Ország-Világ, 1985. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-03 / 27. szám
ADY ENDRE: Üzenet egykori Június volt s ujjongtunk, nincs tovább, Most gyertek szabad mellű örömök S pusztuljatok bilincses iskolák. De elcsitult a jókedv-förgeteg S helyére ült a döbbent némaság: Közöttünk már az Élet csörtetett. Óh, ifjúi, szent megjózanodás, Komoly, nagy fény, hős férfiú szerep, Emléketek ma is milyen csodás. Hős harc az Élet és megélni szép, Ha hozzáedzik tüzes szív kohók Ifjú vitézlők rengeteg szivét. Ha élet zengi be az iskolát, Az élet is derűs iskola lesz. S szent frigyüket így folytatják tovább. Én iskolám, köszönöm most neked, hogy az eljött élet-csaták között Volt mindig hozzám víg üzeneted. Tápláltad tovább bennem az erőt, Szeretni az embert és küzdeni S hűn állni meg Isten s ember előtt. Június van s nagyon magam vagyok s kísértenek élt éltem árnyai S az elbocsátó iskolapadok. S én, vén diák, szívem fölemelem S így üdvözlöm a mindig újakat: Föl, föl fiúk, csak semmi félelem. Bár zord a harc, megéri a világ. Ha az ember az marad, ami volt: Hmes, küzdő, szabadlelkű diák.