Orosházi Hírlap, 1971. január-március (16. évfolyam, 1-37. szám)

1971-02-23 / 22. szám

Koppenhága előtt . Mint már jellemtettzi­­k, Péter János külügyminiszter kedden hivatalos látogatásra Dániába utazik. Magyarország és Dánia különböző társadalmi rendszerű ország, Európa politikai térké­pének más-más szárnyán he­lyezkedik el, mégis egész sor kö­rülmény ígéri, hogy külügymi­niszterünk látogatása eredmé­nyes lesz. A magyar—dán kapcsolatok igen régi keletűek, bár fejlődé­sük nem mindig volt egyenletes. Kereskedelmi forgalmunk már a múlt szábad végén megindult — átfogó, öt évre szóló hosszú­lejáratú egyezményt azonban el­ső ízben csak 1963 decemberé­ben kötöttünk. Ezt a szerződést egyévi meghosszabbítás után 1969-ben új gazdasági együtt­működési megállapodás váltotta fel, amely 1970-től további öt év­re szabályozza a magyar—dán árucsereforgalma és a közös ipari, műszaki tevékenység főbb területeit. Magyarország közismerten va­­lamennnyi országgal kapcsolatai­nak bővítésére törekszik. Dánia viszonylatában sokáig akadályo­­kat jelentettek az ország EFTA­ tagságából eredő különböző kö­töttségek, kontingenslisták, mennyiségi korlátozások. Az 1970. január 1-től érvényes új gazdasági megállapodásnál már e kötöttségek nagy részét fi­gyelmen kívül lehetett hagyni és lehetőség nyílt mind a forgalom mennyiségi bővítésére, mind az árulisták kiterjesztésére. Figyelemreméltó eredménye­­ket hoztak a magyar—dán mű­­szaki-tudományos és kulturális kapcsolatok is. Rendszeresek a két országban az egymás életét, fejlődést bemutató kiállítások, művésziek, tudósok, szakembe­rek kölcsönös utazásai. 1966 au­gusztusában az akkori dán kül­ügyminiszter hivatalos látogatást tett Magyarországon. Ami a nemzetközi politikában való elhelyezkedésünket illeti, — mint közismert —Dánia a NATO tagja, hazánk pedig a Varsói Szerződéshez tartozik. Ez realitás. A múlt években Dániá­ban erőteljes politikai mozga­lom bontakozott ki, amely kö­vetelte, hogy az ország lépjen ki a NATO-ból. A kormány azon­ban olyan döntést hozott, amely automatikusban meghosszabbítot­­ta az ország tagságát az észak­­atlanti szövetségben. Mindennek ellenére egész sor nemzetközi probléma van, amelyben Dánia véleménye el­tér a vezető NATO-hatalmaké­­tóL így például a dán kormány kitiltotta légteréből az amerikai nukleáris bombázókat és megta­gadta az engedélyt, hogy az Egyesült Államok kutatórakétá­kat bocsásson fel Grönland te­rületéről. A kormány nem enge­délyezi atomfegyverek tárolását sem dán földön. A parlament többször elítélte a görög katonai rezsimet és legutóbb határozat­ban szólította fel NATO-partne­­reit, hogy ne szállítsanak fegy­vert az athéni juntának. Már az 1966-os magyar—dán külügyminiszteri tárgyalások is igazolták, hogy a nemzetközi helyzet néhány legfontosabb problémájának megvitatásában közös nyelven beszélünk. Már akkor mindkét fél hangsúlyozta a leszerelés fontosságát, sürgette mindenfajta nukleáris kísérlet betiltását. (Azóta Dánia csatla­kozott a világűr békés felhasz­nálásait szorgalmazó egyez­ményhez, az atomsorompó-szer­­ződéshez és most legutóbb a tengerfenék atommentesítéséről szóló egyezményhez). A dán kor­mány több alkalommal aggodal­mát fejezte ki az amerikaiak in­dokínai agressziójával kapcso­latban. „Biztosítani kell a viet­nami nép jogát saját sorsának eldöntésére” — hangoztatta az 1966-os külügyminiszteri tár­gyalásokról” szóló közös közle­mény. Ezekről a problémákról a magyar és a dán álláspont je­lenleg is közel áll egymáshoz. Az európai biztonsági konferen­cia előkészítésének kérdései mellett nyilvánvalóan ezek a té­mák kerülnek most is a tárgya­lóasztalra. A magyar diplomácia mindig fontosnak tekintette a nemze­tek közötti kapcsolatok fejlesz­tésében az államférfiak szemé­lyes találkozóit. Péter János külügyminiszter dániai látoga­tása előreláthatóan nemcsak a kétoldalú kapcsolatok szempont­jából, hanem tágabb értelemben, nemzetközi vonatkozásban is számottevő eseménynek ígérke­zik. Ceausescu beszéde a nemzetiségi kérdésről Bukarest A vasárnapi román lapok köz­zétették annak a beszédnek a szövegét, amelyet Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az Államtanács elnöke a Romá­niai Német Nemzetiségű Dolgo­zók Országos Tanácsának pén­teken megtartott plenáris ülésén mondott. Ceausescu beszédében méltat­ta az 1966—70-es ötéves terv so­rán elért eredményeket, amelyek a nemzetiségi politikában is­­ megmutatkoztak. „Abból indulunk ki — mon­­­­dotta —, hogy a szocializmus építésének feltételei között a nemzeti kérdés továbbra is je­lentős szerepet játszik. A nem­zeti kérdést a marxista—leni­nista tanítás alapján, megfe­lelőképpen kell megoldani, biz­tosítva az igazi jogegyenlőséget. — Mi az összes német nem­zetiségű állampolgárt, akárcsak minden más nemzetiségű állam­polgárt, a szocialista Románia állampolgárainak tekintjük, az ebből adódó összes jogokkal és kötelességekkel együtt”. Az RKP főtitkára szólott a családegyesítés keretében kiván­­­­dorló német nemzetiségű polgá­rokról is, hangsúlyozva, hogy Ro­mánia „sohasem fog megállapo­dást vagy egyezményt kötni a német vagy más nemzetiségű la­kosság áttelepítésére”. A nyelvi kérdést érintve, han­goztatta, hogy a nemzetiségek sajátítsák el a román nyelvet, amire „rendkívül nagy szüksé­gük van a gyárakban és intézmé­nyekben végzett közös munká­ban, a társadalmi életben, a tár­sadalom vezetésében való rész­vételben... Az előléptetés szem­pontjából is teremtsünk meg minden feltételt, hogy a más nemzetiségű dolgozók valóban otthon érezzék magukat” — hangsúlyozta Ceausescu. Az RKP főtitkára kérdésekre válaszolva, leszögezte, hogy „a német, illetve a magyar írók va­lóban sok jó művet alkottak, s azokat le kell fordítani, meg­felelő példányszámban ki kell adni”. Intézkedünk is ennek ér­dekében — fűzte hozzá. Az együttlakó nemzetiségek részvételét fokozni kell a sajtó, a kiadványok, a folyóiratok te­vékenységében —, szögezte le befejezésül Nicolae Ceausescu. Tel Aiviv továbbra is ragaszkodik területrabló politikájához Az izraeli kabinet vasárnapi üléséről kiadott nyilatkozat az egyiptomi kormány hivatalos szóvivője szerint a Jarring-féle javaslatok „nyílt és kategórikus elutasítását” jelenti. Az izraeli válasz újfent megerősítette, hogy Tel Aviv továbbra is ra­gaszkodik területrabló politiká­jához, szembehelyezkedve a Biz­tonsági Tanács ismert határoza­taival, az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában foglalt elvekkel. Az egyiptomi kormány véleménye szerint most a Biztonsági Tanácson a sor, hogy intézkedéseket tegyen az 1967 novemberi határozatok megvalósítása érdekében. A meglehetősen kétértelműen fogalmazott izraeli válasz ér­tékelésekor nyugati megfigyelők egyetértenek abban, hogy Iz­rael ismét világosan leszögezte: nem hajlandó visszavonni meg­szálló csapatait a hatnapos há­ború előtti határok mögé. Ugyanakkor első ízben fordul elő, hogy Tel Aviv egy egyipto­mi kezdeményezést kénytelen volt pozitívnak minősíteni. Meg­figyelők reményt keltőnek tart­ják azt is, hogy Izrael ezúttal nem ismételte meg Kairó ál­tal több ízben és világosan eluta­sított követelését, hogy a közel­­keleti konfliktusban érdekelt fe­lek közvetlen tárgyalásokat kezdjenek egymással. PÁLYÁZAT­ Műszaki osztályvezetői állás betöltésére Feltételek: építész­mérnöki vagy általános mérnöki végzettség, 5 éves kivitelezői gyakorlat, vagy technikusi végzettség, 15 éves kivitelezői gyakorlat. Lakást biztosítunk. Bér megegyezés szerint. Jelentkezés: „TERMELŐ VÁLLALAT” jeligére Gyula, Postafiók 27. x Technikai tévedésből a nukleáris riadó az USA-ban Colorado Springs A washingtoni Fehér Ház va­sárnap aggodalmát fejezte ki a hamis riadó miatt, amely szom­baton „atomtámadásra” figyel­meztette az Egyesült Államok lakosainak nagy részét. A Penta­gon az üggyel kapcsolatban vizs­gálatot indított , s vasárnap este, ha elelnkező előjellel is, de megismétlődött a baj. Az észak-amerikai védelmi pa­rancsnokság (NORAD) központ­jában, a Colorado állami Che­­yenne-hegység belsejében kö­vették el tudvalevőleg a téve­dést, amikor az ügyeletes tiszt­viselő be akarta fűzni a telex­gépekbe a próbaadásra perforált szalagot. Ehelyett azonban azt a szalagot vette kézbe, amelyen a nukleáris riadót elrendelő kód­számok voltak perforálva. A jel­zések automatikusan kimentek az UPI és az AP hírügynökség belföldi szolgálatához, amelyek azonnal riadót jeleztek száz és száz rádióállomásnak. Sok rádiós szerkesztőségben hittek a riasz­tásnak és figyelmeztették hall­gatóikat a „nukleáris támadás­ra”. Más rádióknál viszont nem, s hogy miért nem, az már külön kérdés, amire szintén vizsgálat fog választ adni. Az üggyel kapcsolatban Nixon elnök az alábbi nyilatkozatot tette: „A Fehér Ház, éppúgy, mint bárki más, szerencsétlen dolognak tartja, hogy ilyen tech­nikai tévedés történt, s ezáltal szükségtelen aggodalom és zűr­zavar támadt”. Miközben a hadügyminiszté­­riumi vizsgálat már folyt, az AP hírügynökség New Yorkból vasárnap este a következőket jelentette: „A normális vasár­nap esti próbaadást az országos riadójelző központ nem továb­bította az Associated Press ame­rikai belföldi rádiónak kapcsolt vonalain. Az ok technikai hiba volt...” Kőműveseket, kőműves segédmunkások, kubikosokat keresünk BUDAPESTI ÁLLANDÓ MUNKÁRA. Jelentkezés: az ÁPRILIS­I KTSZ munkaügyi osztályán. Budapest, VIII., Auróra u. 23 sz. alatt A gerillák elengedték a brazil konzult Az uruguayi Tupam­aro-geril­­lák vasárnap szabadon bocsátot­ták Aloysio Dias Gomidét, a bra­zil nagykövetség konzulját, akit 205 nappal előbb túszként ejtet­tek fogságba. Gomidét a föld­alatti harcosok vasárnap késő este engedték útjára Montevideo előkelő folyó­parti negyedében. A gerillaszervezet váltságdíjat kért és kapott. Az összeget, amely 250 ezer dollártól akár egymillió dollárig is terjedhet — közelebbről sohasem határozták meg —, állítólag a konzul fele­sége, Maria Apparecida asszony gyűjtötte össze. Lelassult a saigoni csapatok előrenyomulása előrenyomulása már negyedik napja lelassult, helyenként le­állt. Ugyanakkor nyugati hír­­ügynökségek közlése szerint az inváziós csapatok a népi erők ellentámadása elől kénytelenek voltak laoszi területen levő egyik támaszpontjukat részben kiüríteni. A két dombra és a köz­tük elterülő földsávra kiterjedő támaszpont csütörtök ót­a népi erők meg-megújuló támadásai­nak volt kitéve és az erős nyo­más következtében a szorult helyzetben levő dél-vietnami kormánycsapatok kénytelenek voltak az egyik magaslatra vis­­­szahúzódni és a támaszpont töb­bi részét pedig feladni. A kor­mánycsapatok magukkal vitték több mint száz sebesültjüket. A harcokban legalább 50 embert vesztettek. A visszavonulási had­művelet fedezésére és erősítések odaszállítására amerikai heli­koptereket vetettek be. A népi erők legalább két helikoptert lelőttek. Saigon Az AP saigoni tudósítójának­­ értesülése szerint a Laoszba be­hatolt saigoni kormánycsapatok ■seftBBRa«ssBes*effiaeaseacBS3es8SBSBessa9si­BeMasBBCMes*iBSB­>s@sgisRgaBSBae8Bssseais99Ms Dániai utcakép A Radhuset a városháza vörös téglás épülete a kerék­párosok városának (minden második embernek van kerék­párja) egyik nevez­­­es1­ege. Az épület belsejében őrzik a Jan Olsen által szerkesztett Világórát.

Next