Ország-Világ, 1987. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1987-07-01 / 26. szám

• • Ülésezett az Országgyűlés A nyári ülésszakok hagyomá­nyos napirendi pontja az álla­mi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtár­gyalása. Az 1986. évi költségvetés vég­rehajtásáról szólva Medgyessy Péter pénzügyminiszter beszá­molójában kiemelte, hogy külső és belső egyensúlyi helyzetünk ismét romlott. Az állami költ­ségvetés 1986. évi hiánya 46,9 milliárd forint, több mint két­szerese az Országgyűlés által jóváhagyott összegnek. Az államháztartás kiadásai­nak fele közvetlenül összefügg az életszínvonallal, illetőleg az életkörülményekkel. Csaknem 220 milliárd forintot fordítottak 1986-ban a központi és a taná­csi költségvetési intézmények működtetésére és fenntartásá­ra, 142 milliárd forint társada­lombiztosítási célokat szolgált, és 43 milliárd forintot használ­tak fel a tanácsok fejlesztésére. Bár a közkiadások csak 6,3 százalékkal növekedtek, ezen belül az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények műkö­désére és fenntartására fordított összegek emelkedése 8 százalék volt. A társadalombiztosítási kiadások az előző évekénél sze­rényebb mértékűek voltak, 8 százalékkal növekedtek. Jólle­het, igyekszünk segíteni a nagycsaládosok és az egyedül élő nyugdíjasok helyzetén, az előrehaladást nem tekinthetjük kielégítőnek, ezért elengedhe­tetlen a juttatási rendszer mi­előbbi felülvizsgálata. A pénzügyminiszter a Mi­nisztertanács nevében arra kér­te a képviselőket, támogassák a kormánynak azokat a törek­véseit, hogy a nemzetközi pénz­ügyi egyensúly javítása, a bel­földi felhasználás mérséklése érdekében a költségvetés hiá­nya 1987. évben a jóváhagyott 43,9 milliárd forint helyett in­kább a 30 milliárd forintot kö­zelítse. A megváltozott gazdasági fel­tételekhez való alkalmazkodás első és bizony fájdalmas szaka­szán még nem jutottunk túl. Korszerűsíteni kell a népgaz­dasági tervezés rendszerét, fe­lül kell vizsgálni a nemzetközi együttműködés mechanizmusát, törekedni kell a KGST-ben fo­lyó sokoldalú együttműködés megfelelőbb szervezeti, érde­keltségi és pénzügyi keretei­nek kialakítására. Tovább kell fejleszteni a pénzügyi rend­szert, a költségvetési és hitel­­politikát. Szükség van adó- és árreformra, a keresetszabályo­zás, a szociálpolitika és a vál­lalati jövedelemszabályozás mó­dosítására. A társadalom ezekre a válto­zásokra érzékenyen reagál. Pél­da erre, hogy miközben a most formálódó javaslatok szerint a dolgozóknak csaknem fele a fő­állásból származó jövedelem alapján nem fizet adót, és az összeadott jövedelem esetén is kívül esik az adózás körén húsz százalék — a nyugdíjasoknak pedig legalább nyolcvan száza­léka változatlanul nem kerül az adófizetők közé —, a lakos­ság mégis nehezen barátkozik meg a személyi jövedelemadó gondolatával. A kormánynak olyan konkrét megoldások ki­alakítására kell törekednie, amelyekből világossá válik, hogy a közterhek viselésében mindannyiunknak jövedelmünk arányában kell részt vennünk. De az adóviselő képességet a gyerekek száma, kora és a szo­ciális helyzet egyéb tényezői alapjaiban behatárolják. A pénzügyminiszter beszá­molója utáni vitában heten szó­laltak fel, majd az Országgyű­lés — 5 ellenszavazattal és 14 tartózkodás mellett — elfogad­ta a törvényjavaslatot. Ezután dr. Markója Imre igazságügyminiszter expozéja következett az 1978. évi IV. törvény, vagyis a Büntető Tör­vénykönyv és a büntetőeljárást szabályozó 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényja­vaslatokról. E két átfogó kódex szabályai jelentik a büntető joganyag ge­rincét, ezekre épül a büntető igazságszolgáltatás működése. Az utóbbi évek tapasztalatai azt igazolták, hogy a törvények szabályozási elvei helyesek vol­tak. Módosításra most azért van szükség, mert a törvények ha­tályba lépése óta társadalmi­gazdasági változások következ­tek be, és az átalakulással, az életviszonyok változásával szükségszerűen együttjáró tár­sadalmi feszültségek és konflik­tusok száma is nőtt, bizonyos zavarok keletkeztek a szocialis­ta értékrendben, a társadalom morális felfogásában és a tör­vényesség tiszteletében. Az igazságügyminiszter meg­említette, hogy rövidesen meg­kezdi tevékenységét a Bűnmeg­előzési Tanács, amely a közvet­lenül érdekelt szervek tudomá­nyos és gyakorlati képviselői­ből áll majd. A miniszter expozéjában a törvényjavaslatok néhány leg­fontosabb jellemzőjét is ismer­tette, így szólt a javító-nevelő munka mellett bevezetendő közérdekű munka hasznosságá­ról, a közélet tisztaságának megóvását segítő intézkedések­ről, a törvényességi garanciák biztosításának új formáiról. A vitában hárman szólaltak fel. A képviselők a törvényja­vaslatokat — 12 ellenszavazat­tal és 32 tartózkodás mellett — törvényerőre emelték. Ezt követően meghallgatták és elfogadták dr. Ábrahám Kál­mán államtitkárnak, az Orszá­gos Környezet- és Természet­­védelmi Hivatal elnökének be­számolóját a Hivatal VI. ötéves tervben végzett munkájáról és a VII. ötéves tervben megol­dandó feladatairól. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1987. június 23-i ülésén szervezeti és személyi kér­désekről döntött és ajánlásokat fo­gadott el az Országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács hatáskörébe tartozó állami vezető tisztségek betöltésére. A Központi Bizottság tagjai sorába választotta: — Beck Tamást, a Magyar Keres­kedelmi Kamara elnökét, a Bu­­daflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatóját; — Gyuricza Lászlót, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságá­nak első titkárát; — Iványi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét; — Medgyessy Péter pénzügymi­nisztert ; — Németh Miklóst, a KB osztály­­vezetőjét és — Tatai Ilonát, a Taurus Gumi­ipari Vállalat vezérigazgatóját. Németh Károlyt felmentette az MSZMP főtitkárhelyettesi tisztségé­ből, Lázár Györgyöt megválasztotta az MSZMP főtitkárhelyettesének, Losonczi Pált, saját kérésére, ér­demei elismerése mellett, nyugállo­mányba vonulása miatt felmentette politikai bizottsági tagságából; Sarlós Istvánt, saját kérésére, ér­demei elismerése mellett, felmen­tette politikai bizottsági tagságából; Berecz Jánost és Csehák Juditot megválasztotta a Politikai Bizottság tagjának; Havasi Ferencet és Horváth Ist­vánt felmentette központi bizottsá­gi titkári tisztségéből; Fejti Györgyöt, Lukács Jánost és Németh Miklóst megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. * Az Országgyűlés csütörtök délelőtt zárt üléssel kezdte munkáját, ahol az Országgyűlés elnöke előterjesz­tette az MSZMP Központi Bizottsá­gának és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elnökségének együt­tes személyi javaslatait. Ezt elfogad­va az Országgyűlés Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét e tisztségéből, elnöki taná­csi tagságának meghagyásával — érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — felmentette. Németh Károlyt, az Elnöki Tanács tagját az Elnöki Tanács elnökévé megválasztotta. Az Országgyűlés a továbbiakban Lázár Györgyöt, a Miniszterta­nács elnökét e tisztségéből — érde­mei elismerése mellett, az MSZMP főtitkárhelyettesévé történt megvá­lasztása miatt — felmentette; Grósz Károlyt a Minisztertanács elnökének megválasztotta; Czinege Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét e tisztségéből — ér­demei elismerése mellett, saját ké­résére, nyugállományba vonulása miatt — felmentette. Horváth Istvánt a Minisztertanács elnökhelyettesévé megválasztotta. Csütörtökön ülést tartott a Buda­pesti Pártbizottság, ahol Grósz Ká­rolyt, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a pártbizottság első titkárát érdemei elismerése mellett felmentette első titkári funkciójá­ból, mivel az Országgyűlés a Mi­nisztertanács elnökének választotta meg. A testület Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját megválasztotta a Budapesti Pártbizottság első titkárának. Horváth István, a kormány új elnökhelyettese

Next