Ország-Világ, 1890 (11. évfolyam, 27-51. szám)
1890-12-20 / 51. szám
1890823 ORSZÁG-VILÁG MANŐVERÜNK A PÁRBAJOK ELLEN. (Elbeszéli egy békés öreg úr.) Könyvet írtam a párbaj ellen s ennek következtében a városka legfőbb párbajtekintélyévé nőttem ki magam; a kinek valami lovagias ügye támadt, vagy akart támadni, első sorban is engem keresett föl, kérve a tanácsomat, vagy a segédkezésemet. Az első időben kereken elutasítottam mindenkit, kijelentve, hogy én, aki a párbaj ellen írtam könyvet, csak nem fogok verekedtetni embereket. Később azonban másként cselekedtem, aminek meg volt a maga oka. Beláttam ugyanis, hogy makacs elzárkózottságomban a párbajok ellen mit sem tehetek, s hogy az egymást megvagdosni akaró urak a szándékukat az én csökönyösségem daczára is keresztül viszik. Azután én annyira mert hát ebben a dologban mi tekintélyek vagyunk. Ha azután így összekerülünk, az lesz a fő czélunk, hogy a fenforgó lovagias ügyet békés úton intézzük el. A Péter kezet adott s az egyezség meg volt kötve. Három nap múlva — miután a mi városkánkban a párbaj-mánia túlontúl uralkodott — már megkaptam az első megbízást, hogy X. urat provokáljam. X. úr azonnal az én Péter barátomat kereste föl, hogy tegye érintkezésbe magát velem és állapítsuk meg a föltételeket. Mi magunk mellé járatlan, jámbor úriembereket választottunk, akiknek nem volt szavuk és akik mindent helyeseltek, amit mink cselekedtünk. Első dolgunk az volt, hogy húztuk-halasztottuk a dolgot, azután pedig — mikor heves vérük már lecsillapodott a mi feleinknek — a kibékülésre biztattuk őket, alkalmat adva mindkettőnek a tisztességes visszavonulásra. Mondhatom, hogy igen boldogok voltunk, mikor hézzünk, természetesen a mi számlánkra, különösen pedig akkor csaptunk murit, mikor a felek már szemben álltak egymással, de indokoló beszédünkre békültek ki. Igaz ugyan, hogy a mi foglalkozásunk sok időbe és elég költségbe került, de azért emberbaráti eljárásunkat nem szüntettük meg s valahányszor suttyomban összejöttünk, mindig melegen megráztuk egymás kezét és bevallottuk, hogy missziót teljesítünk a földön. Működésünk, mondhatni áldásos működésünk második évében egy igen komoly eset adta elő magát, a mennyiben a mi krakéterjeink közül kettő a bálteremben összeverekedett s ennek kifolyásaként a véres elégtételvevés aligha maradhatott el. Az én felem azt az utasítást adta, hogy a legszigorúbb föltételeket állapítsuk meg, mert egyikőjüknek halva kell maradni, a Péter fele szintén ilyen föltételt és halált követelt, nem engedve semmit. K slófizatások • tu« Imita UranUm,NEMZET Hidak«* 2846. (209.) szám. Reggeli kiadás. Budapest, 1890. Csütörtök, Julius 31. évi folyam. A királyleány násza, isten van jelen a menyekzőnél. — Isten, ki teremti erejét adta át az embernek e szóban: „szerelem." — A szerelem tesz boldoggá uralkodót és jobbágyot. — ItAnns C. ui-imki t wiai jikhi.» kordja. — S. ez .ión Istentől. Hol két szerető szív találkozása mellett két diadenoe 13 eskorzik örök hűséget: ott Plenen kívül,még a Nép is jelen van.Sa népek millióinak ajka Miilotya irtác.-s sn ül^.arty u •■.Ha.ro! 'Ilian-^'jk S ez áldás visszhangját senki sem adja tisztábban, mint a Magyar Nép. — A helyleany a mi Hazánk születte, a mi egünk mosolygott rá először. Az ujjá zsild««, a megoljudott Magyarorszag igyütt nőtt fel vele. Szabadságunk korszaka csak egy pár évvel idősebb bátyja a királyleánynak. Mindig szeretett bennünket, mindig rokonszenves volt megjelenése közöttünk. De sokszorosan rokonszenves mindenkiéi.'.', azért a gyermeki szeretőiért, melylyel a legnemesebb anyának lelki világát besugárza; Ki életének csillagait Égnek, Földnek odaadta s csak távolból látja őket; s Kinek a sors egy uj örömöt is csak ugy tud adni hogy egy régi Örömét veszi el Tőle. A távol sokszorozza meg ez örömöt ! Ez a népek áldása a mai nap frigyén. Nagy távol a mennyország! De a hü szerelési, az igaz családi boldogság lehozza azt a földre. Ez a mennyország vágya körül a fonságos ifju Vitvestársakat! E ír. .. yországot kívánja Nekik a Nép, megadja az Isten, — megtartja a Saját szivük. Bár elszakad a nép kedvelte királyleány hazár.I.tói, a szeretet láncza, muly őt hozzánk kötette, nem szakad el soha: nevét meg fogják örökíteni közöttünk e jótékony* t nemtője és a múzsát. Élettörténete e rövid szó legyen „boldog volt, ncre tett * JÓKAI MÓR. Nászdal, fel fal a dalra magyar troubadour mai'b'önkő« víg szédvsrf» búrba Folj joj isz ajkról az ónok' Stand« kirihány aanti fajén. áldyzta, zöldje, fillérje — S ansgy oltár mécsei égnek G mrnde királylány súgja ma el meg Szent fogadalmit, tissza szerelmét. Mellette a herczegi férfi Csung-bong a torony érdnyelvü harangja Egba gomolyg fel az orgona hangja. 'Országos imája kíséri. ack as amUnttU» esaSt.'i f’v'M. .Három viAts tjv i. elmúlt már afro... ' hogy írulU.1.miuit nádikéi am ssUletlik magja, Ibidén. Es ■* -aj- memíny ,tehát kétsígtrul míg saoro.'hhá lógja Rual az uralkodó ti tö alsíráléi kost ! Do aomngk a Óváros?' bimmas egész'áemrat rtzrtvetl as uralkodó örömében Jé omeanek teleintett a^alús fóhirczegnő üvegjelei Ml,J is' első igazi iiagyar kírált kisaasiportt a Cabsburgok ési l.brzsébet. b, b» Mn«, bisooyira «zeretni fog bénáinkét, mert busón magyar levegő, zziagyár nap. magyar tej ts magyar ssd roll as «Irt. a mit megismer Va n'ot •gní gyu»5’",kis'"'l«rérlés rel ráérném« korában s as 6- kg ilgjobb rtó O tfrosi tankara, GódéL’én hallata töltenie, bet cirbizziu’mberz felülmúlja as « tudományit. Nagy reltségjjnl fogadta as udvar a töredelmee rollomédia helywiksel, a királyai elhatározáséit. b. majd meglicsi hál ’. Assi’.ragombécs szilazséeo sírá tastrésztözheljen s rendkívüli totóiér! részesült, ugy, hogy a féesakácának alig maradt bele — mutatóba dália Valéria heresegné őket Boldogok, ím, a királyi szüli Uh, az a szent frigy, a mely Jók rtoaiéra, a messze jövő Hokiig örömteli lágyon! Nap, jutalommal adós e szülőknek A magos ég — most áldj. Bőven, e lányka frigyében Ucsaanyrilóe van félre a gyászszdli Caengre repüljön az égig a náazdal B áradjon e dal el a légen! Uj hiteseknek zengje szerelmét. Tűnj feledésbe, te bánatos emléki tizebb kor pirkad az égen. A királykisasszony ás vőlegénye. A .magyar királykuasszony. holnap, és la lép oltár elé, hogy örök hűséget fogadjon ■» vtlegényének, Ferencs Salvator pberesegnek. latalsigioak varázsa, porticus ilűletének tisztaga hódította meg a daliát leventét, akivel irigyel .. w . .. jhéig „ regtoa. ‘ megdobogtatja a magyar ezzial fokáigs minden kebelből az egek urához. Mert a királykisanzocs mér aszletéeekor ugy szólván szivünktől fonott. Megszoktak ét s magyar nemzet leányénak " :fvu r ..dletéee óta folyton meleg érdeklődés kivárni fojlódtak. Ő volt in, a magyar királyok palotájában pihtg a napvilágot a mázböl.Vjáan magyar lányit Világra jöttévé!a. Minthz ,1 íz meg akarta lyre állt bizalmai ta bibétől',! Mikor 1863. ápril 1-én rorgpiltóetacta aj puligot, a magyar ISváros inepi divztóleté FSHobogoztak a házakat, szép tajisdatlz, mely fojadeU rdlynévü ti..., jellemezte. a mély teleire, én is foltén, mely fejedelmi anyját szépségbao is ugyar r.6p b&Iványnzo. Még nagyobb lett a nemzet öröme. mizore . hogy a kirUykisneviooy mellé magyarba fogadtak, annak ajkairól tanulja az eled szókat. Vége, anyja pedig magyar nyelven tanította inkozni. Gödöllő vidékéhez gyermekkorénak hű emlékei csatolták, az ott élő magyar nép látása kordta gyermeki lelkére az első s éppen azért őrülhetetlen benyomásokat Anyját valósággal bálványozta, de a felséges asszony is rajongó szeretettől eotingált vézét, s nagyon nehezére eeell, ha meg kellett válni tőle röviddévé IV. Egész nevelésére felügyelt, minden gondolatát elleste. ■ lelkébe oltotta az a hazaszerületet. ■ jósűrűségnek, az engesztelődísnek azt s augusztus érzését, mely a felvége. asszonyt kedvessé tettem A ki. királyleány, már gyermekkoriban elhatárolta, hogy mindenben anyját választja mintaképül. Meg volt róla győződve, hogy amit a mama csinál, a, jól van tér. E meggyőződésének illustrálássul fölemlítjük gyermekkorának egyik kedves e utódját A babér ez egoé étvigyhiányban szenvedett és dadogó szavával a szakácsát okolta. A fehér ruhás nagy sapkás bácsi nem tud főzni Ha a mama főzne, az egészen mis lenne. Meglátnák, hogy mint részüt ennék. A királynénak megtetszett fó ötlet hozatott egy kit hordozható tűzhelyet kijegyzem magának a realiscekönyvből némely utasítást és elkészíti a kiránt eledelt ' ' Mária Valéria tajivolt örömében és kedvesen essve,emlegette:»Ugye mondtam! A világon se tud oly pompásan főzni, mint a ment.« S van is igaz s eredi a Bberciegvőn kitill, más iv tele, nebizonyaágot az udvarail Gödöllőn történt volna ugyanis az az ősi az uralkodó ház valamelyik tag, s megumai a sok Gyom ambróziát a mivel a konyha nagyi a királyi asztalt naponkint elárasztja, ellenállhatatlan vágyat kezdett érezni magában valami tartalmasabb Milyen pompás volna pl egy ilvagombóca. A legmagasabb kitalóimulhatatlan, de aak a Unom, a ki já való étkek dolgában, ilyen paraszt-és ez altatott a repertoirjába S hiába torta fi 'át - a czilvagombócz receptje nem ■ ott feltalálható. Egész kétvégi» volt esti kénytelen vall bevallani, hogy « «pittglipteh tapitóját igazin kicsi feherezogod volt, anginait akkor i'. .Imi pályán tejeddlnzi né, „• ..... Céáljául tizhe»nő azt ki’ irHogy n I _ érdekli emlékiratain felségre szülői. I herezogné nevelénér«l de bér az 'imlékiratok nyilvso Mint Budán noe forgalombe vetu kerültek, «sák idrjíu sok érde. . magyar fohercogot mellé a magyar kés hasMat IMItM mi i. azokból Ez amlékirtok ágaív. irodalom ét történet tanárául Rónay Jáczintban írja ro Róeay a következő jelenetet is püspököt hívta meg az udvar, ki nagy go.ndlal re . A föberezegné a földrajzból vizsgázik felaégva solle a fébernegnő nevelését a többi tudomány.ezaki atyja elé.: •Iiálban ia. * ~ Mik Budinak a nevezetasaégei ? - kérdi ítok sokan hitelt adtak, bizony :h azm, hogy a képes lapok kiadták a királykisar udy arczképét és naegulatos sorokban kivontak neki azt* rencsét. Szerencsére a szerette e nem maradt ok ,az egész hír ugyanis alaptalan volt A boldogtalan bi. 'ily, a lunek nevőt i magyar királykisassziulyéval hozták kapcsolatba, tudvalevő]«« tragicus ért, bogzavarodott elmével belé re vita magát i ital,k ibargi tóba is a hullámok közt tolta halálé. lükedvelő ebradás, ideátok az udvarnál szemeltem ki lesznek Valéria mellett angnczis. német és magyar hölgyek, de : nevelée névét és s tanítással ént óhajtanám megbirni. A tanítást magyar nyelven óhajtanára lerettetni, különösen a vallás oktatást gyermekemmel naponkint magyarul imédkozom , folytassa így. Ne legyen túlzó, de gázik van a vallán sigaaztalására Ő felsége, a királyné óhajtására Rónay többször s Béliben minden másodip meglátogatta Valéria korálykisasszonyt, hogy a kis fenség hozzászokjék ét jövendő neveltjével megbarátkozzék Rónay egy Uy alku bissem, felség. -elei a nailgaló föherczegné beigen a püspök — de végre is ez idő ezinél csakugyan ez a legneveletesebb a kis fenségre nézve, A költészet iránti nagy hajlindétagiról már megemlékeztünk E bajlazoát már kis koriralta a fékesczegné, mikor Szebel közelében az i sétaisin , trónörökössel, lue verset rögtöns felsőm szüleit gyakran meglepte sikerült urmelósóosokka! A zene iránt a herczegeének vomtaak rindkz Vüli hajlama, de rendkívüli tebeszége le volt • a souoaná« ikko, „ nagytó el, ha a fóherczegn« Emlitetük. u « rendkivü mekkorában mindig nagy ,hallotta, hogy Gödöllőre vetiquette szabályai örült, itt a felséges királyné régi terve szerbi immár igénybe óhajtja senki szolgálatét. Ugyanazt izmai és hegyes fogadtatásnál s felséges asszony és megbízta Rónay Mári Valéria félherczeg kisaszony tanításával és tanulmányai vezetésivel kikötvén, hogy s Uherczegné mindent magyarul tanuljon megérkezett az udvartól .Leihrer k. k. Hoheit Erzherzogin Minin-Vaieries czila alatt hivatalos kincs esése Rónay tahi Bécsbe ment és megkezdette uj pólyáját leges legeiéi, kizárólag magyar nyelven. Volt naponként délelőtt, felváltva egy órai szünettel két órája; a síherczegek asztalánál étkezik, délután ■étalrecsizásra elkíséri, s a felség óhajtására sti szó az udvar tartózkodott. Bécsben czukrot, süteményt kalácsot mis alkatokkor is gondoskodott szegényebb gyermektársaitól , az előtt karácsony vagy uj év idején mindig örvendetes esemény volt a kis főhercsegnő által rendkívüli örömmel teljesítő hajápdóleluosztás. Lakóállélyába is meghívta vendégül ho rendezett tiszteletére, melyen s két kis s kívül - teljesen udvarképen toiletteben - hivatalosan iramát ugyan nyugdíjba htí rálynőtól származó csodaszép Imba , zacapay. Azt beszélték, hogy Lajos bajor király, a külünezl.k hőseiről és ezek közt a nők iránti gyűlöletéről ismert fejrel.Im véres nőöl A hír, természetesen, általán a csodálkozást fényképeken örökített meg Gödöllőn, gyermekei között mi akkorira nőtt volna, hogy férjhezsíére gondolni írhat? Lehetetlen az! Legbensőbb barátnője, Auoreping AgUin herczagnő volt a kivel tegezték egymást. A mindennap utak egymásnak lefelvl Ma távol volt Bécstől, Albija révén sodakozódva az c .kis Bertája, földi. Ez a kis Berta egy szegény kis leányka volt a kit a 15 hercieglő örökbe fogadott s maga neveltetett. Mikor ugyanitt Riogssinbit letgelt , e borzasztó catastrophe annyi szerencsétlen áldozatot hagyott hátra, a bécsi Burgban javában tették nanlikészületüket a közelgő karácsonyi ajándékokra Mária- Valéria tudta, hogy reá IS gazdag ejándilok váruk; de meglidte a papát és mamát, hogy net ne árijául ásta «rándékol mi"» azt hogy egy. e ■lag ezisbázi cuUetroptot tóitáltak. A fond rá MktiMér iNiociu ért»|B *L rzje.'.jfoai !.. Idytitóiui k.rélsleini felett fiájunk mt.nikjoténik lércréjában fulális mt kis Kulaek Bertára aölte védenceit a fiatal jóhozezegnő. elmetvtrtá vele, dúsan megajándékozta a megigért. fo-»y -vtajui. is fog gondoskodni róla. Azután a - ~.1 afomeaáert apáczák hackrogi zá.- fájába adta . rekáW -látta leányát*, a kit a főo.' -l wek ku' .rtóv gjodya.’m ajáa* lőtt A fiatal gyámapya gyakran meglátogatta a klaatrumbatt, érdeklődött tanárrá kérta felzéget szülőit, hogy a neki szán kokat pénzzel váltsák meg, hogy ó jót tehess A gödöllői gyermekek jól tudják, mire szokt zsebpénzét a magyar főhercegnő Pedig ajándékokat osztogat nekik — a mit kenn) Uuuukhoz (öl. Deréklat '»a csítorit» 1 2. Szám Budapest, 1890. Vasárnap, november 241. évi folyam. PESTI NAPLO Politikai napilap. »Pesti Naplót kiadó hivatalba Apponyi napja. Deák Ferenci beszéde óta a vallás-szabadságról, mely a nagy hazafinak végrendelete volt, nem történt parlamentünkben hitemlé Kemény, mint midin Apponyi Albert Rószzaz a vallás-szabadiágról, s az állam éa,yentli fcaaítti viszonyoknak Magyar" jom eevű vdéainól beszédét elmondott Ferencittel végret a pályáját mint a nemzet vesére, Apponyi Albert pedig parlamenti életében fordulópontra jutott, oda, hogy mint államférfi, átvegye a nemzet vezetését. Iutott, hanem pali- Deák . 8 diádónál ne öltek. Ne kormányt, nem is buktatta, nem is opponált, as resgát nem védelmezte, hanem leleplezte politikáját a lelkének égést valóját kitárta. Hinezrűen ,savakkal, virágos hiáórlatok nélkül, meztelen egyszerűségdteli hatott beszéde nemcsak mint a szónoklat remeke, hanem sokkal inkább a meggyőződés erejével és a kijelentések súlyával A kritika,melylyel a kormány rendeletét és eljárását boncsolta, vagy elmeéllel egyntette ki új ergumentumokkal azon érveket, melyeket a februárinál rendelet törvényessége ellen előtte különösen Holló és Palonyi képviselők a jogtudomány okozkodásával felhoztak. Hogy a rendelet nem kifogástalanul törvényes, az iránt alig forog fenn többé kétségem a bánban, sem a nagy közönségben,s csupán a kormánypártiság elfogultsága vitatkozik még e felett, mert kénytelen azt állítani, hogy a rendelet törvényes, máskülönben minden oktozlodánakaaszeomlanék. A kormányban magában, a a kormánypárton sokkal több jelen jogtudós és ügyvéd található, semhogy a törvényügysrozat eszközeivel ne tudjáb a rendeld belemagyarázni sat a törvényességet, mely belőle hiányzik. Ámde hogy oson erőlködés csaj dialektikai éa nem igazság, guk éa mindenki érti Aörvény pontjából a rendelet bajosan volt 5 fentartlista, politikai okok azokra nárttekintelak,melyek i ■ valamelyfi tábor belti viszonyaiban találl magyarázatfikit, znélyetd- VmiLsTetnel !"titi".Itására indítják a misiszteriomot Apponyi i.-:tu bocsátkozott ezen motívumok kutatésába, beérte annak ilenimetrácsiójával, hogy.-enyelet törvényessége kétes,coélszerűltlensége és kivihetetlensége az-mben kítaégtaere,sámogatásét ígérte oda e kormánynak aacak olvason idositására, hogy a lelkiismaretek megnyugtati’ivuinak, a a rszándékét tanbilyozó 186b. Ulf. taradny..............k ény szerettessék, mert e törvényt tekintettel a protestánsokra, azoknak megnyugtatására Apponyi fentartandónak véli, bár az. csjtk ideiglenes törvény, a a szabadság követelményeinek teljesen meg nem felel Azonban míg az állam és az egyház közötti viszonyok nem rendelteinek a nevezet mi mig a családi jog nem fodifikáltatik, ily esetben az 1868: LII- t ez intézkedés házasságról és a gyermekek vallásáról, uj törvény által feleslegessé válván, abrogáltatnak- mindaddig az 1S68. LNL törvényt nemcsak fentartandónak, de végrehajtanidénak ismondja Apponyi. És ezzel a protesténsokat teljesen megnyugtatta. Mert hogy a magánjog kodifikácziójánás elvek is vallási tekintet nélkül kellene szabályozni, senki nem tagadhatja. Addig azonban módot kell kureaui mást, mint a mely a rendeletbtt, foglaltatik, hogy léteső törvénynek érvényszereztessék s ily módot találni lehet, ha rendeleti utón nem, hát törvényhozási utón. Apponyi kijelentéseinek súlya azonban a februárius rendelet körüli polémiában ..... jendó, melyet „inczidensnek nevez, sem pedig — melyhez beszédét kötötte — süti" 'He határozati javaslat czáfolásában: ha abban, hogy az állarojogot és a négyezi jogot, • a kettő közötti viasonyt az egyséand és as állami szeresete pontjából még inddatlan és leírhatatlan azon hatás, melyet Apponyi egész beszéde, de külü■tt annak második része az egész házra Valóságos felkavarodás volt a pártokban, de legkülönösebben a kormánypárton A legtöbben nyíltan helyeseltek, némelyek, különösen a volt minisztérium hivei, nem titiszták elkomorodásukat ők egészen mást aktakik, ezt semmi esetre. Ajknion a belli injektivn fllnépiult Az ellenzék pártkulöfileség nélkül ujonos Apponyi, miit n'rpiulamint vezére állott a kéjm viselóházbaz. Érezték mindnyájan, barátai és ellenségei egyaránt, hogy ötébbé visszaszorítani nem lehet, et tönkre pártját megbontani a régi rendszer 'ikerülhet M i ' ' ' ' Illat hogy a folyton® • állam magyt egyházi joltta. A keltét egymástól állam imtézményeié g a és as egyházága érdekében, mrlódások elkerülte«.-nek vallásbékére való teki zorvomio jogrendjét a 0 jogban is • az egyházi tekinteteknek magit alá ne-i vetheti. A legkiméletesebb eljárá-'ial s 'if.iarkodáa nélkül, de határozottan hozzá kell látnunk a kérdések megoldásához és ahhoz, hogy az állam a ..0 Ai4vt-Aa**,dAiA--* aaj.il kw»vg^i által végettesan Nem habozott, tehát kimondani Apponyi a polgári házasságot és következőleg az anyakenyveknek állami vezetését Ezen okokból s mivel semelyik vallásfelekezetnek , a katholikus egyháznak legkevésbbé áll érdekében az egyházpolitikai kérdések végleges megoldásénak további elhalogatása: ez okokból Apponyi Irányi Dániel határozati jilatit elfogadta. szólta tek, egy.. étfoazlott Apponyiniszter lenni, a a mérsékelt ellem képviselői szabadabban gyakorolni •; parlamenti kötelességeiket hadelvü párton kívül: súlya . .lányinak és pártjának a vezér tehetségében és jellemében, politikájában és szotthely-. eetben rejlik, mely Magyarországon megköveteli,hogy ne apró fogásokkal kormányoztassék, hanem nagy alkotásokkal regeneráltassék ma mindegy, hogy valaki kormánypárti, vagy ellenzéki, az a kérdés, mennyi erkülcsi erő van, melyek azon célok, mit követe így emelkedett ki Apponyi gasan a kormánypárt legbefolyásosabb rejtélyei fölé A polgári, a politikai és az egyházi ibádság hivei, s mindazok, kik Magyarországot jogi intézményekkel a modern állaszinvonalára emelni s nemzeti állammá ani akarják, Apponyi körttl sorakoznak, kinek fáa.-taján nincs fekete c sin, sem sárga, hanem világos az, a náeürest sítve szerint való. Innen a napról n sorz, évről évre megerősödő bizalom Apponyi iránt a nemzet széles rétegeiben, osztálya , vallánkülönbség nélkül. S ha még volttudok kik Apponyi katholikusokitében és vallásság ágában,okot véltek találhatni a félelemre, s voltak pártosok, kik őtultramonini crause.) gyanúsították minden ok nélkül, de kot.kulesek immár az ellenkezőről meggyőzettek, kénytelenek ezek Váddal elhallgatni, mert ha nem hallgatnának, hazugoknak és rágalmazóknak fognának A közönség előtt felei őt körülhálózták, s kitörve egy nagy csapással halod felére s nincs többé akadály útjában. A közoktatási költségvetés felett való általános előreláthatólag Szilágyi és gróf Caiky musterek is felszólalóak, aligha fog szórja előtt véget érn. A képviselőháza is 1867 polgári házasság tárgyában külön hozó határozatait zárolja fel az sUblüskben a fáihivatalozó Bad Korr --Báró Fötvül -főzeefminiszter már 1869-ben tartóztattak egy törvényjavaslatot »A vallás szabadságáró!.« E teljesen szabadelvű alapra fektetett 13 pxansxMl álló tervjogjavaslatot s kilencz osztály 7 után e központi bizottság tárgyalta ugyan, Jó a ponti bizottság, elég föltűnően spol az indokolta* vetette el e miniszteri előterjesztést, hogy nem elég erjedő « lóezletek és egyszersmind «foeiloltan máeg egy ujabb behatóbb, hasonló Irányú tavalyjaisalatraína alőbt- való előtereretssére Ifi70. februárban terjeaztstts be azután báró Katvae mioisiás vallás szabad gyakorlatáról » a vallásfelekezz egyenjogúságáróU szőlő törvényjavseUtol B ki nyerőterjevités cvsk 13 szekosiból áll és az t következőleg lesogzik.A vallás külöítésöiít, házasság polgárjogi érvényességeire nam bír befolyás polgári szerződésnek tekinti, a melyet eeját törvényi Apponyito a kötélegytt ítéle vallalos törvény szabályozóndja Kétségtelen, bef . .. két törvényjav lesz. Úgysu ebben az évben terjesztett elő s képviselő egy törvéogisvisletot s polgáriságból s Szányi Diniér is beterjesztette ismére hitványát s költségvetés tárgyiláss alkalmábalép ugy 1872 ben. 1873-ban febr. 27-éo s képviselőidre megzzatsttal 81 elleni következő Irányi Dániel ......... .. tett határozati javaslataikA Vörusóoy odautasittatik, hogy a vellás szabad * gyakorlata s s polgári házasság iránt mielőbb terjesz azon elő történyjavaslatot.1878-ig indítványai .«ni lettek a haláltól megszavazva. 1870. r*árexitilb*láá*roll szőlő részt, az»'. r................. mely kövsikszöig szól: »a kormány utasituribapol. Ei házasságról szóló érvényjavaslatot még oly beterjeszteni, hogy a jeleo onzággyülésen rínynyéválhosoékv névszerinti szavazás történ kor, mindig a indítvány ellet jiosk számot tagja, vilsmiot z tagja az indítvány mells. szer Nem bljik a .Bad. fz.lt a jiolgári házasságra, bár nem is lett polgári házasság most hogy Apponyi rászívsz, minden valóség szériát lesz polgári hátasáig. Hs ez s Korrá-nak nem tetszik, nem tehetünk téle. Ki olasz, választások. Az egységes Okszovsség polgárai holnap jelennek meg az urainál, hogy parlamenti képviselőiket megválaszaák. Az esemény ezúttal sujkatlan érdeklődést kelt, mert a pártküzdelent egy idő óta kevésbbé a belügyi, mint inkább alpolitika korái forog.. Nem os a kérdés,hogy ezabadelvo, vagy gejkrátynirlds, haladó vagy maradó atellembog folytattasnék az illám het szervratének Ipjipitése, hanem ax, negfortime holyét Olaszorszég a közép európai ízövetségben, vagy nem. Az egész választási tusa e körül forgot; erről nyilatkoztak Crispi miniszterelnöktől kezdve az összes kiválóbb pártvezérek fis jelöltek • erre nézve fognak holnap maguk a választók végérvényesen határozni Az olasz nép ronttal szárazó joga gyakorlásával a legközelebbi évekre végérvényesen ítélni fog a pártok ellentétes törekvései között Ha Crispi kapja meg a többséget az eddigi külpolitika továbbra is biztosítva van, ha ellenségei kerekednek felül, Olaszország viszonya mostani szövetségeseihez előbb utóbb, de legkésőbben fennálló szerződés lejártakor gyökeres válsást fog szenvedni, mi a nemzetközi helyzet egén alakulatára érezhető visszahatást gy a Valóban komoly és nagy jelentőségű csélek körül forog tehát a küzdelem, melynek kimenetele iránt méltán érdeklődhetik egysz Európa. A franczisbarátok óriási erőfeszítéseket fejtenek ki, hogy a közvéleményt magukkal ragadják. De a kormány és pártja sem pihent s teljesentervezve, nemcsak bátran és bizalommal megy a nagy csatába, hanem körülbelül bizonyosra veszi győzelmét a*megérz vonalon. Én bármi bajos jóslásokba bocsátkozni a szavazás eredményéről, annyi mindenesetre kominálható, hogy igen sok körülmény szól a mellett, hogy Crispi az uj parlamentben is fe felelő többséggel fog rendelkezni. Elsősorban nagy szerencse reá, pesti napló takozája. Fots7:: „doa gunyversek. iist-ulocia csodsszip istso-estronatiért pem s-Uszj-atn- l;k’ a «-iubázsli tájra művésznőiért A világot áb-L-lfi d...tkák hősnői mindig és mindenett rt sajátságos tünemény, hogy : ler lO.ienenenD művésznő ram elvssbeti nyneodtai áralstt, só pen szol vannak kitérő legjobban ke társak villumondásban gyógyörködö szigoré kritikájának, akik legelébb kilö helyet foglalnak el a muhatatlan bövellezmfuja volna a általános Onpepel totósnek . Egy-úgy éles, disiharmonikas bongszéknél zavarja meg legtöbbször az elragadtatta óda ’ kil Hátha még aztán mags s művésznő szolgál arra, hogy megfontoláson szeszé, gyáratlanul elejtett 116, vagy épen sértő nyilatkozatok által provokálja szidvgyreégg, palántában — ellenfeleinek haragját ! Ilyenkor nincsen mértéke a felháborodáznak és s művészek érdeketebbek s régiek,mérgezett nyiroin,, késnél tapsolni, esek a béjos aszzíműért lelkeatlni. Ez a rajongás annyira fokozódott, hoga a színkén választmány arra sürgette ss erezi lémzii küldöttséget, hogy németivé leendő fotomrlését Pozsonyban kieszközölje, s karoknyal küldi föl att az országgyűlés, elrsgtói, esvkogyan teljesités s 600.000 forintot alkotott füstben fizettek; s ezinlla minden zugában meg telt; s művésznőt húszszor időzték s lámpák elé üdvözlő vertekkel halmozták 11.001 előadás után Lsrgt.Irént is s nálunk szokatlan esőt is, hogy s fiatalság s órákat kifogta kocsijából ■ a művésznőt maga vontaura lakására. Most már kissé furcsának találjuk a lelke,lilén ilyen módon való nyilvánulását; de akkor a legtöbben nem találtak abban semmi uvs.atetsiőt, sőt is eseményt, még a »Vonművész* is ilyen módon edta tudtul olvuéinek »Magyar müvésztől! üdvözöllek dtadslmnd e nemének ezen első evdkatlan bizonyUvknyáníd. Üdvözöllek jelez művésznél ki részesültél a diadalban , rimányi tagok fsiet hajtottak ■o szerzeige előtt. A mozik párt azonban arceen tu roigii, s hsgyniskoazoníjfifsl caukhamari művésznőre nézve. Sebődéin*, mint tudjuk, étiéinek meggondolatlan ttlére azval válaszolt: »Lvteszera , hava oltárára, szevakkal bellírta lógólyukon számára dobott ponipózna koszorut Az ideges falháborodási e nyitkoztas a iség és sajtó körében óriási vihart, idédő. A művésznő helyzete a nemzeti színházmrthatatlanná vált Most már age! is sürgeti távozását, akik nora régiben még szabad folyást snajaf -sieden szeszélyének. Féltek, hogy jelenléte usen s fiatal fetézet jövőjét koczkáztatja. A ” gúnyvérvek italban is nyiúlk köllő „ pályán, minden kicsinységért megneheztélt és legcsekélyabb sértődés elég volt neki arra, hogy betegség vagy roszszullét ürügye alatt megtagadja közreműködését egyik vagy másik operában. Az ilyen ujjengőlijtere mind előnyösebben kezdett nyilatota haladtakul a milványnő eléveá művésznő eléggé Idtat, luk az a. emberfináre hes nemzeti ezrobáz deszkáihoz. _ , aztán a közöntség közé is gyorsan kiszivárt lönösen szoknál keltett felháborodást, Isik nagy dédelgetését a drámáról 'nyosnak találták. A poklikua iá nem tudtak Sch'dolnénak a méltányolja eléggé s művészet .. . „ utol. Tulságos önbizalmában s honleányt érzésük hiányát válták fölfedezni, s eeskbruusz alapok hasábjain is minden többen találtak helyet a egyiknek. A pozsonyi kirándulta e az bécei vendégszereplének még inkább .11. érezni megát, a a közönséggel szemben még gyakrabban tanúziatta szeszélyeit, a tisztelői, a helyeit, belé tanácsokat adtak volna neki, még inkább félre« .... .............■"* A szinház igazgatói, folyvást erősödő nemzeti érzületére remek világosságé"-- A nemzeti uolvara irattárában is föltalálható következőképen jellemzi az énekessé elbizakodottságát : írei'ÍZ ÄS -ÄZSSfe.-SÄSSS'' Htafún Sfrasz: HivÜzr. igában nevem már sémi visszhangra taült; midőn z önismertetés nehéz mundján inir-mártul ralik s pzrdijimni Kép jövők csillagát mutatá a művészet állottak javára rendezett előadta magyar főeáreuba. Ennyi idő ele---• •• - - báp taténak emlékei dalművet hoztak mind Bála, mind ■ közöntignél ill okoztak. .Néhol ni közönséges erőt vallanak. Látszik, hogy szerzőtől eltil, kinek gyakorlata volt a tollforgatásában, s bátorsága arra, Imgy vélekedését ogY- tartózkodás nélkül kimondja. vgysczü 'eleseléssé vagy beorond, hogy méj nem koncsoltos széllyel, sSHI. cStäEs“ IggSiÄT És «'művésznő caskugyan elis távozott ÄS «I állott cs s kibékülés, ogy t »Hooderuv, h a «Jelenkor« mélyen hallgat. Beszédesebb silig« cxiosa lap, mely szeptember 2-diki szimibólusménjese ' .......... Szentpéteri Evigmood lépésa jelentette, hogy Sobédelné paezooy »kegyes kiballgsztatásért reedezik«. Ezután a »15- keblű dalnoknő« elfogult hangon, de jónál mélyebb virzéznel adta elő, hogy nagy fáján Jaamal Mit» el 'tivét S hazájából való tarozó,■ mikép boldognak érzendi magát, ha mindazok feledve lesznek, miknek jellemellensége neki legfájdalmazabb van«. Bellédo közönség nagy totezitóval találkozott, mert, miként hiedelmezta,mégis műktuöncég pártfogását, hogy érező kebelnek meg nem ellensége voltem a párbajozásnak, hogy szinte életem feladatául tekintettem azt, hogy ezt a mániát, már amennyire tőlem telik, csökkenteni igyekezzem. Furfangot gondoltam ki. Elmentem a Fekete Péterhez, aki mint párbajtekintély mindjárt én utánam következett, noha ő a párbaj ellen egyáltalában nem irt semmit. — Beszéljünk össze, — szóltam hozzá, — hogy a mennyire lehet, megakadályozunk minden pártt és pedig azzal, hogy a feleket kibékítjük.gyünk mi itt a rendes párbajsegédek s a tálalások vége mindig az legyen, hogy a felek öszecsókolják egymást. — Gilt, — mondta ő. — Hanem hogy kerüljünk ki mindig össze ? — Az igen egyszerű. Mi nem fogunk egymással érintkezni s adjuk a haragosat, a minél fogva senkinek sem jut az eszébe az, hogy mi legyünk az ő segédei együtt. Az fog történni, hogy az egyik engem, a másik pedig téged választ segédjéül, az első ügyet békésen oldottuk meg és mikor ennek folytán bízhattunk a jövőben is. Hanem hát később egy kis csalódás állt be, mert amint a fiatalság tisztába jött azzal, hogy mi az ilyen ügyeket békésen intézzük el s a bőrük egyáltalán nem forog veszélyben, a provokálások egymást érték s a dolgunk erősen fölszaporodott. Mi azonban álltunk keményen s folytattuk áldásos működésünket. Ha itt egy kis statisztikát akarnék közzétenni, hát elmondhatnám, hogy az első félévben tizennégy esetben még a tárgyalás elején, nyolc esetben pedig a párbaj színterén intéztük el az ügyet békességesen. Mint afféle jószívű öreg urak, akik a felek kibékítését eseménynek, igen örvendetes eseménynek és magunkra nézve valóságos diadalnak tekintettük, nem tudtuk megállani, hogy a kibékülés örömére egy kis reggelit, vagy vacsorát ne ren-A kibékülést persze megkísértettük, de eredménytelenül, így azután megállapítottuk az igen szigorú föltételeket. Háromszori golyóváltást húsz lépésről. Mikor a nagy vendéglő mellett elterülő erdőbe értünk ki, nekem is, meg Péternek is vaczogott a foga. Mi lesz ebből ? Hanem azért nem adtuk meg magunkat és még akkor is folytattuk a békítési kísérleteket, mikor már szemben álltak. Emlékszem jól, hogy olyan érzékeny beszédet intéztem hozzájuk, hogy a végén mind a kettőnek kiesett a kezéből a pisztoly és átölelték egymást. — Hurráh! — kiáltottam én. — Erre iszunk! — Hurráh! — sivította Péter. — Még pedig pezsgőt! A nagy diadal örömére azután bevonultunk a nagyvendéglőbe, ahol tíz percz múlva fölséges reggeli mellett ültünk és poharunkban gyöngyözött a pezsgő. Noha jól tudtam azt, hogy a vendéglős, ilyen Szeerélyes természete az___ Gyorsan támadó nehézletései miatt azután is sofasat szenvedett s színház játékmódja, különösen, harcbadőlnének külföldi vendégművészek törvényétől kellett és kelő hajnalcsillaga egy ideig együtt ragyogott Az elkényeztetett művésznő azonban nem térhette sokáig fiatal társának ujabb és ujabb diadalait Minden egyes siker, álmitim. éjeket okozott neti.-'^eg.■zokta, hegy verseny tan nélkül uroHrt^ den, ■ mielőtt a fiatal veneuytaza-mWjű'ktl-«':.* tett volna, önként tavinotL,„;|,| yüen„..,|Utóján 1878.Nyarán s'»Norrite-t, katal.; sz-mnét, énekelte a pepissli tzinpadon.Sáátó Tónii