Ország-Világ, 1982. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1982-07-07 / 27. szám

H­árom búzakalászt hoztam magam­mal a szegedi határból, a Ga­bonatermesztési Kutatóintézet földjéről. A kalászok súlyosak, a szemek tejesek, alig várják, hogy beérjenek, learassák, megőröljék és kenye­ret süssenek belőle. A gondolatmenet tet­szetős, ez a kenyér azonban még nem kerül a boltokba, mert a „GK Csongor” új búzafajta, amit még nem termeszte­nek. A három kalászt behelyeztem abba a cserépvázába, amibe húsz évvel ezelőtt már tettem egy csokorral, azt Bezosztájá­­nak hívták. Vagyis a múlt idők kenyér­nek valója találkozott a jövő búzájával. Ilyen gyorsan változik a mezőgazdaság? Azt hiszem, a kérdés nem helyes. Ilyen gyorsan kell változtatni! Hisz az ország azonos hektárnyi területén évről évre nagyobb mennyiséget kell termelni, ez kü­lönösen vonatkozik az alapvető élelme­zési cikkekre. De nem elegendő a meny­­nyiség. Az új búzafajták legyenek ellen­állóbbak a betegségekkel, a fertőzésekkel szemben, jól hasznosítsák a műtrágyát, genetikailag egyesítsék az elődök jó tu­lajdonságait, de ne örököljék a rosszakat. Az új technológiát, az új típusú gépeket alkalmazzák sikerrel a gazdaságok, s mi­nél kevesebb legyen a szemveszteség. A telet jól bírják, a tavaszi viharoktól ne dőljenek meg. A liszt legyen alkalmas a gépi feldolgozásra, vagyis a gyárak jó kenyeret süssenek, a tésztaüzemek jó tész­tát készítsenek belőle. Mindezt csupán ízelítőnek mondták el Szegeden a Gabonatermesztési Kutatóin­tézet munkatársai, hisz a nemesítők és termelők előtt sokkal több feladat áll. — Az új fajták kialakítása és termelés­be állítása hosszú, körültekintő és fárad­ságos folyamat — mondta dr. Magassy Dániel igazgatóhelyettes. — A fajta jelöl­teket kísérletek sorának vetjük alá, s hiába a modern technika, a laboratórium, a mesterséges környezet, az újnak vizs­gázni és bizonyítani kell a természetes környezetben is. Kutatási eredményeit az intézet nem tartja titokban. Az a célja, hogy minél többen és mihamarább vessenek az új, már minősített fajtákból. Ebből a célból a szakembereknek rendszeresen bemutatót tartanak. — A mostani bemutatón két új őszi­­búzafajtát ismertetünk részletesen — tájé­koztat az igazgatóhelyettes. — A „GK Csongort” és a „GK Boglárt” kísérleti par­cellák sokaságán vetettük el, és azt vizs­gáltuk, hogy különböző mennyiségű, ösz­­szetételű műtrágya adagolása milyen ha­tással van rájuk. Sajnos, a néhány napja dúló vihar itt-ott megdöntötte a táblákat, de hát ez is hozzátartozik a kísérlethez. S az eredmények? Ha a kutatások követ­keztében évente csak egy százalékkal növekszik az ország gabonatermésének át­laga — márpedig ennyivel nő — az évente félmiliárd forintos többlettermelést je­lent. Dr. Magassy csak mellékesen jegyezte meg: az intézetek ráfordítása nem több évi nyolcvanmilliónál... A nemesítők további feladatai közé tar­tozik — ahogy ők fogalmazták — a me­zőny széthúzása. A fajták kiválasztásánál ugyanis arra is gondolni kell, hogy az ország termőterületén ne egyszerre érjen be a gabona! Hogy ne kelljen éjt-nappá téve, lóhalálában learatni, ami nemcsak az embert teszi próbára, hanem a gépe­ket i­s — amikiből így többre van szükség — és a gyors tempó ellenére a megter­melt mag egy része mégis elvész, kipereg. A szegedi határban azóta rajtolnak a kombájnok. Az intézet vezetője a hely­színi bemutató után így búcsúzott a me­zőgazdászoktól: sikeres aratást kívánok mindenkinek! Ezt kívánjuk mi is: sikeres, bő aratást! SIKLÓS LÁSZLÓ Az ország minden részéből érkeztek szemlére szakemberek Az aranycsinálás pillanata, Bak Józsefné munkatárs munka közben Ez bizony megdőlt a viharban SIKERES ARATÁS 1­2 ORSZÁG-VELÁG

Next