Orosházi Hírlap, 1970. január-március (15. évfolyam, 1-38. szám)
1970-03-26 / 37. szám
Világ proletárját, egyesüljetek! A munkásosztály hatalma a párt vezetésével jut érvényre A párt megyei bizottságának ülése A párt megyei bizottsága tegnap, 1970. tatta meg. Az írásbeli jelentéshez dr. Szabó március 25-én ülést tartott, amelyen a Köz- 0. , ... . „ . ponti Bizottság 1958-ban a munkásosztály- Savior elvtársa a megyei PM bizottság Útról hozott határozatának végrehajtását vitára szóbeli kiegészítést adott. A párt Békés megyei bizottsága 1969 július—augusztus hónapban a Központi Bizottság 1958. évi határozata alapján vizsgálatot folytatott 39 nehézipari, könnyűipari, élelmiszeripari, építőipari üzemben és kisipari termelőszövetkezetben, melynek során 2500 fizikai munkás, párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezető véleményét hallgatta meg a vizsgálatban részt vevő 92 elvtárs. A munkások helyzetét, a KB határozatának végrehajtását célzó vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt 10 évben a megyében jelentős politikai, társadalmi és gazdasági változások mentek végbe. Ezzel függ össze, hogy amíg a megyében a felszabadulást követő években az ipar fejlesztésének üteme rendkívül lassú volt, s a kevés számú ipari munkahely közel sem biztosította a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottságát, addig a második ötéves tervben erőteljesebb iparfejlesztés indult meg. 1961—67 között a szocialista szektorban mintegy 9 milliárd forint jutott a megye fejlesztésére ,amelyből több mint hárommilliárd az ipari állóalapok bővítését szolgálta, s 1968-ban Békés megyében a szocialista iparban 46 666, a szocialista építőiparban pedig 6095 volt a foglalkoztatottak száma, ami az összlakosság 12,1 százaléka: ez az arány 1958-ban mindössze 3,3 százalék volt. Az ágazatok közül a nehézipar, ezen belül is a gépipar fejlődése volt a leggyorsabb, amely 1968-ban az összmunkások és alkalmazottak 11 százalékát foglalkoztatta. Az ipar bővítéséhez szükséges létszámot részben a mezőgazdaság átszervezése folytán felszabadult munkaerő, részben a korábban csak háztartásban dolgozó nők fokozottabb munkába állítása biztosította. A foglalkoztatottság további javítása főleg az új ipari telekek létesítésétől és a szolgáltatás fejlesztésétől függ. Általában a koncentráltabb, nagyobb létszámot foglalkoztató ipartelepek fejlődése volt a gyorsabb. A megye iparosítását megelőzően, 1958-ban az állami iparban mindössze két gyártelep foglalkoztatott ezer munkásnál többet — a békéscsabai téglagyár és a ruhagyár. Az utóbbi években a foglalkoztatottak csaknem egynegyede nagyüzemekben dolgozik. A vidékről bejáró dolgozók száma évről évre emelkedik. 1967-ben több mint 22 ezer ember utazott, ebből a megye területén 13 ezer, megyén kívül pedig 9 ezer. A vidéki ipartelepítések (Orosházi Üveggyár, Békési Mezőgazdasági Gépgyár stb.) segítettek a helyi lakosság foglalkoztatásában, de a szívóhatás következtében a bejárók számát a közeli településekről is megnövelték. Különösen az építőiparban dolgoznak lakóhelyüktől távol jelentős számban. A nagyobb munkalehetőség következtében csökkent a megyéből elvándorlók száma. Megváltozott a keresőképes foglalkoztatottak aránya is. Csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma és többszörösére nőtt az ifjak munkásoké és alkalmazottaké. Jelenleg az ifjakban dolgozik a keresőképes lakosság 20 százaléka. A gyors fejlődés ellenére megyénk továbbra is erősen mezőgazdasági jellegű. Az ipartelepítés kedvezően befolyásolta az ipar összetételét. 1968-ra az ipar szerkezeti arányai megváltoztak: az állami iparban a foglalkoztatott 30 százaléka a nehéziparban, 30 százaléka a könnyűiparban, az élelmiszeriparban pedig 34 százaléka dolgozott. A munkások a párt politikáját helyeslik, magukénak vallják, amely marxista alapokon nyugszik, szélsőségektől mentes, reálisan fejezi ki a hazánkban végbement társadalmi, gazdasági és politikai változásokat. Ezért a munkások készségüket fejezik ki annak megvédéséért és végrehajtásáért. A munkások értik és látják, hogy a munkásosztály hatalma a párt vezetésével jut érvényre. Tudják, hogy a párt irányító tevékenysége a fejlődés alapvető hajtóereje. Igénylik a párt szavát az üzemekben és az irányító, még inkább az ellenőrző szeretjét a cselekvésben kívánják látni. Jól fogadják, hogy az államhatalmi és más társadalmi szerveknél jelentős számú munkás van a vezetésben. A megyében a tanácstagok között eredeti foglalkozását tekintve 524 ipari munkás van. A párt egyre növekvő tömegbefolyása nem azonos mértékű a munkások egyes csoportjainál. A leghatékonyabb a régi szervezett munkások körében. Ide lehet sorolni még az üzemek törzsgárdáját, a kvalifikált szakmunkásokat, a termelést közvetlen irányító szakembereket, vezetőket. Közülük kerülnek ki a párt aktivistái, a szocialista brigádmozgalom vezetői és tagjai, a társadalmi és tömegszervezetek aktív résztvevői. Ez a csoport politikailag a legképzettebb és legtapasztaltabb, politikai magatartását a tudatosság jellemzi. Az üzemi pártszervezeteik helyesen látják alapvető feladatukat. Igyekeznek megoldani a munkások ideológiai és politikai nevelését, elsősorban a párttagság felkészítésének és mozgósításának útján. Helyes, hogy az üzemi pártszervezetek egyre több gondot fordítanak a dolgozók tájékoztatására, hangulatának tanulmányozására. A különböző téves nézetekkel szembeni határozott fellépés azonban még sokszor elmarad. Gyakran hiányzik a kellő politikai bátorság is. Bár a pártszervezetek nevelő munkája eredményeként fejlődött a munkások szocialista tulajdonnal szembeni felelősségérzése, ez azonban még nem egyértelmű, mert hat még a társadalom és az üzem iránti közöny, ami olyasmiben is megnyilvánul, hogy „először a háztáji, azután az üzem.” A materialista világnézet térhódításához, a párt eszméinek elfogadásához a pártszervezetek következetes és szívós propagandamunkája jelentős mértékben járult hozzá. Az 1968,69-es oktatási évben a megyében összesen 24 ezer munkás vett részt a politikai oktatáson, ebből hatezren a pártoktatás szervezett formáin. A pártszervezetek gazdaságirányító és termelést ellenőrző tevékenysége javult A közgazdasági és elemző tevékenység mindinkább érvényesült munkájukban. Ez azonban a vállalati önállóság korlátozott volta (telephely, gyáregység) miatt Folytatás a 2. oldalon) Módszertani útmutató A tanács igazgatási osztálya és a művelődési központ megbeszélésre hívta össze azt a több mint száz aktívát, akik a munkahelyeken a családi ünnepségek megrendezéséről gondoskodnak. A több mint száz aktíva ma találkozik és megbeszélik tapasztalataikat, illetve útbaigazítást kapnak, melyik ünnepséget hogyan szervezzék meg hogyan készítsék azt elő és miként bonyolítsák le. I város termelőszövetkezeteiben minősítették az őszi kalászosokat Sok kárt okozott a belvíz Mint minden tavasszal, az idén is megtörtént a termelőszövetkezetekben az őszi vetések, így a kenyérgabona, a takarmánygabona és a kétszeres minősítése. A vetéseket az őszi beállottság, valamint a növény jelenlegi nagysága, színe, bokrosodása alapján osztályozták. A közös gazdaságok összesen 10 ezer 135 hold kalászost vetettek, s eddig ebből a jelentések szerint 336 hold pusztult ki, a meglevő 9 ezer 799 holdból pedig 4322 holdnyit minősítettek jónak, ez a vetésterület 44 százaléka, 3868 holdat közepesnek és 1609 holdat, (17 százalék) gyengének. A minősítés a vetések március 20-i állapota alapján készült. Általános megállapítás, hogy gyengébbek a kalászosok, mint a múlt év hasonló időszakában. Ennek oka részben, hogy az optimális vetésidő után nem volt csapadék, néhol pjedig később vetettek. Ezért a növények nem keltek ki és fejlődtek megfelelően. Befolyásolta állapotukat a nagy hőmérsékleti ingadozás következtében a felfagyás, és az, hogy nálunk a hótakaró sem borította a földet olyan vastagon. Mindezeket talán kiheverték volna a növények, de a belvíz, amely jelenleg közel kétezer hold őszi vetést borít, súlyosbítja a helyzetet. A termelőszövetkezetek adatai szerint a Béke Tsz-ben a kétezer holdnyi őszi vetésből eddig 240 hold pusztult ki. A Dózsa Tsz-ben hasonló a kenyérgabona, a takarmánygabona és a kétszeres együttes vetésterülete, itt még nem tudták felmérni, mekkora területen pusztult ki a belvíz miatt a növény. Az előbbi közös gazdaságban 1147, a Dózsa Tsz-ben 420 holdat minősítettek jónak, a többi gyenge, illetve közepes. A Petőfi Tsz-ben 1278 holdból 15, a Szabadság Tsz-ben 820 holdból 65, a Törekvésben 823 holdból 16 hold pusztult ki, a többi gazdaságban még nem tudták felmérni a kárt Ami a minősítést illeti, a Petőfi Tsz-ben 300, a Szabadságban 355, a Törekvésben 300, az Új Életben 1000, a Vörös Csillagban 800 hold őszi kalászos vetését értékelték jónak. ^ Jubileumi ünnepség a kollégiumban Az orosházi leány- és fiúkollégium szocialista kollégiummá avatásának 10. évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett. Az egésznapos, színvonalas program az ünnepi beszéddel kezdődött, majd kultúrműsor következett. Bandi Ferenc igazgató emlékezett meg az évforduló jeletőségéről. A kultúrprogram részeként az énekkar tartott bemutatót. (Fotó: Gyevi)