Ország-Világ, 1978. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-05-10 / 19. szám

ORSZÁG-VILÁG SW S2&UIM Hajdanában, még a török el­leni háború idején, Magyaror­szágra érkezett egy olasz gróf, neve szerint Luigi Ferdinande­ Marsigli. Bővérű tehetséggel ál­dotta meg a sors, értett a csil­lagászathoz és a biológiához, rajzolt térképet és nyomtatott könyvet, de legkivá­lt hidakat szeretett építeni. A Vágót átsze­lő, s a drávai és a tiszai híd­­ját elsodorta az idő, legfeljebb mérnöki rajzait csodálhatjuk meg Danubius című hatkötetes örökbecsű munkájában. De ha Duna. Csakhogy Augustus örö­köse legyőzte a természetet. Hi­dat vert a háborgó folyó felett, hidat, amelyet az ókor csodái között emlegettek, hidat, ame­lyet a hidászok mind a mai na­pig irigyelnek... A magyar hídépítők jövőre centenáriumot ünnepelnek: a MÁVAG híres,nevezetes gyárá­ban 1879-ben készült el az első híd. A Vágót ívelte át, kecse­sen és elegánsan. Tervezője — így vallotta — rajongója és tisztelője volt Marsi­glinak, itá­liai elődjének... A Lloyd útikönyv Magyaror­szágot valaha, a húszas évek­ben a hidak országának nevez­te. És későbbi időből egy elret­tentő adat: a német fasiszták másfél ezer hidunkat pusztítot­ták­­el, s ugyanennyi volt azok nevét a híd pillérei nem is őrizhették az idők végezetéig, H híre mégis fennmarad. Mert ő­­ volt az, a­ki rábukkant az an- H­ük világ legjelesebb hídja H elveszettnek hitt maradványai- CJ ra. Traianus. Róma hódító csa­ta szára a daciai Decebal ellen vo­­lt a null, de légióit megállította a száma, amelyek súlyosan meg­rongálódtak. Ha valaki a felszabadulás utáni hónapok hősies újjáépítő munkájáról akarna krónikát ír­ni, elég lenne a hidak históriá­ját papírra vetnie. A mai Sza­­badság-híd elődjét, egy öt uszályra épített fa ácsozatú hi­dat, a szovjet műszaki alakula­tok három hét al­att készítették el. A Petőfi-híd elődjét és a Parlament mellett a Kossuth­­hidat már az egyesült MÁVAG és Ganz-gyár hidászai alkották. A munkálatok télen sem szüne­tel­tek, a folyó felett jeges szél süvöltött, de határidőket Ma­gyarországon még sohasem tar­tottak meg olyan pontosan, mint akkor. Budapest hídjai közül első­ként a Szabadság készült el, 1946. augusztus 20-ára. Aztán az­­

Next