Ország-Világ, 1988. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-06 / 27. szám
ÁLOM, TERV, REMÉNY: A kórusiskola Ha azt mondjuk, Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, bizonyára sokan gondolják, hogy létező intézményről van szó, hiszen logikusnak tűnik: ha a világon sok helyütt (immár évszázadok óta) működnek kórusiskolák, miért ne lenne éppen Kodály Zoltán hazájában? Ám — egyelőre — hiába is keresnénk a telefonkönyvben az iskola címét, ilyen tanintézet sajnos még nincs. Létezik azonban egy szép terv, s a remény, hogy a gondosan és nagy ügyszeretettel kimunkált tervből mielőbb valóság lesz.Ez év tavaszán megalakult a Kodály Zoltán Kórusiskolai Egyesület. Elnöke Forrai Katalin, társelnökei Szőnyi Erzsébet és Vámos László. Az egyesület fő célja, hogy támogassa a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola létrehozását és működését. Az alapítandó iskola oktatási és nevelési koncepcióját ifj. Sapszon Ferenc dolgozta ki. Az egyesület képviselői nemrég a Magyar Zeneművészek Szövetségében tartott sajtótájékoztatójukon ismertették elképzeléseiket, s kerestek újabb híveket ahhoz, hogy tervük ne csupán izgalmas szellemi kaland legyen, hanem eleven, szép valósággá váljon. Elmondták: a kórusiskola fontosságát mind hazánkban (Pécs, Szombathely, Békéstarhos), mind Európa más országaiban (Anglia, Spanyolország, NSZK, NDK) kiemelkedő művészi színvonalú kórusok és iskolák igazolták. Ezeknek hagyományaira, tapasztalataira, valamint az eredeti Kodály-koncepcióra is támaszkodva kíván majd működni a kórusiskola. Milyennek is álmodják (pontosabban: tervezik!) ezt az intézményt azok, akik megszületése körül bábáskodnak? Nos, a tizenkét évfolyamos iskola magába foglalná az általános iskolát és a gimnáziumot, s ugyanott kapna helyet a zeneiskola, a nyelviskola, a kézműves képzés, valamint a sportolást, népi táncot lehetővé tevő részleg. Szükség lenne jó néhány gyakorlóteremre, jó lenne egy uszoda (mint a komplex képzés nélkülözhetetlen eleme), továbbá egy jó akusztikájú színházterem ... A világszínvonalú kóruskultúrához — mint a tájékoztatón elhangzott — hozzá tartozik az „akusztikán nevelődöttség”. Mivel a kórusok esetében az énekhang mint hangszer szerepel, igen jó, ha már a kezdő gyermek is megismeri azt az élményt, hogy „a hangjával kitapétáz egy termet” ... Az oktatás, a zenei képzés és a szabadidő okos beosztása mindenképpen a harmonikus, szellemileg és testileg egyaránt jól nevelt személyiséget „célozza meg”. Ennek érdekében változásokat is szükségesnek tartanak, például a nyelvoktatás területén. A tervezet szerint a harmadik osztályban kezdődne az angol nyelv tanítása, mint a mai nyelvtagozatos osztályokban. Az ötödik osztályban egy évre társulna hozzá a latin nyelv, amely bevezeti a gyerekeket a klasszikus műveltség alapjaiba. A hatodik osztályban indulna az orosz nyelv oktatása, intenzívebben, mint a mai, alacsony óraszámmal, sok évre széthúzott tanítás. A gimnáziumban harmadik nyelv lenne választható. Az iskola — mivel kollégiumról egyelőre még álmodni se mernek — egyelőre csak budapesti tanulókat fogadna. Tehetséges gyerekeket, ám a képzésnél messzemenően figyelembe véve azt, hogy „a tehetséges gyermek is ember” ... Joga van tehát arra, hogy egy távolabbi cél érdekében ne kelljen már zsenge korban csupán egy dologra koncentrálnia, egyoldalú személyiséggé válnia. S bizonyára gondjuk lesz még arra az elvre is, amit a névadó, Kodály Zoltán meghagyott. A Mester ugyanis azt tanácsolta, hogy minden énekzenei osztályba vegyenek fel két-három „mormogó gyereket” is, s nagy örömük lesz benne, amikor azt tapasztalják, hogy a jók között feljavulnak ők is... Hadd mondjuk el: igen rokonszenves volt a zene és a szellem embereinek megnyilatkozása; lelkesedésük, amely jó reményekre adhat okot az iskola megszületését illetően. Gond persze van. Elvi támogatást és helyeslést már többfelől kaptak, de még nem tudják, hol lesz az a (lehetőleg régi, vastag falú) épület, amely céljaiknak megfelel és otthonuk lehetne. Az alapításra a nevelés helyzetét tekintve nagyon indokoltan, de igen nehéz gazdasági helyzetben kerül sor. Ezért csörgedeznek már adományok is az OTP 530—6791-es számlaszámára . . . Reméljük, beszámolhatunk majd arról is, hogy a szép tervből valóság lett. NÉMETHI GYÖRGYI FOTO : HORVATH DAVID Dosztojevszkij, a villamosvezető Villamoskerekek csattogása, a szerelvények gyakori csengetése ébreszti kora hajnalban a Névaparti várost. Hajnalban elsőnek a villamosok futnak át az összecsukott hidakon és utolsónak hagyják el azokat éjjel, mielőtt szétnyílnának a hajók előtt. Az egyik ilyen villamost néhány évvel ezelőtt még Dmitrij Dosztojevszkij vezette. Csupán névrokonságról lenne szó? Nem: a leningrádi villamosvezető az író egyeneságú leszármazottja, dédunokája. Lev Tolsztoj egyik utóda ma a moszkvai egyetemen orosz nyelvet tanít, tudós ember, sokat publikál. Nem lépett ugyan a nagy író nyomdokába, de nevét sokan ismerik az országban, sőt a szakemberek külföldön is. A Dosztojevszkijeket nem kapta szárnyára a hír, pedig sokan közülük megpróbálkoztak az írással. Az író gyermekei novellákat írtak, lányának, Ljubának három regényét is kiadták, Fjodor pedig elég jó verseket és elbeszéléseket írt, de miért, miért nem, valamennyit elégette. Ugyanakkor nagyszerűen rajzolt, amit valószínűleg ugyancsak az apjától örökölt, hiszen tőle is sok tollrajz maradt ránk, elsősorban a kéziratain, ami — úgy látszik — segítette a munkáját. Dosztojevszkij dédunokája számba veszi az ősöket: — Nagyapám, Fjodor Fjodorovics az ország első amatőr rádiósai közé tartozott. Apámnak, Andrej Fjodorovicsnak az autó volt a szenvedélye. A finn háborúba is egy autóversenyről vonult be. Magam rádiószerelő és villamosvezető szakmát tanultam, munkásember vagyok. Tavaly leszázalékoltak, azóta egy szervizben javítom a rádiókat. Fia, Aljasa még csak tizenöt éves. Apja szerint lelkesedő típus, jachtokról álmodik, és közben írogat. Nemrég pályázatot nyert egy elbeszéléssel, amelyet a leningrádi blokád áttörésének évfordulójára küldöttel. Szerinte a blokád áttöréséhez hozzájárultak a városban rekedt gyerekek is. „Naiv írás — szól az atyai ítélet —, de jó, hogy a gyerek önmagát keresi.” Talán többeket érdekel a kérdés : családi nevén kívül van-e valami köze a mai villamosvezetőnek a nagy író életművéhez? — Az utódok közül szinte mindenki hozzájárult valamilyen formában a Dosztojevszkij-kutatáshoz. Apám például összeállította a Bűn és bűnhődés topográfiai térképét, vagyis Raszkolnyikov pétervári golgotáját. Az érdeklődők ma is gyakran megmásszák a Szrednyaja Podjacsinszkaja utca 15. számú házának negyedik emeletére vezető öreg falépcsőt, amelyet Raszkolnyikov koptatott a 67-es lakásban élő uzsorás aszszonythoz tett látogatásai során. Apám egyébként úgy vélte, hogy az író nem véletlenül választotta hősének a Rogyion Romanovics Raszkolnyikov nevet, ezzel is érzékeltetni akarta a cári dinasztia, a Romanov-ház széthullását.'' 1968-ban bizottságot,jállítottak fel Dosztojevszkij munkásságának tanulmányozására. Felkértek, hogy legyek a Dosztojevszkijgyűjtemény tudományos tanácsának tagja. Engem egyébként is már régóta foglalkoztattak az író feleségének, vagyis dédanyámnak az emlékiratai. Aztán van még egy krimibe illő titok, ami nem hagy nyugodni. Jaltában Anna Grigorjevna, az író felesége halála után a Francia hotelszobájából eltűnt néhány Dosztojevszkij-kézirat. Azóta sem sikerült a nyomukra akadni. Az író levelein kívül köztük volt a Karamazov-testvérek egy mindeddig ismeretlen változata. Sorsukról a kutatók különböző időkben egymásnak homlokegyenest ellentmondó nézeteket vallottak. Az egyik vélemény szerint az iratokat ismeretlen személyek ellopták. Mások viszont úgy vélik, hogy Stefan Zweig vásárolta meg őket a kéziratgyűjteményébe. Bízom benne, hogy nekem majd sikerül megtalálnom a páratlan értékű dokumentumokat. Tavaly beszéltem a liechtensteini Eduard von Falz-Feyn báróval, akinek a családfája összekapcsolódott a Dosztojevszkijekével. Megígérte, hogy munkámban segítségemre lesz. * Dmitrij Dosztojevszkij esténként hosszú sétára indul a Néva-parton. Ha csak az ideje engedi, megvárja az utolsó villamost. Valahol félúton, két megálló között fékez a szerelvény, egy rövid csengetés, és a vezető kinyitja az ajtót. Van, aki a sötétben is felismeri Dosztojevszkijt. P- j. FOTÓ:APN A legfiatalabb Dosztojevszkij Dmitrij Dosztojevszkij nagyapja sírjánál ORSZÁG-VILÁG 115 !