Ország-Világ, 1962. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1962-07-04 / 27. szám
KESSSW kiliilM CSÖKÖNYÖSSÉG hőség fullasztó, de a zsúfolt autóbusz ablakai mégis csukva vannak. Megkérdem az ülőkalauznőt, akinek arca pulykavörös a melegtől:» Miért nem nyitja ki az ablakokat? — Mert a végállomáson, az indulásnál, felhős volt az ég. — Igen, de most gyönyörű kék az égbolt, itt a kocsiban alig lehet lélegezni a levegőhiánytól. — De viszont nincs huzat. Vitatkozni kezdek vele. — A levegőjárás még nem huzat. Így nagyon egészségtelen az utazás — mondom. — Dehogy egészségtelen! Ha leszáll, akkor annyi levegőt szívhat, amennyit akar — szól mérgesen. Most nem lehet tudni, hogy a melegtől vagy a dühtől lilásvörös az arca. : — Én valóban leszállok a következő megállónál, de mivel emberbarát vagyok, szívemen viselem a maga egészségét. Hiszen maga a kocsiban marad és tovább szívja az elhasznált, rossz levegőt. Leszálltam és megjegyeztem a kocsi számát. Másnap egy orvosbarátommal addig lestük a buszt, amíg a kalauznő vörös arcát megpillantottuk a bejárati ülőketrecben. — Kérem — mondtam neki kedvesen — elhoztam kiváló barátomat, a tüdőspecialistát. Ő, mint szakember, bebizonyítja magának, hogy csukott ablakok mellett egészségtelen az utazás. Barátom szakszerű előadásba kezdett, de a kalauznő csak legyintett: — Egyes utasok nem szeretik a nyitott ablakot. Én sem ... Átszállót tetszik? Nem hagytam abba az egészségügyi propagandát. Harmadnap elhoztam neki az Orvosegyetem rektorának levelét, amelyben a nyitott autóbuszablakok mellett tör lándzsát. — Nekem hozhat levelet az atyaúristentől is — mondta mérgesen a kalauznő, és egy törülközővel megtörölte izzadó homlokát. Levél nem ér semmit, gondoltam, tehát megkértem az atyaúristent, szálljon fel velem a csökönyös kalauznő autóbuszára. Bemutattam őket egymásnak, azután az atyaúristen jóságos hangon igyekezett rábeszélni a kalauznőt az ablak kinyitására, de eredményt ő sem tudott elérni. — Az istennek se nyitom ki az ablakot — mondta. — Hogyisne, hogy azután a garázsban félórát töltsék a felsrófolással! További érvekre nem kerülhetett sor, mert a kalauznő az autóbusz áporodott levegőjétől elájult. Jöttek a mentők, a hordágyét beemelték a kocsiba. Amikor a mentőautó elindult, a kalauznő magához tért, és így szólt a mentőorvoshoz: — Vagy becsukják az ablakot, vagy kiszállok . . . Palásti László 4 J a mongol nÉPköztársaság úlius 11-én lesz negyvenegyedik évfordulója, hogy győzött a mongol nép forradalma, megalakult a Mongol Népiköztársaság. Köszöntjük a baráti Mongóliát, amely most a szocialista társadalom felépítésének befejező szakaszába lépett. A baráti szocialista országokkal együtt a mongol nép töretlenül halad előre a gazdasági felemelkedés útján. Múlt és jövő találkozása. Még ma is sok pásztorcsalád lakik jurtában, sátorban, de az ország fővárosában, Ulan Bátorban már ilyen modern állami áruház nyílt meg 1961-ben [MTI — Külföldi Képszolgálat felv.) úttörők MOCtyíE gy kis zöld földszalagon felhevült gyermekarcok, úttörő-nyakkendők piroslanak. A kép, mely a mezőn elém derül, olyan, mint egy szépen díszített, friss sütetű mézeskalács. Száznyolcvan környékbeli kis úttörő szedi a borsót, egyeli a zöldséget, ülteti a paradicsompalántát , és gyűjti a munkaegységet. A kis emberpalántáknak a rákoskeresztúri Kossuth és Dózsa tsz adott két és fél hold, kertészkedésre alkalmas földet s a rákosligeti Zrínyi Ilona és a rákoskeresztúri Bulyovszky Gyula iskola úttörőcsapata alapított rajta termelőszövetkezetet. Saját munka Pedagógusok patronálják az úttörő gazdákat. A zöldséges kertben Takács Mária úttörővezető, az egyelési munkálatokat irányítja Az Úttörő termelőszövetkezet legeslegifjabb tagjai