Ország-Világ, 1958. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1958-01-07 / 1. szám

Berlini beszélgetés a 70 éves Jrmold AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚRÓL ÍRT MŰVÉRŐL, A BÉKÉRŐL, A PSZICHOANALITIKUS REGÉNYRŐL ÉS JÓKAI MÓRRÓL I Ky­erlin, Róbert J. Koch Platz... ÉS/ Itt van a Német amelynek Akadémia, földszint­jén és első emeletén­­ kézirat-kiállítást ren­deztek. Az egyik ki­állítási teremben idős férfi áll egy üveg alatt őrzött kézirat előtt. Arnold Zweig... — Rosszak a szó­ a n­eves Árnéul jneim. — mondja a <Gerh*rt Wirtod« fel- világ egyik legna­vétele, Berlin­­gyobb élő írója —, annyit azonban látok, hogy ez Goethe írása. Olvassa csak el, Goethe melyik írása van itt az üveg alatt? — A Faust egyik részlete — válaszolom. Átmegyünk a másik oldalra. — Nem az Ármány és szerelem kéz­irata? — De igen... — Kérem­, kísérjen fel az első emeletre. Nem, köszönöm, a lépcsőt jól látom, csak az olvasás nehéz. Még szemüveggel is... Feleségem olvas fel nekem minden köny­vet, újságot, levelet. A HETVENÉVES Utó TERVEI Felérünk az első emeletre. Hamiskásan mosolyog, amikor a jobboldali terembe lé­pünk. — Itt is vannak kéziratok... Na, nem klasszikusoké, nem olyan nagyoké, mint a földszinten. És a középső üveglapra mutat. Ebben a vitrinben Arnold Zweig-kézinai­­tokat őriznek. Az író egészen közel hajol az üveghez és megelégedetten bólint: — Szépen helyezték el... A „Novellen um Claudia” és a „Grisa őr­mester” meg a „Der Regenbogen” egy-egy fejezetének kéziratát látjuk a vitrinben. A kiállítási terem pamlagána ülünk és a nagy német író, a békeharcos, a „Grisa őr­mester”, a „Verdun iskolája” és annyi vi­lághírű mű írója, aki Thomas Mann iskolá­jában tanult stílust, objektivitást, beszélni kezd életéről, műveiről, terveiről. Igen, a terveiről, mert Zweig, aki most múlt el 70 éves, még nagyon so­kat szeretne alkotni. HÉT KÖTET AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚRÓL — Elsősorban az 1914-es világháborúról írott sorozat hetedik kötetét szeretném be­fejezni — mondja. — Címe ez lesz: „Das Eis bricht”. A cselekmény az I. világhá­ború befejezéséig terjed. Német nyelven eddig hat kötet jelent meg. Az első kötet csak most hagyta el a nyomdát, tehát jóval a II., III., IV., V., VI. kötet megjelenése után. Hogy miért írtam meg az első, beve­zető kötetet csak most? Mert csak 1953- ban kezdtem igazán megérteni, hogyan lett a békéből és békevágyból háború. Meg­kezdtem az adatok gyűjtését és amikor tisz­tán láttam, hogy kik és hogyan idézték elő az első világháborút, akkor kezdtem hozzá az „Idő megérett” című könyv írásához, amely a hetes sorozat első kötete. Ebben írtam meg Olaszország szerepét is. Azt, ho­gyan lett a szövetségesből ellenség. A II. kö­tet már régen megjelent. Címe: „Junge Trau von 1914.” Úgy tudom, a harmadik és negyedik kötet, a „Verdun iskolája" és a „Grisa őrmester” magyar nyelven is nép­szerű lett. Az ötödik kötet az „Einsetzung eines Königs” volt, a hatodik a „Feuer­pause". És most jön majd a hetedik, befe­jező kötet, a „Das Eis bricht” (A jég meg­törik.) Remélem, hogy az első világháború­ról írt regénysorozatom hozzájárul a béke­harchoz, a feyvergyárosok által szorgalma­zott III. világháború elhárításához. ZWEIG­ES FREUD Az emigrációról beszél: — 1933. március 14-én hagytam el Ber­lint. Az utolsó pillanatban... Becsbe men­­tem, régi jó barátomhoz, Freud Zsigmond­­hoz, a világhírű pszichoanalitikus­hoz. Az­után Prága, Svájc és a Provence, majd Pa­lesztina következett. Franciaországban sok más emigráns íróval együtt éltem egy für­dőhelyen. Feuchtwanger is ott volt. Freud Zsigmondról egyébként most írok könyvet. Nagy lelkesedéssel fogtam ehhez a munká­hoz. Írok a lélekelemzés tudósának életéről és támadóiról is, arról az erős erkölcsi és tudományos ellenállásról, amellyel freudizmus találkozott. Részletesen igyek­­­szem majd vázolni Freud életét és a mély lélektan fejlődését, hatását az írókra. Meg­írom Freud menekülését is a hitleri pokol­ból. A tudóst a Gestapo letartóztatta. Bul­la nagykövet és Maria Bonaparte 100 000 dollárt ajánlottak fel Hitlernek, ha Ang­liába engedi. Hitler elfogadta a pénzt, Freud megmenekült. Ezután újabb 100 000 dollárt ajánlottak fel Hitlernek, ha Freud könyvtárát és a pszichoanalitikai könyv­kiadó összes könyveit kiengedi. Ezt az ajánlatot már nem fogadta el, a felbecsül­hetetlen értékű könyvek elpusztultak. BE KELL­ MUTATNI AZ EMBERT ... Egyre több látogató jön a terembe, ahol Zweignek és kortársainak kéziratait állí­tották ki. Az író néhány percig nézi az em­bereket, akik a vitrinek fölé hajolnak, az­után újra beszélni kezd: — Igazi író — szerintem — csak pszicho­analitikus módszerrel dolgozhat. A regény­alakok életét másképp nem lehet megfele­­lően megírni. Vigyázni kell azonban arra, hogy ne csak a regényhős cselekedeteinek lelki rugóit vázoljuk, hanem a mellékala­kokét is. És ügyelni kell arra is, hogy az olvasó ne érezze azt: az író tanulmányozta a lélektant. Hiba lenne az is, ha az író az orvos szemével vázolná regényalakjai cse­lekedeteinek motívumait. Nem szabad be­teg­ históriát adni az olvasónak és lelki be­tegként megrajzolni hősét. A regényalak lelkét kell ismertetni. Be kell mutatni az embert, ugyanúgy, ahogy egy várost, ahogy a napfelkeltét mutatjuk be. Két nagy orosz írót említek meg, akik ezen a téren nagyot alkottak, Alekszej Tolsztoj és Eren­­burg. Remélem, nekem majd sikerül hűsé­ges képet adnom Freudról. Akkoriban cárizmus elzárva tartotta az orosz tudomá­­­nyos élet minden vívmányát és ezért a Habsburg-monarchiában sem lehetett fogal­muk az embereknek arról, hogy mi törté­nik Oroszországban. Még csak annyit, hogy könyvemben tárgyilagosan foglalkozom majd az ellenvéleménnyel, a freudizmussal szemben álló tudósok, írók munkásságá­val is. Magyar írók kerülnek szóba. Kitűnik, hogy Arnold Zweig ma is gyakran olvassa Jókait. Ennek bizonyságául felsorolja a nagy mesemondó néhány könyvének címét. ZWEIG ÜZENETE A MAGYAROKNAK — Régi jó táblabírák, Fekete gyémántok, Aranyember, Kárpáthy Zoltán. Azután el­mondja, hogy ismeri Mikszáthot is. És ter­mészetesen Petőfit... így búcsúzik: — Szeretnék Magyarországra utazni. Ezt nemcsak udvariasságból mondom. Addig is azonban, amíg ez a vágyam megvalósul, írok néhány sort Budapestre. És már papírra is veti: Kifelé indul a teremből, amikor hallom, hogy egy fiatal lány a Zweig-kézírások fölé hajolva odaszól egy másik lánynak: — Jaj, ha én­­ egyszer az életben is lát­hatnám ZweigetSk. Odaszólok neki: — Gyorsan nézzen az ajtó felé. Ott megy! Olykor így valósulnak meg az álmok ... PALÁSTI LÁSZLÓ Elizabeth Shaw legújabb karikatúrája Arnold Zweigről •■ üdvözlöm minden magyar olvasómat.'« 5

Next