Ország-Világ, 1958. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1958-01-07 / 1. szám
Berlini beszélgetés a 70 éves Jrmold AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚRÓL ÍRT MŰVÉRŐL, A BÉKÉRŐL, A PSZICHOANALITIKUS REGÉNYRŐL ÉS JÓKAI MÓRRÓL I Kyerlin, Róbert J. Koch Platz... ÉS/ Itt van a Német amelynek Akadémia, földszintjén és első emeletén kézirat-kiállítást rendeztek. Az egyik kiállítási teremben idős férfi áll egy üveg alatt őrzött kézirat előtt. Arnold Zweig... — Rosszak a szó a neves Árnéul jneim. — mondja a <Gerh*rt Wirtod« fel- világ egyik legnavétele, Berlingyobb élő írója —, annyit azonban látok, hogy ez Goethe írása. Olvassa csak el, Goethe melyik írása van itt az üveg alatt? — A Faust egyik részlete — válaszolom. Átmegyünk a másik oldalra. — Nem az Ármány és szerelem kézirata? — De igen... — Kérem, kísérjen fel az első emeletre. Nem, köszönöm, a lépcsőt jól látom, csak az olvasás nehéz. Még szemüveggel is... Feleségem olvas fel nekem minden könyvet, újságot, levelet. A HETVENÉVES Utó TERVEI Felérünk az első emeletre. Hamiskásan mosolyog, amikor a jobboldali terembe lépünk. — Itt is vannak kéziratok... Na, nem klasszikusoké, nem olyan nagyoké, mint a földszinten. És a középső üveglapra mutat. Ebben a vitrinben Arnold Zweig-kézinaitokat őriznek. Az író egészen közel hajol az üveghez és megelégedetten bólint: — Szépen helyezték el... A „Novellen um Claudia” és a „Grisa őrmester” meg a „Der Regenbogen” egy-egy fejezetének kéziratát látjuk a vitrinben. A kiállítási terem pamlagána ülünk és a nagy német író, a békeharcos, a „Grisa őrmester”, a „Verdun iskolája” és annyi világhírű mű írója, aki Thomas Mann iskolájában tanult stílust, objektivitást, beszélni kezd életéről, műveiről, terveiről. Igen, a terveiről, mert Zweig, aki most múlt el 70 éves, még nagyon sokat szeretne alkotni. HÉT KÖTET AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚRÓL — Elsősorban az 1914-es világháborúról írott sorozat hetedik kötetét szeretném befejezni — mondja. — Címe ez lesz: „Das Eis bricht”. A cselekmény az I. világháború befejezéséig terjed. Német nyelven eddig hat kötet jelent meg. Az első kötet csak most hagyta el a nyomdát, tehát jóval a II., III., IV., V., VI. kötet megjelenése után. Hogy miért írtam meg az első, bevezető kötetet csak most? Mert csak 1953- ban kezdtem igazán megérteni, hogyan lett a békéből és békevágyból háború. Megkezdtem az adatok gyűjtését és amikor tisztán láttam, hogy kik és hogyan idézték elő az első világháborút, akkor kezdtem hozzá az „Idő megérett” című könyv írásához, amely a hetes sorozat első kötete. Ebben írtam meg Olaszország szerepét is. Azt, hogyan lett a szövetségesből ellenség. A II. kötet már régen megjelent. Címe: „Junge Trau von 1914.” Úgy tudom, a harmadik és negyedik kötet, a „Verdun iskolája" és a „Grisa őrmester” magyar nyelven is népszerű lett. Az ötödik kötet az „Einsetzung eines Königs” volt, a hatodik a „Feuerpause". És most jön majd a hetedik, befejező kötet, a „Das Eis bricht” (A jég megtörik.) Remélem, hogy az első világháborúról írt regénysorozatom hozzájárul a békeharchoz, a feyvergyárosok által szorgalmazott III. világháború elhárításához. ZWEIGES FREUD Az emigrációról beszél: — 1933. március 14-én hagytam el Berlint. Az utolsó pillanatban... Becsbe mentem, régi jó barátomhoz, Freud Zsigmondhoz, a világhírű pszichoanalitikushoz. Azután Prága, Svájc és a Provence, majd Palesztina következett. Franciaországban sok más emigráns íróval együtt éltem egy fürdőhelyen. Feuchtwanger is ott volt. Freud Zsigmondról egyébként most írok könyvet. Nagy lelkesedéssel fogtam ehhez a munkához. Írok a lélekelemzés tudósának életéről és támadóiról is, arról az erős erkölcsi és tudományos ellenállásról, amellyel freudizmus találkozott. Részletesen igyekszem majd vázolni Freud életét és a mély lélektan fejlődését, hatását az írókra. Megírom Freud menekülését is a hitleri pokolból. A tudóst a Gestapo letartóztatta. Bulla nagykövet és Maria Bonaparte 100 000 dollárt ajánlottak fel Hitlernek, ha Angliába engedi. Hitler elfogadta a pénzt, Freud megmenekült. Ezután újabb 100 000 dollárt ajánlottak fel Hitlernek, ha Freud könyvtárát és a pszichoanalitikai könyvkiadó összes könyveit kiengedi. Ezt az ajánlatot már nem fogadta el, a felbecsülhetetlen értékű könyvek elpusztultak. BE KELL MUTATNI AZ EMBERT ... Egyre több látogató jön a terembe, ahol Zweignek és kortársainak kéziratait állították ki. Az író néhány percig nézi az embereket, akik a vitrinek fölé hajolnak, azután újra beszélni kezd: — Igazi író — szerintem — csak pszichoanalitikus módszerrel dolgozhat. A regényalakok életét másképp nem lehet megfelelően megírni. Vigyázni kell azonban arra, hogy ne csak a regényhős cselekedeteinek lelki rugóit vázoljuk, hanem a mellékalakokét is. És ügyelni kell arra is, hogy az olvasó ne érezze azt: az író tanulmányozta a lélektant. Hiba lenne az is, ha az író az orvos szemével vázolná regényalakjai cselekedeteinek motívumait. Nem szabad beteg históriát adni az olvasónak és lelki betegként megrajzolni hősét. A regényalak lelkét kell ismertetni. Be kell mutatni az embert, ugyanúgy, ahogy egy várost, ahogy a napfelkeltét mutatjuk be. Két nagy orosz írót említek meg, akik ezen a téren nagyot alkottak, Alekszej Tolsztoj és Erenburg. Remélem, nekem majd sikerül hűséges képet adnom Freudról. Akkoriban cárizmus elzárva tartotta az orosz tudományos élet minden vívmányát és ezért a Habsburg-monarchiában sem lehetett fogalmuk az embereknek arról, hogy mi történik Oroszországban. Még csak annyit, hogy könyvemben tárgyilagosan foglalkozom majd az ellenvéleménnyel, a freudizmussal szemben álló tudósok, írók munkásságával is. Magyar írók kerülnek szóba. Kitűnik, hogy Arnold Zweig ma is gyakran olvassa Jókait. Ennek bizonyságául felsorolja a nagy mesemondó néhány könyvének címét. ZWEIG ÜZENETE A MAGYAROKNAK — Régi jó táblabírák, Fekete gyémántok, Aranyember, Kárpáthy Zoltán. Azután elmondja, hogy ismeri Mikszáthot is. És természetesen Petőfit... így búcsúzik: — Szeretnék Magyarországra utazni. Ezt nemcsak udvariasságból mondom. Addig is azonban, amíg ez a vágyam megvalósul, írok néhány sort Budapestre. És már papírra is veti: Kifelé indul a teremből, amikor hallom, hogy egy fiatal lány a Zweig-kézírások fölé hajolva odaszól egy másik lánynak: — Jaj, ha én egyszer az életben is láthatnám ZweigetSk. Odaszólok neki: — Gyorsan nézzen az ajtó felé. Ott megy! Olykor így valósulnak meg az álmok ... PALÁSTI LÁSZLÓ Elizabeth Shaw legújabb karikatúrája Arnold Zweigről •■ üdvözlöm minden magyar olvasómat.'« 5