Ország-Világ, 1987. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-01 / 26. szám
• • Ülésezett az Országgyűlés A nyári ülésszakok hagyományos napirendi pontja az állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. Az 1986. évi költségvetés végrehajtásáról szólva Medgyessy Péter pénzügyminiszter beszámolójában kiemelte, hogy külső és belső egyensúlyi helyzetünk ismét romlott. Az állami költségvetés 1986. évi hiánya 46,9 milliárd forint, több mint kétszerese az Országgyűlés által jóváhagyott összegnek. Az államháztartás kiadásainak fele közvetlenül összefügg az életszínvonallal, illetőleg az életkörülményekkel. Csaknem 220 milliárd forintot fordítottak 1986-ban a központi és a tanácsi költségvetési intézmények működtetésére és fenntartására, 142 milliárd forint társadalombiztosítási célokat szolgált, és 43 milliárd forintot használtak fel a tanácsok fejlesztésére. Bár a közkiadások csak 6,3 százalékkal növekedtek, ezen belül az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények működésére és fenntartására fordított összegek emelkedése 8 százalék volt. A társadalombiztosítási kiadások az előző évekénél szerényebb mértékűek voltak, 8 százalékkal növekedtek. Jóllehet, igyekszünk segíteni a nagycsaládosok és az egyedül élő nyugdíjasok helyzetén, az előrehaladást nem tekinthetjük kielégítőnek, ezért elengedhetetlen a juttatási rendszer mielőbbi felülvizsgálata. A pénzügyminiszter a Minisztertanács nevében arra kérte a képviselőket, támogassák a kormánynak azokat a törekvéseit, hogy a nemzetközi pénzügyi egyensúly javítása, a belföldi felhasználás mérséklése érdekében a költségvetés hiánya 1987. évben a jóváhagyott 43,9 milliárd forint helyett inkább a 30 milliárd forintot közelítse. A megváltozott gazdasági feltételekhez való alkalmazkodás első és bizony fájdalmas szakaszán még nem jutottunk túl. Korszerűsíteni kell a népgazdasági tervezés rendszerét, felül kell vizsgálni a nemzetközi együttműködés mechanizmusát, törekedni kell a KGST-ben folyó sokoldalú együttműködés megfelelőbb szervezeti, érdekeltségi és pénzügyi kereteinek kialakítására. Tovább kell fejleszteni a pénzügyi rendszert, a költségvetési és hitelpolitikát. Szükség van adó- és árreformra, a keresetszabályozás, a szociálpolitika és a vállalati jövedelemszabályozás módosítására. A társadalom ezekre a változásokra érzékenyen reagál. Példa erre, hogy miközben a most formálódó javaslatok szerint a dolgozóknak csaknem fele a főállásból származó jövedelem alapján nem fizet adót, és az összeadott jövedelem esetén is kívül esik az adózás körén húsz százalék — a nyugdíjasoknak pedig legalább nyolcvan százaléka változatlanul nem kerül az adófizetők közé —, a lakosság mégis nehezen barátkozik meg a személyi jövedelemadó gondolatával. A kormánynak olyan konkrét megoldások kialakítására kell törekednie, amelyekből világossá válik, hogy a közterhek viselésében mindannyiunknak jövedelmünk arányában kell részt vennünk. De az adóviselő képességet a gyerekek száma, kora és a szociális helyzet egyéb tényezői alapjaiban behatárolják. A pénzügyminiszter beszámolója utáni vitában heten szólaltak fel, majd az Országgyűlés — 5 ellenszavazattal és 14 tartózkodás mellett — elfogadta a törvényjavaslatot. Ezután dr. Markója Imre igazságügyminiszter expozéja következett az 1978. évi IV. törvény, vagyis a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárást szabályozó 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokról. E két átfogó kódex szabályai jelentik a büntető joganyag gerincét, ezekre épül a büntető igazságszolgáltatás működése. Az utóbbi évek tapasztalatai azt igazolták, hogy a törvények szabályozási elvei helyesek voltak. Módosításra most azért van szükség, mert a törvények hatályba lépése óta társadalmigazdasági változások következtek be, és az átalakulással, az életviszonyok változásával szükségszerűen együttjáró társadalmi feszültségek és konfliktusok száma is nőtt, bizonyos zavarok keletkeztek a szocialista értékrendben, a társadalom morális felfogásában és a törvényesség tiszteletében. Az igazságügyminiszter megemlítette, hogy rövidesen megkezdi tevékenységét a Bűnmegelőzési Tanács, amely a közvetlenül érdekelt szervek tudományos és gyakorlati képviselőiből áll majd. A miniszter expozéjában a törvényjavaslatok néhány legfontosabb jellemzőjét is ismertette, így szólt a javító-nevelő munka mellett bevezetendő közérdekű munka hasznosságáról, a közélet tisztaságának megóvását segítő intézkedésekről, a törvényességi garanciák biztosításának új formáiról. A vitában hárman szólaltak fel. A képviselők a törvényjavaslatokat — 12 ellenszavazattal és 32 tartózkodás mellett — törvényerőre emelték. Ezt követően meghallgatták és elfogadták dr. Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját a Hivatal VI. ötéves tervben végzett munkájáról és a VII. ötéves tervben megoldandó feladatairól. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. június 23-i ülésén szervezeti és személyi kérdésekről döntött és ajánlásokat fogadott el az Országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács hatáskörébe tartozó állami vezető tisztségek betöltésére. A Központi Bizottság tagjai sorába választotta: — Beck Tamást, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét, a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatóját; — Gyuricza Lászlót, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkárát; — Iványi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét; — Medgyessy Péter pénzügyminisztert ; — Németh Miklóst, a KB osztályvezetőjét és — Tatai Ilonát, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatóját. Németh Károlyt felmentette az MSZMP főtitkárhelyettesi tisztségéből, Lázár Györgyöt megválasztotta az MSZMP főtitkárhelyettesének, Losonczi Pált, saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette politikai bizottsági tagságából; Sarlós Istvánt, saját kérésére, érdemei elismerése mellett, felmentette politikai bizottsági tagságából; Berecz Jánost és Csehák Juditot megválasztotta a Politikai Bizottság tagjának; Havasi Ferencet és Horváth Istvánt felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből; Fejti Györgyöt, Lukács Jánost és Németh Miklóst megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. * Az Országgyűlés csütörtök délelőtt zárt üléssel kezdte munkáját, ahol az Országgyűlés elnöke előterjesztette az MSZMP Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének együttes személyi javaslatait. Ezt elfogadva az Országgyűlés Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét e tisztségéből, elnöki tanácsi tagságának meghagyásával — érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — felmentette. Németh Károlyt, az Elnöki Tanács tagját az Elnöki Tanács elnökévé megválasztotta. Az Országgyűlés a továbbiakban Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét e tisztségéből — érdemei elismerése mellett, az MSZMP főtitkárhelyettesévé történt megválasztása miatt — felmentette; Grósz Károlyt a Minisztertanács elnökének megválasztotta; Czinege Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét e tisztségéből — érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — felmentette. Horváth Istvánt a Minisztertanács elnökhelyettesévé megválasztotta. Csütörtökön ülést tartott a Budapesti Pártbizottság, ahol Grósz Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a pártbizottság első titkárát érdemei elismerése mellett felmentette első titkári funkciójából, mivel az Országgyűlés a Minisztertanács elnökének választotta meg. A testület Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját megválasztotta a Budapesti Pártbizottság első titkárának. Horváth István, a kormány új elnökhelyettese