Ország-Világ, 1982. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-07 / 27. szám
Három búzakalászt hoztam magammal a szegedi határból, a Gabonatermesztési Kutatóintézet földjéről. A kalászok súlyosak, a szemek tejesek, alig várják, hogy beérjenek, learassák, megőröljék és kenyeret süssenek belőle. A gondolatmenet tetszetős, ez a kenyér azonban még nem kerül a boltokba, mert a „GK Csongor” új búzafajta, amit még nem termesztenek. A három kalászt behelyeztem abba a cserépvázába, amibe húsz évvel ezelőtt már tettem egy csokorral, azt Bezosztájának hívták. Vagyis a múlt idők kenyérnek valója találkozott a jövő búzájával. Ilyen gyorsan változik a mezőgazdaság? Azt hiszem, a kérdés nem helyes. Ilyen gyorsan kell változtatni! Hisz az ország azonos hektárnyi területén évről évre nagyobb mennyiséget kell termelni, ez különösen vonatkozik az alapvető élelmezési cikkekre. De nem elegendő a menynyiség. Az új búzafajták legyenek ellenállóbbak a betegségekkel, a fertőzésekkel szemben, jól hasznosítsák a műtrágyát, genetikailag egyesítsék az elődök jó tulajdonságait, de ne örököljék a rosszakat. Az új technológiát, az új típusú gépeket alkalmazzák sikerrel a gazdaságok, s minél kevesebb legyen a szemveszteség. A telet jól bírják, a tavaszi viharoktól ne dőljenek meg. A liszt legyen alkalmas a gépi feldolgozásra, vagyis a gyárak jó kenyeret süssenek, a tésztaüzemek jó tésztát készítsenek belőle. Mindezt csupán ízelítőnek mondták el Szegeden a Gabonatermesztési Kutatóintézet munkatársai, hisz a nemesítők és termelők előtt sokkal több feladat áll. — Az új fajták kialakítása és termelésbe állítása hosszú, körültekintő és fáradságos folyamat — mondta dr. Magassy Dániel igazgatóhelyettes. — A fajta jelölteket kísérletek sorának vetjük alá, s hiába a modern technika, a laboratórium, a mesterséges környezet, az újnak vizsgázni és bizonyítani kell a természetes környezetben is. Kutatási eredményeit az intézet nem tartja titokban. Az a célja, hogy minél többen és mihamarább vessenek az új, már minősített fajtákból. Ebből a célból a szakembereknek rendszeresen bemutatót tartanak. — A mostani bemutatón két új őszibúzafajtát ismertetünk részletesen — tájékoztat az igazgatóhelyettes. — A „GK Csongort” és a „GK Boglárt” kísérleti parcellák sokaságán vetettük el, és azt vizsgáltuk, hogy különböző mennyiségű, öszszetételű műtrágya adagolása milyen hatással van rájuk. Sajnos, a néhány napja dúló vihar itt-ott megdöntötte a táblákat, de hát ez is hozzátartozik a kísérlethez. S az eredmények? Ha a kutatások következtében évente csak egy százalékkal növekszik az ország gabonatermésének átlaga — márpedig ennyivel nő — az évente félmiliárd forintos többlettermelést jelent. Dr. Magassy csak mellékesen jegyezte meg: az intézetek ráfordítása nem több évi nyolcvanmilliónál... A nemesítők további feladatai közé tartozik — ahogy ők fogalmazták — a mezőny széthúzása. A fajták kiválasztásánál ugyanis arra is gondolni kell, hogy az ország termőterületén ne egyszerre érjen be a gabona! Hogy ne kelljen éjt-nappá téve, lóhalálában learatni, ami nemcsak az embert teszi próbára, hanem a gépeket is — amikiből így többre van szükség — és a gyors tempó ellenére a megtermelt mag egy része mégis elvész, kipereg. A szegedi határban azóta rajtolnak a kombájnok. Az intézet vezetője a helyszíni bemutató után így búcsúzott a mezőgazdászoktól: sikeres aratást kívánok mindenkinek! Ezt kívánjuk mi is: sikeres, bő aratást! SIKLÓS LÁSZLÓ Az ország minden részéből érkeztek szemlére szakemberek Az aranycsinálás pillanata, Bak Józsefné munkatárs munka közben Ez bizony megdőlt a viharban SIKERES ARATÁS 12 ORSZÁG-VELÁG