Ország-Világ, 1982. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-06 / 1. szám

— Apró elvtárs, úgy véljük, a Szovjetunió és Magyarország közötti sokoldalú kapcsolatok meghatározó jelentőségűek a magyar nép jelen- és még inkább jövőbeli fejlődése szempontjából. Hogyan értékeli ön e kapcsolatok jelenlegi helyzetét és fejlődésének perspektíváit? — Amikor e kapcsolatokról beszélünk, mindenekelőtt emlékeztetnünk kell azokra a mélyre nyúló gyökerekre, amelyek történelmünket annyi ággal kapcsolják egybe. Magyarország volt az első, amely megértette Lenin és az orosz kommunisták szavát, és síkraszállt, a szocialista forradalom győzelméért. Amikor pedig az oroszországi forradalom veszélybe került, százezernyi magyar internacionalista fogott fegyvert, hogy segítsen megvédeni az első proletárállamot. Minőségileg új kapcsolatok kialakításához teremtette meg a feltételeket a Szovjet Hadseregnek a fasizmus felett aratott győzelme, amely népünk számára is meghozta az áhított szabadságot. Az ezer sebből vérző, maga is nélkülöző szovjet nép már a felszabadulást követő első napokban kinyújtotta segítő kezét, és nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a háború tépázta Magyarország minél előbb talpra álljon. Az első hivatalos kapcsolatok létrejöttét, hamarosan követték a személyes, a szó valódi értelmében vett baráti kapcsolatok is. E kapcsolatokat ma is olyan politikai tőkének tekinthetjük, amelyek gyakorlati hasznát napról napra tapasztalhatjuk. Különösen fontosnak tartom a két ország vezetői közötti rendszeres, személyes kapcsolatokat. A kölcsönös bizalom szelleme, amely e személyes kapcsolatokat áthatja, s amelynek fejlesztésében meghatározó szerepet játszanak Kádár János és Leonyid Brezsnyev személyes találkozói, a kapcsolatok minden szintjén érezteti hatását. Éppen a napokban fejeződött be Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök magyarországi látogatása, amely újabb távlatokat nyit meg a baráti kapcsolatok további fejlődése előtt. Az elmúlt, 1981-es év fontos eseményekben bővelkedett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság életében, amelyek közül kiemelkedik az MSZBT VII. országos értekezlete. Miben látja ön az országos értekezlet legfőbb tanulságát? — Az országos értekezlet fontosságát meghatározta, hogy lehetőséget nyújtott az egész mozgalomnak, és ezen belül a mozgalom vezető testületeinek, az irányító pártszerveknek és a tagcsoportoknak az ötéves tevékenység áttekintésére és értékelésére. Az országos elnökség úgy összegezte ezzel kapcsolatban álláspontját, hogy az MSZBT, mint össztársadalmi méretű politikai mozgalom, a maga sajátos eszközeivel eredményesen segítette elő a magyar—szovjet barátság elmélyítését. Mozgalmunk — a lehetőségekhez mérten — hozzájárult az MSZMP XI. és XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásához, a magyar társadalom szocialista tudatának formálásához, internacionalista szellemű neveléséhez. Most az a teendőnk, hogy megfogalmazzuk a barátsági munka továbbfejlesztésének legfontosabb teendőit, munkánk tartalmi és módszertani megújulása érdekében. A legszámottevőbb fejlődésnek a tagcsoportok munkájának kibontakozását tekintjük. Munkájuk nyomán beigazolódott, hogy az egyre felkészültebb, szellemében és munkamódszerében is megfiatalodott aktivistahálózat a helyi politikai élethez és feladatokhoz igazodva, a helyi igények és lehetőségek szerves részeként eredményesen formálja a munkahelyi, a városi, a községi közleményt. Tagcsoportjaink eredményesen segítették a kongresszusi határozatok megismertetését és végrehajtását, népgazdasági feladataink népszerűsítését. Alapvető feladatunknak tekintjük továbbra is a Szovjetunió életének sokoldalú megismertetését, bemutatását. Ebben nem csekély szerepet játszanak a szépen fejlődő testvérmegyei, testvérvárosi kapcsolatok is, amelyek többségükben már túlléptek a formalitásokon, és kiterjednek az élet számos területére. E téren nagyra értékeljük az Ország-Világ tevékenységét, amely hasábjain igyekszik bemutatni a Szovjetunió életét, s mint eddig, a jövőben is számítunk arra, hogy az Ország-Világ munkájával hozzájárul a Szovjetuniónak a béke megőrzése terén tett erőfeszítéseinek megértetésében. — Napjaink különösen bonyolult nemzetközi viszonyai között fontosnak tartjuk, hogy az MSZBT részt vállaljon a szovjetellenes és antikommunista burzsoá ideológia mai megnyilvánulási formái elleni harcban. Munkánkban a lakosság valamennyi rétegének aktív közreműködésére számítunk. — Az országos értekezlet mellett az MSZBT munkájának gerincét az év közbeni folyamatos apró munka alkotta. Mely akciókat tartja ön különösen említésre méltónak az elmúlt év eseményei közül? — Valamennyit nehéz lenne felsorolni. Csupán néhányat említenék meg, időrendi megkötöttség nélkül. Részt vettünk az Országos Béketanács által szervezet béke és barátság hónap országos rendezvénysorozatában. A SZOT-tal és az Ország- Világgal közösen rendeztük meg a Hősök városai, városok hősei című vetélkedőnk döntőjét. Új forma volt tömegpolitikai tevékenységünkben az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron való részvételünk. Több tagcsoportunkkal együttműködve kulturális műsorokat, gyermekrendezvényeket, vetélkedőket, fotókiállítást rendeztünk. Az ifjú zenebarátok magyarországi szervezetével közösen Orosházán megrendeztük a II. Országos Orosz és Szovjet Zenei Tábort, ahol a zeneiskolák tanulóit szovjet művésztanárok tanították. Sikeres volt a Művelődési Minisztériummal és a KISZ KB-val közösen rendezett Auróra ’81 Művészeti Fesztivál. Részt vállaltunk a III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál rendezvényeiből. — Az új év új feladatokat is jelent. Melyeket emelne ki az előttünk álló év legfontosabb tennivalóiból? — Egész évi munkánkat meghatározza a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulójára való felkészülés. Ezzel kapcsolatban propagandamunkánk kiemelkedő feladata, hogy bemutassuk a szovjet állam fejlődésének szakaszait, a szovjet nép sikereit. Az évforduló jegyében újabb vetélkedőt hirdetünk meg Távoli városok, közeli barátok címmel, amelyen a tagcsoportok szocialista brigádjai vesznek részt. Méltóképpen kívánunk megemlékezni a világ első mesterséges holdja felbocsátásának 25. évfordulójáról. Az idén is megrendezzük sikeresnek bizonyult akciónkat a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A legfontosabb azonban változatlanul szervezetünk alapegységeiben, a tagcsoportokban végzett mindennapi munka. Ennek sikeréhez kívánok az új évben jó erőt, egészséget az MSZBT valamennyi aktivistájának, az Ország-Világ minden olvasójának. A legfontosabb a tagcsoportokban végzett munka Apró Antalnak, az MSZBT elnökének újévi nyilatkozata 1982 új szakasz kezdetét jelenti a Magyar—Szovjet Baráti Társaság munkájában is. A VII. országos értekezlet lezárt egy ötéves időszakot, összegezte az eredményeket és kijelölte a továbbhaladás útját. Erről kérdeztük Apró Antalt, az MSZBT elnökét.