Ország-Világ, 1983. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1983-07-06 / 27. szám

George Habbas, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért Szervezet és Najef Havatmeh, a Demokratikus Népi Front Palesztina Felszabadításért nevű szervezet vezetője közös hadműveleti parancsnokságot alakítottak ami mögötte van fegyveres harcot is szorgalmazzák. Mint mondják, hiú remény, hogy a ködös megfo­galmazású jezi arab béketervet hozzá lehet igazítani a Reagan­ terveihez. Ma már világos, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó semmilyen nyomást gyakorol­ni Izraelre. Az amerikai elnök feloldotta az Izrael által igényelt F—16-os vadászgépek embargóját. Washington nyíltan támogatja a Szíria megtörésére irányuló izraeli politikát, s ez a törekvés még inkább erősödik az ame­rikai választási kampány közeledtével. A mi­napi hadügyminisztériumi jelentések beszá­moltak az amerikai—izraeli hírszerzési együttműködés felújításáról. Ez a lépés első­sorban Szíria ellen irányul. Az El-Fatah lázadók támadják szervezetük jelenlegi politikai irányzatának egyes ele­meit. Határozottabban kívánják elítélni az amerikai—izraeli együttműködést. Jasztási eredmény az OKP esetében kettős jelentőségű: bebizonyosodott, hogy a pártot nem sikerült „karanténba zárni” és ez azzal is jár, hogy minden eddiginél nehezebb lesz az OKP ellen kormányozni. KI KORMÁNYOZ? A háború utáni Olaszország kormányaiban az egyszínű DC-kabinettől a hatos összetételű koalícióig többféle változat előfordult. Most Olaszország 44. kormánya, néhány nappal a választás után, a nehéz jövő küszö­bén áll. Látszólag csupán összeadás kérdése, hogy kik fogják kormányozni a 3 millió körüli munkanélkülivel, a 100 ezer milliárd lírás deficittel és a 16 százalék feletti inflációval megterhelt Itáliát. Minthogy pillanatnyilag a választási ered­ményen kívül minden csak feltételezés, a leg­kézenfekvőbb, ha a római Il Tempo valószí­nűségszámítását vesszük kölcsön. Eszerint a negyvennegyedik kormány lehet: ötpárti, négypárti a republikánusokkal, a republiká­nusok nélkül, négypárti a liberálisok nélkül, négypárti a szociáldemokraták nélkül, és hárompárti két változatban. Továbbá: demokratikus alternatíva a DC mellőzésével, a kommunisták vezetésével. És: a történelmi kompromisszum kormá­nya, a kereszténydemokrata párt és a kom­munisták együttműködésében. Matematikailag. kikAlv­erne Berlinguer: Először nyílna lehetőség a kereszténydemokrata kormányzás kiküszöbölésére A nagy vesztes: De Mita, a keresztény­­demokraták vezetője Craxi, aki még nem döntött □ ország -rajta A szíriai hatóságok a közelmúltban felszó­lították Jasszer Arafatot­, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnökét, hogy hagyja el az or­szágot. Vallójában mi is történt? A nagy feltűnést keltett intézkedés előzménye: Arafat azzal vádolta Szíriát, hogy fegyveres támogatásban részesíti az El-Fatah ellene lázadó frakcióját. Szíriai részről „hazug vádnak” minősítették Arafat állításait. Ugyanakkor kifejtették, fenntartják eddigi­, a palesztin forradalom­mal s a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel kapcsolatos álláspontjukat. A konfliktus kap­csán felélénkült a diplomáciai mozgás. Az arab és palesztin csoportok vezetői egymás­nak adják a kilincset a szíriai fővárosban. A szaúd-arábiai és az algériai külügyminisz­ter után Habib Satta, az Iszlám Konferencia Szervezetének főtitkára kezdett közvetítő tárgyalásokat Damaszkuszban az Arafat és a szíriai vezetők között támadt ellentétek át­hidalásáról. A jelek szerint az arab vezetők a diszkrét közvetítést vállalták. Egy palesztin tisztségviselő szerint Asszad szíriai elnök ígéretet tett arra, hogy Jasszer Arafatot ha­marosan ismét fogadják Szíriában. A szaúdi trónörökös testvére kijelentette, hogy a Szov­jetuniónak is részt kell vennie a közel-keleti konfliktus rendezésében. A­­Pravda az ellen­tétekről szólva leszögezi: nyilvánvaló, hogy a nézeteltérés további heves lángolása objek­tíve azoknak a kezére játszik, akik a PFSZ ellenségei és akik célul tűzték ki, hogy meg­bontják a szervezet és Szíria szövetségét. Szí­riában azonban világosan látják Amerika törekvéseit és nem engednek a zsarolásnak. Szíria és a PFSZ nem adja fel a harcot, s a libanoni hazafiak nap mint nap csapásokat mérnek a megszállókra. Az ellenállás erői meglehetősen nagyok, de jelentőségük és sú­lyuk rendkívül mértékben megnőne, ha az arab országoknak sikerülne áthidalniuk szét­húzásukat. DEÁK FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT A lázadók táborában...

Next