcsak az év hátralevő részében, hanem a következő időszakban is. A termelés kedvező alakulása elsősorban szociálissá viszonylatban javította külkereskedelmi helyzetünket. A korábbi évekhez képest szocialista külkereskedelmi egyenlegünk javult. Olyan többletünk keletkezett, amelyből a tervezetthez képest nagyobb vásárlásokat bonyolíthatunk le. Az utóbbi két esztendő tényezői azonban azt is mutatják, hogy a kedvező eredmények változatlanul összefonódnak kedvezőtlen jelenségekkel is. Ezek főleg a tőkés kereskedelemben, illetőleg a tőkés fizetési mérlegben jelentkeznek. Összegezve az általános gazdasági helyzetet, megállapítható, hogy a termelés és a nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabban növekszik. Az utóbbi két évben végeredményben kedvező feltételek alakultak ki, amelyek megfelelő átmenetet képeznek a gazdaságirányítási reform megvalósításához, a gazdasági élet fellendítéséhez. Ezzel kapcsolatban annyit mondhatok, hogy az előkészítő munka szervezetten, az ütemterv szerint halad. A reform életbe léptetéséhez szükséges kormányintézkedések, jogszabályok időben elkészültek, és megjelentek, illetve megjelennek. A legfontosabb gazdasági szabályzókat a kormány jóváhagyta, azokat a vállalatokkal októberben, novemberben közölték. A mezőgazdaságban a gazdaságirányítási reformmal összefüggő intézkedéseket zömében már megvalósítottuk. A gazdaságirányítás reformjának megvalósításával 1966 elején került sor először nagyobb mérvű mezőgazdasági felvásárlási áremelésre. Akkor a felvásárlási ár szintje mintegy 9 százalékkal emelkedett. Ennek kihatása a mezőgazdaság egészére 2,6 milliárd forint volt. Ez az első lépcső. 1970-ig a második lépcsőben mintegy 2,8 milliárd forintból 660 millió érinti az állami gazdaságokat, több mint 1,7 milliárd a tsz-eket, mintegy 380 millió pedig a háztáji és egyéb gazdaságokat. Mivel a felvásárlási árak emelése jelentős takarmány-áremeléssel is párosul, az emelés nem számolható el fel(Folytatás a 3. oldalon.) A szovjet bank közleménye A Szovjet Állami Bank hétfőn hivatalosan bejelentette, hogy megállapította a font sterling új árfolyamát, amely ezentúl két rubel 16 kopejka. Az új árfolyamot azzal kapcsolatban állapították meg, hogy a font sterlinget 14,3 százalékkal leértékelték és megváltozott az árfolyama más idegen valutákhoz. (MTI) Megszűnik a termelői igazolvány rendszer A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter közelmúltban kiadott rendelete alapján 1968. január 1-től a mezőgazdasági termények, állatok piaci árusításához nem szükséges termelői igazolvány. E rendelkezés tehát megszünteti a tanácsi szakigazgatási szerveknek és az őstermelőknek egyaránt sok gondot okozó bürokratikus eljárást. Ez azonban nem jelenthet jogosulatlan kereskedést, üzérkedést, hiszen továbbra is csak a termelők árusíthatnak. A tanácsok illetékes szervei éppen ezért a jövőben még fokozottabban ellenőrzik majd a piacokat, s a visszaéléseket büntetik. Csütörtököm Darvas József országgyűlési képviselő fogadónapot tart A választójogi törvény alapján a választott képviselők rendszeresen tájékoztatják egy-egy időszakban végzett munkájukról a választópolgárokat. Orosházán november 23-án, csütörtökön délelőtt öítől 12 óráig Darvas József, a város országgyűlési képviselője, Kossuth-díjas író, a Magyar Írószövetség elnöke tart országgyűlési képviselői fogadónapot a városi tanács vbtermében. A lakosság érdekében: Újabb javító-szolgáltató egységekre van szükség A 33 ezer lakosú városban a helyi iparpolitikai feladatok teljesítése nagy feladatot ró a szolgáltató üzemekre. Az emberi munkát helyettesítő, könnyítő gépek szinte minden területen elterjedtek, s ezzel együtt jár a közületi és lakossági szolgáltatási igények növekedése. Amikor a városi tanács végrehajtó bizottsága péntek délelőtti ülésén a helyi iparpolitikai terv első háromnegyedévi teljesítéséről tárgyalt, akkor a lakosság érdekképviselőjeként foglalkozott a témával. Az ipari csoport által készített előterjesztés részletesen elemezte a szolgáltató üzemek munkáját. Megállapítható, hogy a város kisipari termelőszövetkezetei 100,8 százalékra teljesítették első háromnegyedévi helyi iparpolitikai programjukat. A legjobb eredményt az építőipari szövetkezet érte el, egy év alatt kétmillió forinttal növelte a lakossági tevékenység értékét Negyvennyolc OTP- és társaslakást, négy családi házat építettek, jelenleg kilenc társas- nyolc családi háznál dolgoznak. Nőtt a szakipari javítás, s több gondot fordítanak a kis volumenű javításokra is. A kazánjavító ktsz 40 százalékkal túlteljesítette a helyi iparpolitikai tervét, amelynek nagy része közületi munkákból származik, de jelentős a lakossági szolgáltatás is. A vas- és kályhaipari vállalatnál a csempekályha javítások eredményeztek többletet, bár ezt a tevékenységet még tovább lehet szélesíteni. A lakatos és a cipész ktsz-nél visszaesés történt. Az előbbinél a beindított új részlegek teljesítménye, az utóbbinál pedig az igények csökkenése miatt. A faipari vállalat is adós maradt a helyi iparpolitikai tevékenységgel, a bérfűrészelési igények nagy része ma is kielégítetlen, nem elég intenzív az asztalosipari javítás. Szakemberhiány miatt nem tudta megkezdeni működését a lakatos ktsz-ben a műköszörűs, a csempejavító és a gázvezetékszerelő csoport, Összességében megállapítható, hogy a korábbi helyi iparpolitikai fejlesztési programjavaslat elérte célját, felhívta a figyelmet a hiányosságokra, célirányossá tette a lakossági tevékenységet. A fejlődés üteme azonban a vártnál lassúbb. Még mindig kevés az építőipari kapacitás, csupán enyhült, de nem oldódott meg több javítási igény. Ipari üzemeinkben tehát az adottságok maximális kihasználására, hasznos kezdeményezések megvalósítására van szükség. Azokon a területeken, ahol a helyzet megkívánja, fokozottabban ki kell aknázni a magánkisiparban rejlő lehetőséget A városban a magánkisiparosok lakossági szolgáltató tevékenységének termelési értéke évente 7,2 millió forint, ami tovább növelhető. A végrehajtó bizottság ezek szellemében megfelelő határozatokat hozott A mezőgazdasági technikum új kollégiumának fiatal lakói, bár már több hete birtokukba vették a létesítményt, még ma sem teltek be annak dicséretével. Nem is csoda ez, hiszen a háromemeletes kollégium a város legkorszerűbb építményei közé tartozik. A háromszemélyes, könyvespolccal ellátott hálószobában a hagyományos vaságyakat rekamiék váltották fel, beépített szekrények csökkentik a zsúfoltságot, gázfűtés biztosítja az egyenletes hőmérsékletet, célszerűen berendezett tanulószobákban készülhetnek a fiatalok a következő napi órákra. Felvételünkön az ízlésesen berendezett társalgó egy része látható.