Ország-Világ, 1975. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

y 1945—1975 így kezdődött... így kezdődik... 1945. A XX. század nagy esz­tendeje volt. Vérrel érkezett és virággal távozott, a fasizmus öt­venmillió áldozatának vérével és a felszabadult népek virágaival, köztük az új szocialista népek családjának „rügyeivel”. A mi történelmi felvirágzásunk is ak­kor kezdődött. E korszak óta el­telt immár harminc esztendő, máig, 1975-ig. A XX. század új re­ményteljes esztendejéig. Akkor, régen, egy véres háború kudar­ca után néztünk bizakodva elő­re, ma , egy hidegháborús kor­szak kudarca után, a naptár szerint is új lapot nyitunk a bé­ke és a szocializmus korában. A szocialista népek családjában, jogos nemzeti büszkeséggel, bi­zakodva nyitjuk e korszakot, egykori felszabadítónkkal és azóta szövetségesünkkel — a szovjet néppel együtt... De maradjunk még egy-két gondolat erejéig annál a január­nál, amely 1945-ben beköszön­tött. Hiszen jubileumi eszten­dőkben sok szó esik majd erről, akárcsak azóta megtett utunk­­ról, mai sikereinkről, a távlatok­ról. Előlegül, csak dióhéjban. VAJÚDÓ VILÁGBAN KÖ­SZÖNTÖTT BE ez az 1945-ös ja­nuár. Katonailag küszöbön állt a fasiszta Németország teljes ve­resége. Ha fellapozzuk a kora­beli dokumentumokat, a fenn­maradt fényképeket, leperget­jük a filmszalagokat, kirajzoló­dik előttünk — az egész véres panoráma. Felperzselt városok, még tomboló terror, és győzel­mes előrenyomulás, a felszaba­dítókat köszöntő emberek ... ezernyi megrázó pillanat. Halott hidak a Dunában, fáradt vörös­katonák, és az első tétova lépé­sek a szabadság útján. Globáli­san nézve az eseményeket, a tárgyalások nyelvén szólva, a nevezetes jaltai konferencián, február első napjaiban, Chur­chill, Roosevelt és Sztálin előtt, a Vörös Hadsereg vezérkarának helyettes főnöke, Antonov, úgy jellemezte a januári helyzetet, hogy 12-e és 15-e között táma­dást indítottak a Nyeman folyó­tól a Kárpátokig terjedő 700 kilométeres frontszakaszon. A fő csapást Rokoszovszkij, Zsukov és Konyev csapatai mérték az Ostrolenka és Krakkó közötti 300 kilométer széles fronton. Marshall tábornok pedig, a szö­vetségesek részéről, elmondta, hogy a nyugati fronton felszá­molták az Ardennekben indított német támadás következmé­nyeit ... • Nekünk, akik akkor a szabad­ságra áhítoztunk, és a hitleri Németország utolsó csatlósának szégyenfoltját viseltük, az 1945- ös évben „fő hadszíntér” volt minden talpalatnyi föld, amit még szovjet katonák vérével kellett megváltani. HAZÁNK FÖLDJÉN ponto­san 1944. szeptember 23-tól 1945. április 4-ig tartottak a harcok. A Vörös Hadsereg óriási vérál­dozatok árán űzte ki innen a német megszállókat és a fasisz- Az 1945-ös „csúcstalálkozó’’­ilarcok a Nagykörúton ... A „Ferenc József” híd 1945-ben Tüzérségi támadásban a szovjet egységek

Next