Orosházi Hírlap, 1970. január-március (15. évfolyam, 1-38. szám)

1970-01-13 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG OROSHÁZI KIADÁSA 1970. JANUÁR 13., KEDD Ara: 1 forint XV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM A lakosság ellátását javító kiegészítő tevékenységek jöttek létre A városi tanács végrehajtó bi­zottsága az elmúlt évben és az idén is tárgyalt a termelőszövet­kezetek kiegészítő tevékenysé­géről. Míg a múlt évben e sze­rep gazdaságosságát értékelte, most a törvényesség betartása, illetve betartatása volt a vizs­gálat célja. A város hét termelőszövetke­zete ötvennyolc kiegészítő te­vékenységet folytat, ebből ti­zenkilenc melléküzemáginak számít, mivel nagyobb részt külső meg­rendelőnek dolgozik. A kiegé­szítő tevékenységekben 832-en dolgoznak, közülük a kisebb há­nyad alkalmazott, a nagyobb a tsz-tagság. Ami a bérezést ille­ti — s ez a törvényesség szem­pontjából is fontos — csökkent a bérfeszültség, illetve az alkal­mazottak túlzott jövedelme. Általában azok a kiegészítő te­vékenységek honosodtak meg, amelyek leginkább beleillenek az adott termelőszövetkezet alaptevékenységébe. A közös gazdaságok elsősorban azt tart­ják szem előtt, hogy ez a mun­ka gazdaságos legyen, s ha nem az, akkor — ahogyan erre a múlt évben három példa is volt — megszüntetik a kiegészítő te­vékenységet. A múlt évben öt újabb tevé­kenységgel is gyarapodott, amelyben már az élelmiszer­­ipar is helyet kapott, így például a Szabadság Tsz há­rom elárusító boltot létesített, ugyanakkor egy tejfeldolgozó kiegészítő tevékenységet is vál­lalt. A Petőfi Tsz zöldség-gyü­­mölcs elárusító boltot, az Új Élet íiutókarosszéria­, a Vörös Csil­lag gumi­javítással növelte a ki­egészítő tevékenységek számát. Elsősorban az élelmiszeripari melléküzemági tevékenység elő­retörése jelentős, ami várhatóan az idén is folytatódik. A Dózsa Tsz például egy olyan elárusító­­boltot kíván beállítani, ahol te­jet és büféárut értékesíthet. A Béke Tsz-nek szintén van olyan elképzelése, hogy egy korszerű tejivót állít fel a városban. (Ami azt illeti, erre régóta nagy szük­ség lenne!). Amennyiben mind­ezek megvalósulnak, nem csu­pán az érintett tsz-ek számára lesz hasznos, hanem a lakosság­nak is, mivel javítja az ellátást. A múlt évben különösen az Új­­ Élet, a Szabadság és a Dózsa Tsz kiegészítő tevékeny­­ségének jövedelmezőségi rész­aránya volt kedvező. Az Új Élet mintegy huszonöt-, a Dózsa tíz-, a Szabadság hatmillió forint bruttó bevételre tett ily­­módon szert. Kiesés csupán a Vörös Csillag Tsz-nél van, így a felsoroltakon kívül a Petőfi és a Törekvés is teljesíti illetve túlszárnyalja a kiegészítő tevé­kenységekből származó bevételi tervet. A Vörös Csillag Tsz-nél, mint korábban, a múlt évben is feszített volt az évi kiegészítő tevékenység tervszáma, teljesíté­­séhez nem voltak meg a feltéte­lek. Összességében megállapítható, hogy a város termelőszövetkeze­teiben a kiegészítő tevékenysé­gek helyes irányba hatnak, dön­tő többségük nem a mezőgazda­­sági termelés rovására megy, sőt segíti azt. Célszerű lenne azonban ezen a területen is job­­ban kihasználni a különböző társulásokban rejlő lehetősége­ket. Költözik a gyermekruházati bolt E hónap végén vagy a jövő hónap elején költözik új helyére, az Alföld-szálló épületében ki­alakított helyiségbe az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat oros­házi gyermekruházati boltja, ahol az eddiginél jóval nagyobb vásárlótérrel áll a lakosság ren­delkezésére. Az üzlet múlt évi­­ tervét 102,3 százalékra teljesítet­­­­te. Forgalom szempontjából a bolt legjobb hónapja október, november volt. Ajánlatok között választhat a cipész kisz Gépesítik a szakmát Állandó probléma ezen a té­ren a női csizma-ellátás. A mennyiség sem elegendő, és több fazon minőségileg is ki­fogásolható. Különösen az ün­nepek előtti hetekben volt nagy a kereslet e lábbelik iránt. A helyi ellátásba segí­tett az Orosházi Cipész Ktsz. is, egy kis tételű női divatcsiz­­ma-megrendelést vállal a kis­kereskedelmi vállalattól, s idő­ben le is szállította az árut. Az idei első negyedévben varrott és szeges cipő, vala­mint úgynevezett box- és munkacsizma készítésére kö­tött szerződést a szövetkezet a Cipőnagykereskedelmi Válla­lattal, illetve egy kiskereske­delmi vállalattal és egy tröszt­tel. A nagykereskedelemnek félezer pár csizmát és ezer pár cipőt szállítanak az első 3 hónapban, a tröszt számára pedig 1800—2000 pár csizma készül. E megrendelések a negyedév első két hónapjára kötik le a szövetkezet kapa­citását. Jelenleg tárgyal a ktsz egy közvetett exportlehetőség­ről, s ha ez a megegyezés lét­rejön, márciusban kezdik a lábbelik gyártását a külföldi megrendelőnek. De jelentke­zett vevő Budapestről is, s ha ez az ajánlat szintén kedvező lesz a ktsz és a megrendelő számára, úgy szintén szerző­déskötésre kerülhet sor. A szerződésben vállalt munkák mellett az idén — az előző év tapasztalatai alapján ,— számít a cipész ktsz pótrendelésekre is. A termelés növelése érdeké­ben a felsőrészkészítő-rész­­legnél a géppark fejlesztését tervezik. Előreláthatólag há­rom gépet vásárolnak majd hozzávetőlegesen százezer fo­rint értékben. Intézkedés a parkok védelmében Évek óta visszatérő bosszúság, hogy valamilyen munka miatt többször felbontanak egy-egy ki­épített parkot. A városi tanács végrehajtó bizottsága határozat­ban foglalt állást azzal kapcso­latban, hogy a jövőben megfele­lően koordinálják a munkát, s szervezzenek olyan brigádokat,­­amelyek vállalásai között társa­dalmi munka is szerepel, s ezt a parkok gondozására irányít­sák. A városi szakmaközi bizott­ság, valamint az építési és köz­lekedési osztály megkezdte a társadalmi munka szervezését, s a brigádok vállalták ezt a fel­adatot. Ami a parképítést illeti, a fokozott védelem érdekében a jövőben szigorúan eljárnak a rongálókkal szemben. Két kép két szövetkezetből Az Orosházi Lakatos Ktsz lassan a mérlegkészítés specialis­tája lesz, erről tanúskodik legalábbis, hogy rendkívül nagy precizitást, pontosságot igénylő patika mérleg­eket is készít. Ké­pünkön Lövei Imre és Héjja Sándor pontosítja az elkészült minimérlegeket. Megcsappan ugyan az építkezéseken a munka, de az Orosházi Építőipari Szövetkezet asztalos-, illetve bognárműhelyében ilyenkor is akad tennivaló. Képünkön Vas István, a fanyarógé­­pen munkál meg egy darabot (Fotó: S. F.) Ismét Élüzem az Orosházi I-es Téglagyár A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál a közel­múltban értékelték a vállalathoz tartozó tizennégy üzem munká­ját. Ezek közül az 1969-es ered­mények alapján három üzem ért el olyan magas szintet, amely­nek alapján méltó az Élüzem címre. A három között van az Orosházi I-es számú Téglagyár is, amely nem elégedett meg az­zal, hogy 1968. évi munkája alapján Élüzemmé avatták. Az Orosházi I-es számú Tég­lagyár tervezett évi tiszta nyere­ségét 335 ezer forinttal teljesí­tette túl. Nyers téglából az elő­irányzott 10 millió 300 ezer da­rab helyett tíz és fél milliót gyártottak az elmúlt évben. Égetési tervükben 10 millió 100 ezer tégla szerepelt, ezt száz­ezerrel haladták meg. A rossz idő beálltával befejeződött a gyárban a nyerstéglagyártás, most az égetés folyik. Még más­fél millió nyerstégla vár ége­tésre, ezzel március végére ké­szülnek el. Ekkor két hétre le­áll a termelés, javítják a ke­mencéket, felkészülnek a kö­vetkező időszakra. A gépmű­helyben már javítják, ápolják a nyerstéglagyártó gépeket Ifjúsági mozgalom és sporttevékenység Az orosházi járásban tizen­­négy sportkörben 24 szakosztály keretében összesen két és fél ezer sportköri tagot tartanak számon. A legtöbb tíz a labda­rúgó szakosztály, amelybe 668 igazolt versenyző tartozik. Igen sokan, csaknem hétszázan ked­velik a kézilabdázást. Emellett működik négy sakk, két termé­szetjáró, egy úszó, egy atlétikai és egy lovas szakosztály is. A járásban az igazolt versenyzők száma együttesen 1017, és közü­lük csaknem ötszázan részt vesznek az ifjúsági mozgalom­ban, tagjai a Kommunista Ifjú­sági Szövetségnek. A­ falusi dol­gozók spartakiádján az elmúlt három évben 1900 fiatal vett részt a községi, járási, illetve megyei döntőn.

Next