Ország-Világ, 1960. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-06 / 27. szám

A VILÁG REFLEKTORFÉNYÉBEN A bécsi Hofburg egyik hatalmas, fe­­hér-arany termében Hruscsov ma­­gasra emelte a kezét , a termet doc­iig­ megtöltő, sőt a szomszé­dos termekben és a Heldenplatz hang­n^r01He°H„iS szorongó óriási hallgatóság tette kövePette így kiáltott feli Kerem ne kínozzanak halálra ezekkel a Persze elfor­:‘^k A lektorokat, s a fotoriporte­­eknek, film-­es televíziós­ operatőröknek néhány percre «bealkonytotT K kerese azonban valójában mégsem^ suit, a nagyvilág reflektorai továbbra is az osztrák fővárosra, az ő alakjára és sza­vaira irányulnak. Ez érthető is a tf- ■■ és a nagyjelentőségű rbul í - tanácskozás után most először tett országban. Vffin 15k, óriási érdeklődés kísérte mfccáTSSl (MTI foto —­ Papp Jenő felvételei) jfl ?i*showernek a párizsi kudarc utáni első útja — a Távol-Keletre — való­ságos politikai katasztrófába torkollott. A­z amerikai propaganda számára éppen­­ ezert rendkívül fontos lett vol^H t^US^holat0gatáS ’Ifke^k megjon­­ez nem sikerült, azt jelezte a Hofburgban minduntalan felviharzó taps és derültség, az Imperial szálloda körül, a Ringen sétáló vendég felé nyújtott ba­ráti kezek elneje, az Opempass-aluljáró eszpresszójában feketét kínáló lány barát­­sága, mosolya­­ és az a gesztus," amelyl­yel a Schonbrunnban rendezett fogadáson átfogta°V 30 kancellár Vállát barátian folyatástZ 3Pró jelenségek egyenesvonalú folytatásai annak az amerikai és fran­ciaországi útról ismert személyes ~va-ZZnt\amjt^y osztrák asszony, bizo­­nyos Feit nevű kertész felesége az egyik­­Herr'fini így fejezett ki: HTMs?sov, « Frau Hruscsova, ren­des hozzánfcvalo emberek.« De __ termé­szetesen — hiba lenne nem észrevenni hogy a mosoly, a barátság, az egyszerű .f^kohszenve mindenekelőtt an­­nak a politikának szól, amelyet Hruscsov A “ o,y |i®“ben ~ Párizs óta először­­kapita­­gek­etW›en›› “ Hruscsov ismét leszö-A ÄS “vabbra let, é.«rt. Úgy M *«£££ STS illanok én lart eto,ények, tiszták és tisztá­­^ világ T -rettenetesen kicsi lett a világ s egy éles összeütközés az egész a szellem hatotta at a leszerelésről mon­gol­kodnifociThí,yeki kirajzolódott: rá­­fulladn fog a­hhoz, hogy a leszerelés ne fulladhasson el az üres nyugati szócséplés tengereben és ne is kerüljön le aseb­közi politika napirendjéről. A r­­assú kis szagok fele tett gesztusnak óriási jelentő­ite is japánbán nenány nappal ezelőtt éppen a semlegesség követelése volt a n­agy -tokiói vihar­ kitörésének egyik hajtóereje. Az ausztriai látogatás még tart. Hrus­csov valóságos­­tárgyalóteremmél alakí­­t°tt autóbusza az országutakat járja. A legfontosabb következtetéseket azonban ki lehet vonni. A Burg termeiben és a Ballhausplatzon, ahol valaha Metternich bolyongott a folyosókon és a­­Szent Szö­vetség­ sötét terveit szőtték — Hruscsov újra teljes erővel megindította a békés egymás mellett élés és a legmagasabb szintű tanácskozások politikájának motor­elnekot ‘ “ arssaafaar­* —«• —r ~ és,£^r a Snékműv JWp,««aU!S"‘is"*,e* » mártírok emlékműve előtt. Mögötte sötét ruhában a fe­vii AnjUni Sr 1“ - ruhában Furceva asszony, mű­­miniszter. Mauthausen­ beszédében Hruscsov párhuzamot vont Adenauer fanszája és T Íger uralmának kezdeti időszaka között, hangoztatva, mennyire fontos, hogy az összes or­szágok népei utasítsák el a nácianus újjaélesztésének minden kísérletét Az egyetértés és támogatás pecsétjét ütötte az MSZMP Központi Bi­zottságának ülése a kommunista pártok bukaresti nagy tanácskozásának határoza­taira. Emlékezetes, hogy a bukaresti dön­­tések a nemzetközi élet legfontosabb sors­ké­rdéseiben határozták meg a kommunis­­ták véleményét, hangsúlyozva, hogy az 1957-es moszkvai nyilatkozat és béke­­kriltkány szellemében magukénak vallják a békés egymás mellett élés világáért, a háború elkerüléséért vívott harcot. Pár­tunk Központi Bizottságának határozata most leszögezi, hogy politikáját ezek a meggondolások irányítják, s ez a politika teljesen reális, mert­­éberséggel, össze­fogással, következetes békeharccal megfé­kezhetők a háború erői«. E nehéz és fel­emelő küldetés megvalósításának alapja a szocialista országok növekvő anyagi ereje. Éppen ezért valósággal kiegészítik a bu­karesti határozatok melletti állásfoglalást az alkotó munka, a belső építés legfonto­­sabb területeire vonatkozó döntések. A együtt­ hitvallás amellett, hogy a békeharcban való részvétellel, az építő­­munka sikereivel szolgáljuk tovább a szo­­cialista tábor erősítésének, a béke meg­őrzésének és megszilárdításának nagy ügyét.

Next