Ország-Világ, 1983. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-06 / 27. szám
George Habbas, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért Szervezet és Najef Havatmeh, a Demokratikus Népi Front Palesztina Felszabadításért nevű szervezet vezetője közös hadműveleti parancsnokságot alakítottak ami mögötte van fegyveres harcot is szorgalmazzák. Mint mondják, hiú remény, hogy a ködös megfogalmazású jezi arab béketervet hozzá lehet igazítani a Reagan terveihez. Ma már világos, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó semmilyen nyomást gyakorolni Izraelre. Az amerikai elnök feloldotta az Izrael által igényelt F—16-os vadászgépek embargóját. Washington nyíltan támogatja a Szíria megtörésére irányuló izraeli politikát, s ez a törekvés még inkább erősödik az amerikai választási kampány közeledtével. A minapi hadügyminisztériumi jelentések beszámoltak az amerikai—izraeli hírszerzési együttműködés felújításáról. Ez a lépés elsősorban Szíria ellen irányul. Az El-Fatah lázadók támadják szervezetük jelenlegi politikai irányzatának egyes elemeit. Határozottabban kívánják elítélni az amerikai—izraeli együttműködést. Jasztási eredmény az OKP esetében kettős jelentőségű: bebizonyosodott, hogy a pártot nem sikerült „karanténba zárni” és ez azzal is jár, hogy minden eddiginél nehezebb lesz az OKP ellen kormányozni. KI KORMÁNYOZ? A háború utáni Olaszország kormányaiban az egyszínű DC-kabinettől a hatos összetételű koalícióig többféle változat előfordult. Most Olaszország 44. kormánya, néhány nappal a választás után, a nehéz jövő küszöbén áll. Látszólag csupán összeadás kérdése, hogy kik fogják kormányozni a 3 millió körüli munkanélkülivel, a 100 ezer milliárd lírás deficittel és a 16 százalék feletti inflációval megterhelt Itáliát. Minthogy pillanatnyilag a választási eredményen kívül minden csak feltételezés, a legkézenfekvőbb, ha a római Il Tempo valószínűségszámítását vesszük kölcsön. Eszerint a negyvennegyedik kormány lehet: ötpárti, négypárti a republikánusokkal, a republikánusok nélkül, négypárti a liberálisok nélkül, négypárti a szociáldemokraták nélkül, és hárompárti két változatban. Továbbá: demokratikus alternatíva a DC mellőzésével, a kommunisták vezetésével. És: a történelmi kompromisszum kormánya, a kereszténydemokrata párt és a kommunisták együttműködésében. Matematikailag. kikAlverne Berlinguer: Először nyílna lehetőség a kereszténydemokrata kormányzás kiküszöbölésére A nagy vesztes: De Mita, a kereszténydemokraták vezetője Craxi, aki még nem döntött □ ország -rajta A szíriai hatóságok a közelmúltban felszólították Jasszer Arafatot, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnökét, hogy hagyja el az országot. Vallójában mi is történt? A nagy feltűnést keltett intézkedés előzménye: Arafat azzal vádolta Szíriát, hogy fegyveres támogatásban részesíti az El-Fatah ellene lázadó frakcióját. Szíriai részről „hazug vádnak” minősítették Arafat állításait. Ugyanakkor kifejtették, fenntartják eddigi, a palesztin forradalommal s a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel kapcsolatos álláspontjukat. A konfliktus kapcsán felélénkült a diplomáciai mozgás. Az arab és palesztin csoportok vezetői egymásnak adják a kilincset a szíriai fővárosban. A szaúd-arábiai és az algériai külügyminiszter után Habib Satta, az Iszlám Konferencia Szervezetének főtitkára kezdett közvetítő tárgyalásokat Damaszkuszban az Arafat és a szíriai vezetők között támadt ellentétek áthidalásáról. A jelek szerint az arab vezetők a diszkrét közvetítést vállalták. Egy palesztin tisztségviselő szerint Asszad szíriai elnök ígéretet tett arra, hogy Jasszer Arafatot hamarosan ismét fogadják Szíriában. A szaúdi trónörökös testvére kijelentette, hogy a Szovjetuniónak is részt kell vennie a közel-keleti konfliktus rendezésében. APravda az ellentétekről szólva leszögezi: nyilvánvaló, hogy a nézeteltérés további heves lángolása objektíve azoknak a kezére játszik, akik a PFSZ ellenségei és akik célul tűzték ki, hogy megbontják a szervezet és Szíria szövetségét. Szíriában azonban világosan látják Amerika törekvéseit és nem engednek a zsarolásnak. Szíria és a PFSZ nem adja fel a harcot, s a libanoni hazafiak nap mint nap csapásokat mérnek a megszállókra. Az ellenállás erői meglehetősen nagyok, de jelentőségük és súlyuk rendkívül mértékben megnőne, ha az arab országoknak sikerülne áthidalniuk széthúzásukat. DEÁK FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT A lázadók táborában...