Ország-Világ, 1965. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1965-07-07 / 27. szám

ALPINISTA ÉPÍTŐK A Narin szeszélyes, szilaj folyó. Szédületes gyorsasággal zúg Kirgizia hegyei között, sziklaszorosok mélyén, amelyek szélessége nem ha­ladja meg a 70 métert. A meredek sziklák rendkívül megnehezítik itt a vízierőmű építését. Az építőknek szinte már alpinistáknak kell lenniük. Általában fiatal emberek vállalkoznak erre a megerőltető feladatra. Ők készítették el a készülő vízierőműhöz szükséges villamosvezetékeket és a Frunze-Osból vezető autóutat. A Narin balpartján már felépült Kir­gizia legfiatalabb városkája. A toktoguli vízierőmű nemcsak Kirgizia, hanem egész Közép-Ázsia legnagyobb alkotása lesz. Most várják, ássák a vízelvezető alagutat. Egy kilométer lesz a hosszúsága, szélessége 32 méter. Az alagút el­vezeti a folyó vizét és ott, ahol a meder volt, valóban ritka méretű, 215 méter magas zárógátat emelnek. Ennél a munkánál számolnak azzal is, hogy a vidéken gyakran földmozgás tapasztalható. A zárógát lehetővé teszi 265 négyzetkilométer területű víztároló létesítését. Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban és Dél - Ki­rg­íziá­ban 4 millió hektár földet öntözhetnek majd a víztárolóból. A toktoguli vízi­­erőmű energiája — 1 millió kétszázezer kilowattos kapacitásról van szó — az ipart fogja táplálni, elősegíti a színesfémek, szén, gáz­olaj feltárását, termelését, és természetesen világításra is szolgál. Nem alpinisták, a toktoguli vízierőmű építői másznak ezen a szédítő­­vitrlin Tüzérek is segítenek a vizierőmű építésében, tarackokkal bombázzák az út felett függő sziklákat Ilyen nehéz körülmények között kell dolgozniuk a szerelőknek, amikor a meredek sziklán a vezetéket szerelik A vízelvezető alagutat sziklába vájják, ez lesz a Narin-folyó új »­medre« (Fotó: APN — L Gricser) 4

Next