Ország-Világ, 1975. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
y 1945—1975 így kezdődött... így kezdődik... 1945. A XX. század nagy esztendeje volt. Vérrel érkezett és virággal távozott, a fasizmus ötvenmillió áldozatának vérével és a felszabadult népek virágaival, köztük az új szocialista népek családjának „rügyeivel”. A mi történelmi felvirágzásunk is akkor kezdődött. E korszak óta eltelt immár harminc esztendő, máig, 1975-ig. A XX. század új reményteljes esztendejéig. Akkor, régen, egy véres háború kudarca után néztünk bizakodva előre, ma , egy hidegháborús korszak kudarca után, a naptár szerint is új lapot nyitunk a béke és a szocializmus korában. A szocialista népek családjában, jogos nemzeti büszkeséggel, bizakodva nyitjuk e korszakot, egykori felszabadítónkkal és azóta szövetségesünkkel — a szovjet néppel együtt... De maradjunk még egy-két gondolat erejéig annál a januárnál, amely 1945-ben beköszöntött. Hiszen jubileumi esztendőkben sok szó esik majd erről, akárcsak azóta megtett utunkról, mai sikereinkről, a távlatokról. Előlegül, csak dióhéjban. VAJÚDÓ VILÁGBAN KÖSZÖNTÖTT BE ez az 1945-ös január. Katonailag küszöbön állt a fasiszta Németország teljes veresége. Ha fellapozzuk a korabeli dokumentumokat, a fennmaradt fényképeket, lepergetjük a filmszalagokat, kirajzolódik előttünk — az egész véres panoráma. Felperzselt városok, még tomboló terror, és győzelmes előrenyomulás, a felszabadítókat köszöntő emberek ... ezernyi megrázó pillanat. Halott hidak a Dunában, fáradt vöröskatonák, és az első tétova lépések a szabadság útján. Globálisan nézve az eseményeket, a tárgyalások nyelvén szólva, a nevezetes jaltai konferencián, február első napjaiban, Churchill, Roosevelt és Sztálin előtt, a Vörös Hadsereg vezérkarának helyettes főnöke, Antonov, úgy jellemezte a januári helyzetet, hogy 12-e és 15-e között támadást indítottak a Nyeman folyótól a Kárpátokig terjedő 700 kilométeres frontszakaszon. A fő csapást Rokoszovszkij, Zsukov és Konyev csapatai mérték az Ostrolenka és Krakkó közötti 300 kilométer széles fronton. Marshall tábornok pedig, a szövetségesek részéről, elmondta, hogy a nyugati fronton felszámolták az Ardennekben indított német támadás következményeit ... • Nekünk, akik akkor a szabadságra áhítoztunk, és a hitleri Németország utolsó csatlósának szégyenfoltját viseltük, az 1945- ös évben „fő hadszíntér” volt minden talpalatnyi föld, amit még szovjet katonák vérével kellett megváltani. HAZÁNK FÖLDJÉN pontosan 1944. szeptember 23-tól 1945. április 4-ig tartottak a harcok. A Vörös Hadsereg óriási véráldozatok árán űzte ki innen a német megszállókat és a fasisz- Az 1945-ös „csúcstalálkozó’’ilarcok a Nagykörúton ... A „Ferenc József” híd 1945-ben Tüzérségi támadásban a szovjet egységek